Gyapjas
gyűszűvirág
Digitalis
lanata Ehrh.
Balkáni–kis-ázsiai faj.
Gyógynövényként sokfelé termesztették, kivadult és meghonosodott (pl.
Észak-Amerika). A Balkánon elsősorban karsztbokorerdők és tisztások jellegzetes
faja. Mérgező és igen keserű ízű
„legelőgyom”, gyakran tömeges útrézsűkön. Magyarországon szórványos. Sztyeprétek, mészkő- és dolomitsziklagyepek, erdőszegélyek növénye. A Mezőföld–Dunazug-hegység
„flórahíd” mentén őshonos is lehet, de a távolabbi, bolygatott
élőhelyekhez kötődő, az utóbbi időben szaporodó állományai bizonyosan
adventívek. Monokarpikus (egyszer termő) és első évben csak tőlevelet fejlesztő
faj, behurcolás révén kialakult populációinak nagysága emiatt évenként erősen ingadozhat. Egyes állományait beépítés, beerdősülés,
útépítés fenyegetheti.
Kis Szabolcs
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Kevey B. & Pozsonyi K. 2003: A Digitalis lanata Ehrh.
magyarországi elterjedése. – Kitaibelia 8: 117–131.
Schmotzer A. 2019: A Digitalis lanata Ehrh. másodlagos
előfordulásai a Mátra előterében. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis
43: 19–24.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése