Lápi
ibolya
Viola
stagnina Kit. ex Schult.
Áreája Nyugat-Európától Szibéria
délnyugati részéig húzódik. Hazánkban igen hiányosan ismert növény, főleg a V. pumila Chaix fajjal történő
rendszeres összetévesztése miatt irodalmi adatai felülvizsgálandók [Somlyay
L. & Csábi M. 2025]. Eltűnőben lévő, fokozott védelmet
igénylő ritka faj, amelynek célzott, országos léptékű feltérképezése halaszthatatlan.
Magyar nevével ellentétben nem ragaszkodik a lápi élőhelyekhez. A nálunk
lényegesen gyakoribb V. pumila közelében
is előfordulhat, de mindig a terület
nedvesebb részén. Biztos előfordulási helyén adott évi megjelenése
erősen függ a csapadékviszonyoktól. Fennmaradását a vizes élőhelyek általános
pusztulása, a klíma melegedése, a lecsapolás, a mezőgazdasági művelés és az
inváziós gyomok térhódítása veszélyeztetik.
Somlyay Lajos
A fényképeket készítette: Kulcsár
László.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Somlyay L. & Csábi M. 2025: Adatok Budapest környéke
flórájának ismeretéhez IV. – Kitaibelia 30: 27–40.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése