2015. június 7., vasárnap

Erdélyi temetők orchideái


A héten erdélyi temetők orchideáit kerestük. A Szigethegységben, Marosszéken, a Gyimesekben, a Gyergyói- és Csíki-medencében összesen 104 temetőben jártunk és összesen 22-ben talalátunk orchideát (21%); 14 esetben 1 fajt, 3 ízben  2 fajt és 5 esetben 3 fajt.
Összesen  9 fajt észleltünk, mégpedig a következőket:

Magyar név
Tudományos név
Észlelt előfordulások száma
Poloskaszagú sisakoskosbor
Anacamptis coriophora
10
Agár sisakoskosbor
Anacamptis morio
9
Tarka pettyeskosbor
Neotinea tridentata
4
Szúnyoglábú bibircsvirág
Gymnadenia conopsea
4
Kétlevelű sarkvirág
Platanthera bifolia
3
Sömörös pettyeskosbor
Neotinea ustulata
2
Mocsári nőszőfű
Epipactis palustris
1
Széleslevelű ujjaskosbor
Dactylorhiza majalis
1
Bodzaszagú ujjaskosbor
Dactylorhiza sambucina
1


Mindezek mellett ismét ellátogattunk néhány olyan ígéretes temetőbe, amelyekben Löki Viktor és Süveges Kristóf tanítványaim korábban több orchideafajt találtak. Ennek eredményeként sikerült most fellelnünk két újabb, későn virágzó fajt:

a méhbangót (Ophrys apifera)…

és az illatos bibircsvirágot (Gymnadenia odoratissima)

Most pedig néhány fénykép a túráról:

Az agár sisakoskosbor a legtöbb helyen már termésben volt
Akárcsak a pókbangó (Ophrys sphegodes) – Löki Viktorék találmánya

A leggyakoribb fajnak a poloskaszagú sisakoskosbor bizonyult, amelynek legtöbb esetben kis állományai vagy magányos tövei kerültek elő...

... de szerencsére néhány jelentős populációját is találtuk

Kétlevelű sarkvirág élőhelye...

... és virágzata közelről
A Gyimesek kaszálórétjeinek fajgazdagsága legendás. Ez a gyimesfelsőloki temetőben is megmutatkozott...
 
Előzetesen jövendöltem, hogy Erdélyben néhány kosborfaj bizonyosan elő fog kerülni temetőkben a füles kosbor (Orchis mascula subsp. signifera) - ezt a fajt Viktor és Kristóf már kosábban megtalálták.

Ezúttal a “megjósolt” szúnyoglábú bibircsvirág is előkerült
 
... miként a sömörös pettyeskosbor is ...
A Székelyföldön (csaknem 600 méteres tengerszint feletti magasságban) a korábbi virágzású subsp. ustulata már a termésérlelés kezdetén volt...
 
... míg a Szigethegységben több mint 200 méterrel alacsonyabban a kései subsp. aestivalis a virágzás kezdetén járt

... igaz az általam szintén "beígért" karcsú gömböskosbor (Traunsteinera globosa)  még várat magára…

A temetők menedéket jelentenek a környező gyepeket sújtó káros hatások, például feltörés ellen

Kissé szokatlan látvány a temetőben: széleslevelű ujjaskosbor…

... akárcsak a kígyógyökerű keserűfű (Persicaria bistorta)
 
Magasabb hegyvidékeken nem ritkán tömegesek a palástfüvek (Alchemilla) fajai

Temetőkben nem gyakori (egy helyütt találtuk): nagyezerjófű (Dictamnus albus)
 
A macskahere egyike a „nagy túlélőknek”. Annak ellenére, hogy gyakran lekaszálják...

... tartalék tápanyagait (vö. fajnevét: tuberosa) mozgósítva ismét kihajt

 Sírok mellett és sírokon sokszor vannak hajtásai amelyek a kaszálást is átvészelik és így termést érlelhetnek

Félszáraz gyepek jellegzetes, szép és hazánkban védett fajai: a nagyvirágú pacsirtafű (Polygala major) és sárga len (Linum flavum)

Számomra a parlagi rózsa (Rosa gallica) szebb minden kultúrrózsánál...

Ezt a szép tornyos sisakoskosbor (Anacamptis pyramidalis) állományt Viktorék még korábban találták...

  A bejárt területeken még szinte ismeretlen a szegélynyírós fűnyírás...
Helyette kézzel kaszálnak, először általában június eleje táján, majd kézzel gyűjtik össze a szénát, amelyet az ott még létező állatállománnyal (főként tehenekkel) etetnek fel

Aki ilyesmit akar látni, annak javaslom igyekezzen. Torockón az 1-2 évtizeddel ezelotti kétszáz tehén helyett már csak 30 van... Aztán elkopik majd a vadvirág és a füsti fecske is... 

Fekete István a kakukkfűről és a temetőről



Amint arról itt a blogban is többször beszámoltam, igyekszünk kutatni a kárpát-medencei, a balkáni és a kis-ázsiai temetők növényvilágát. Ennek kapcsán született ez a bejegyzés.
Tanítványaimnak tréfásan szoktam mondani, hogy ha valamit Darwin, Bödőcs Tibor és Széchenyi Zsigmond nem írt meg, akkor Fekete Istvánnál keressék…


Nos, Fekete István talán legismertebb regényében, a Tüskevárban Ladó Gyula Lajos (azaz Tutajos) és mestere, az idős Matula Gergely (azaz Matula bácsi) egy alkalommal a regény címét is adó Tüskevár nevű helyre rándulnak ki. Tutajos itt tudta meg, hogy ez a környező mocsárvilágból kiemelkedő hely sokszor adott menedéket a környék lakosságának:
“azt mondta az esperes úr … abban a kutya török világban, ha baj volt, csak szedte a cókmókot a falu, aztán ide hurcolkodott, és ha valaki meghalt, nem is lehetett máshol eltemetni, mert víz volt körös-körül.”

Ezután nemsokára Gyula jellegzetes illatra figyelt fel:

“– Minek van olyan jó szaga? – szimatolt Gyula.
– Kakukkfű – hajolt le az öreg –, ez az … a temető is tele van vele. Szereti a temetőt. Talán ezért van itt is…”

Fekete István számos írásában megemlékezett “kicsiny, falusi” temetőkről és ezek kapcsán gyakran említette a kakukkfüvet, például a Ballagó idő című regényében is (“a temetők kakukkfű illatát”).

Mi a megfigyelés biológiai háttere?

A kakukkfüvek bonyolult rendszertanú, de annál jellegzetesebb nemzetségének (Thymus) fajai alacsony növésű, kúszó szárú félcserjék, amelyeket a kertészek ‘talajtakarásra’ ajánlanak. Nem véletlenül, a kakukkfüvek hatékonyan kolonizálják a termőhelyeiken képződő friss talajfelszíneket, például hangyabolyokat, vakondtúrásokat vagy éppen sírhantokat.




Rendhagyó köszönetnyilvánítás



A tudományos publikációk kiforrott szerkezete a következő fejezetekre tagolódik:

0.) Összefoglalás (Abstract vagy Summary)
1.) Bevezetés (Introduction)
2.) Anyag és módszer (Material and methods)
3.) Eredmények (Results)
4.) Megvitatás (Discussion)
5.) Köszönetnyilvánítás (Acknowledgements)
6.) Idézett irodalom (References)

Ettől a szerkezettől bizonyos esetekben el lehet térni, például a 3. és 4. fejezetek összevonását némely folyóiratok, indokolt esetben lehetővé teszik, vagy egyes lapok elvárnak egy 4a.) Conclusions (Következtetések) fejezetet is, stb.

Ahelyett, hogy most részletesen tárgyalnánk az egyes fejezetek létjogosultságát, szerepét és jelentőségét, most csupán a meglehetősen jelentéktelennek tűnő Köszönetnyilvánítással foglalkozunk. Ebben minden a kutatás során segítséget/támogatást nyújtó személyt, intézményt, szervezetet fel szokás tüntetni. A kutatóknak különösen fontos, hogy a munkájukhoz anyagai támogatást nyújtó szervezeteket, pályázatukat megnevezhessék. Emellett azonban ritkán kivételesen személyes hangú köszönetnyilvánításokkal is lehet találkozni.

Erre példa a Current Biology című folyóiratban megjelent alábbi cikk:

Brown, C.M. & Henderson, D. M. (2015): A New HornedDinosaur Reveals Convergent Evolution in Cranial Ornamentation in Ceratopsidae. – Current Biology 25: 1–8. 
http://dx.doi.org/10.1016/j.cub.2015.04.041
  
Eddig nem hallottam róla, hogy valakinek a kezét egy tudományos cikkben kérték volna meg, de itt tényleg erről van szó:


Most már kíváncsian várom a választ, az talán egy ’Response article’-ben jelenik majd meg?

Gondolom a szóban forgó cikk népszerűségét jelentős mértékben növeli ez a különleges mondat. (Lám én is letöltöttem és másokat is erre bíztatok.) Mellesleg irigylésre méltóan gyorsan bírálták és fogadták el - egy hónap és 6 nap alatt.

Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretném kifejezni hálás köszönetem UP barátomnak, aki a cikkre figyelmemet elhívta.

2015. június 1., hétfő

Albániai kutatóút



Nemrégiben érkeztünk haza Albániából. Útitársaim Takács Attila, Katona Patrik, Mizsei Edvárd, valamint Edvárd Ottó nevű kutyája voltak. Attilával elsősorban a temetők orchideáit vizsgáltuk, míg a többiek herpetofaunisztikai adatgyűjtést folytattak.
Összesen 158 temetőben jártunk, közülük 77-ben (49%) találtunk legalább egy orchideafajt. Mindösszesen 27 orchideataxont találtunk temetőkben, az egy temetőben észlelt fajok maximális száma 10 volt.

A leggyakoribb faj a Serapias parviflora volt
  
Igen látványos állományokat találtunk az Anacamptis morio-ból
 Ophrys oestrifera
 Ophrys apifera
Orchis purpurea (Takács Attila felvétele)
Éppen csak elkezdett nyílni a Himantoglossum jankae
 
Még elcsíptük az Ophrys sicula virágzásának végét
Platanthera chlorantha
 Neotinea maculata termésben

Anacamptis fragrans

Anacamptis laxiflora
 
Ophrys epirotica

Epipactis microphylla

Neottia ovata
Ilyen ősi sírkövekkel ékes temetőt keveset láttunk
 
A temetők kerítése védelmet nyújt a birka- és kecskenyájak legelése ellen. Balról: legelt terület, a kerítés jobb oldalán a temető (Takács Attila felvétele)
 
Persze a temetőkben nem csak orchideák élnek…

Végül néhány élet- és hangulatkép.

Táborhely (Takács Attila felvétele)

„Lokál” (azaz vegyesbolt és egyben kocsma) kívülről (Takács Attila felvétele)
„Lokál” belülről - a szinte teljes árukészlettel (Takács Attila felvétele)

Nagyvárosi internetkávézó fűtőberendezéssel (Takács Attila felvétele)
Ottó üldögél a kosborok és sírok között (Takács Attila felvétele)
 
A terepmunka holnap reggel Erdélyben folytatódik.

Uppdate: további érdekességek és fényképek itt.