Gyapjas
csüdfű
Astragalus
dasyanthus Pall.
Pontuszi–pannon
elterjedésű faj, a Volga vonalától a Kárpát-medencéig fordul elő meszes
homok- és löszpusztagyepekben, lejtősztyepréteken. Többnyire nyílt, gyorsan
száradó, napfénynek kitett helyeken él. Hazánkban erősen fogyatkozó, törékeny
állományai ismertek, több tájegységből (pl. Nyírség) kipusztult. Stabil
állományokat a Tokaji-hegyen és a
Kiskunságban alkot. Élőhelyein leginkább a cserjésedés és az inváziós
fajok spontán terjedése fenyegeti, de néhol a gyepek záródása és az avarosodás
is. Gyengébb kompetitor, mint a szártalan csüdfű. Magjai a talajba jutva (pl.
taposással) csíráznak, ezért a nyílt gyep átalakulásával még nem járó legelő
jószág jelenléte kedvező hatású. Mesterséges szaporítása körülményes.
ifj. Papp László & Máté
András
A fényképeket készítették: C:
Bauer Norbert, D–E: Molnár V. Attila.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Isépy I. et al. 2021: Az ELTE Füvészkert története az
alapítás 250. évfordulójára. – Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Maylandt C. et al. 2025: Evolution, range formation and a
revised taxonomy of the disjunctly distributed European members of Astragalus
sect. Caprini, an intricate group including highly endangered species of dry
grasslands. – Molecular Phylogenetics and Evolution 204: 108242.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése