Hosszúlevelű
buvákfű
Bupleurum
longifolium L.
Európa
középső és déli–délkeleti területeinek montán–szubalpin jellegű faja, kelet
felé Ukrajnán át Dél-Oroszországig fordul elő. Keletebbre, Ázsiában más
rokon fajok helyettesítik. Kedveli az üde, tápanyagokban gazdag, jobbára meszes
talajokat. Az Északi-középhegységben a bükkösök, szikla- és szurdokerdők, erdőszegélyek
és hegyi rétek a jellemző élőhelyei. A Dunántúli-középhegységben elsősorban a
reliktumőrző erdőtársulások (dolomit!) ritkasága. Az aggteleki-karszti és
tihanyi adatai több mint kétesek, a villányihegységi
adata téves. Összetéveszthető a B. falcatum
széles levelű alakjával. Állományait az erdőgazdálkodás mellett
elsősorban a vadkár veszélyezteti: magas, húsos hajtását előszeretettel
fogyasztják a növényevő nagyvadak.
Somlyay Lajos & Vojtkó András
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése