Borzas
szulák
Convolvulus
cantabrica L.
Mediterrán–szubmediterrán
flóraelem, áreája kelet felé a Kaszpi-tenger
térségéig húzódik. Napsütötte száraz gyepek növénye, inkább bázisokban
gazdag talajokon jellemző. Hazánkban természetes élőhelyei a mészkő- és
dolomitsziklagyepek, sztyeprét társulások és
karsztbokorerdők. A Villányi-hegységben és a Dunántúli-középhegység keleti-délkeleti sávjában igen
elterjedt, de szigetszerűen más tájaink extrém meleg, száraz lejtőin is felbukkan.
Eredeti élőhelyeihez közeli felhagyott
szőlőkben, gyümölcsösökben regenerálódó szárazgyepekben is sikeresen
megtelepedő, kevésbé érzékeny faj. Aktuálisan nem veszélyeztetett,
mérsékelten zavarástűrő, az éghajlatváltozás jelenlegi tendenciái sem kedvezőtlenek
számára.
Bauer Norbert
A fényképeket készítették: E:
Mészáros András, F: Bauer Norbert, G: Korda Márton.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Bauer N. 2014: A Bakony-vidék szárazgyepjei Sztyeprétek és
sziklagyepek osztályozása és növényföldrajzi karaktere. A Bakony
természettudományi kutatásának eredményei 33. – Magyar Természettudományi
Múzeum, Zirc.
Somlyay L. 2009: A Budai-hegység florisztikai
növényföldrajzának fő vonásai. – Kitaibelia 14: 35–68.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése