Szirti
fanyarka
Amelanchier
ovalis Medik.
Közép- és Dél-Európa hegyvidékein
elterjedt sziklai cserjefaj, diszjunkt-diszperz előfordulásokkal az Atlasztól a
Kaukázusig. Főleg a mediterrán–szubmediterrán régió hegyvidékein gyakori, de meszes alapkőzetű, sziklás termőhelyen alacsony
tengerszint feletti magasságban is nő. Áreájának néhány száz km2-es
különálló része található a Dunántúli-középhegységben,
a Vértes, a Bakony és a Balaton-felvidék keleti részének dolomithegyein.
Kicsi, szigetszerű populációja a Keszthelyi-hegységben is fennmaradt.
Karsztbokorerdők, sziklai cserjések,
sziklagyepek növénye. Élőhelyeit és állományait sok helyen a terepmotorozás,
néhol inváziós fásszárúak térhódítása, valamint a kőbányászat terjeszkedése
veszélyezteti.
Bauer Norbert & Bölöni János
A fényképeket készítették: E:
Korda Márton, F–G: Bauer Norbert.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Bartha D. (szerk.) 2012: Magyarország ritka fa- és
cserjefajainak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése