2015. szeptember 17., csütörtök

A Diószegi Szeminárium előadása 2015. szeptember 24-én

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Diószegi Szeminárium következő előadására:
Prof. Andy J. Green (Estación Biológica de Doñana, Spain): Waterbirds as vectors of plant dispersal

Helyszín: Élettudományi Épület, Diószegi Szeminárium (1.035)
Időpont: 2015.09.24., 17.00 óra

Rendező: 
DE TTK Növénytani Tanszék (Debrecen)
MTA Debreceni Területi Bizottság Botanikai Munkabizottság  

2015. szeptember 14., hétfő

Hátlap az Élet és tudomány c. hetilapban

Az Élet és Tudomány című hetilap idei 37. számának hátlapján megjelent a vetővirágot bemutató fényképem és azazt megelőző oldalon a faj rövid bemutatása.



2015. szeptember 13., vasárnap

Év algája szavazás 2015

Míg a magasabb rendű állat-, illetve nyövényvilággal kapcsolatos ismeretterjesztés széles körben elterjedt, addig a mikroszkópikus világ tudományos igényű, ugyanakkor ismeretterjesztő szintű bemutatására lényegesen kevesebb példát találni. Ennek jegyében, hagyományteremtő céllal az Algológus Fórum 2015-ben első alkalommal hirdeti meg az „Év Algája” internetes szavazást. A magyar algológus szakma által javasolt 11 fajból végül 3 faj (Haematococcus pluvialis, Didymosphenia geminata és Prymnesium parvum) került kiválasztásra, melyek részt vesznek a 2015-ös szavazáson. A három faj ökológiai és gazdasági vonatkozású jelentőségének bemutatásán, valamint a jelen pillanatban ismert hazai geográfiai elterjedések ismertetésén keresztül kívánunk példát mutatni a mikroszkópikus világ tudományos jellegű ismeretterjesztésének jelenkori lehetőségeire; valamint felhívni a figyelmet az algák alapvető szerepére a vízi ökoszisztémák és a földi élet fenntartásában.

A három jelölt részletes bemutatása megtalálható az 
és a

Az Év algájára pedig ITT lehet szavazni.




2015. szeptember 9., szerda

A Diószegi Szeminárium előadása 2015. szeptember 17-én


Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Diószegi Szeminárium szezonnyitó előadására:
Lovas-Kiss Ádám: Három hónap a Doñana Biológiai Állomáson (Sevilla), avagy miért érdemes külföldi ösztöndíjakra pályázni (Élménybeszámoló és kutatási jelentés)

Helyszín: Élettudományi Épület, Diószegi Szeminárium (1.035)
Időpont: 2015.09.17., 18.00 óra


2015. szeptember 8., kedd

Fák, rágcsálók, méhek és orchideák: hogyan működik a természet?


Tegnap (2015. szeptember 8.) este 8 órai kezdettel vetítette a Spektrum televízió a ‘Hogyan működik a természet?’ (How nature works) című, 2012-ben készült kétrészes film első epizódját.
A film ismertetője: 
Szerte a világon, még a legvalószínűtlenebb helyeken is van élet a Földön. A legpáratlanabb élőhelyeken, erdőktől az óceánokig,az élet folyamatosan gyarapszik. Az élet határozza meg bolygónkat, de a mai napig rejtély övezi, hogyan is képes fejlődni. Új tudományos felfedezések megmutatják, hogy milyen bonyolult mechanizmusok, valószínűtlen kapcsolatok, bizarr viselkedési stratégiák teszik ezt lehetővé bolygónkon. Páratlan felvételek ábrázolják, hogy az élővilág bámulatosan tekervényes, egyben sérülékeny is. Megértve ezeket a bonyolult összefüggéseket,megfelelő döntést tudunk hozni abban, hogy megvédjük ökoszisztémánkat a jövőnk érdekében.
Nos, ebben a filmben láttam egy tankönyvbe illő orchideás példát
A paradió (másnéven: brazil dió, Bertholletia excelsa) Dél-Amerikában honos, hatalmas termetűre megnővő fafaj. Rendkívül kemény héjú terméseit csak az aguti (Dasyprocta leporina) képes igen erős fogaival felnyitni. Ennek a rágcsálónak az étlapján fontos szerepet játszik a paradió tápláló magja, de az egy termésben található 20–25 magot nem tudja egyszerre elfogyasztani, ezért a felesleget elrejti. A magok egy része – távol az anyanövénytől – kicsírázik és fejlődésnek indul. Az aguti tehát nélkülözhetetlen a paradió magjainak terjesztéséhez, s így a paradió fennmaradásához. De a paradiónak ahhoz, hogy magokat érlelhessen szüksége van más élőlények segítségére is. Virágait csak nagy termetű, erős hártyásszárnyúak képesek megporozni, például bizonyos orchidea-méhek (Euglossa) nőstényei. Ám e méhek szaporodásához egy újabb növény jelenléte szükséges, nevezetesen orchideáé. Az orchidea-méhek hímjei – erre a célra módosult lábaik segítségével – Catasetum és Stanhopea orchideák virágairól gyűjtik a nőstények elcsábításához szükséges olajos ’parfüm’-öt, amely szexuális feromonokat tartalmaz. Ily módon kapcsolódik egymáshoz az amazóniai őserdőkben kulcsontosságú szerepet játszó óriásfa, egy rágcsáló emlős, hártyásszárnyú rovarok és epifiton orchideák fennmaradása.  

A paradióról és az agutiról szóló részlet Attenbourogh: A növények magánélete című filmjéből megtekinthető az alábbi képre kattintva:


https://www.youtube.com/watch?v=HE6XUcq4g38 


A paradió virágainak megporzását bemutató film (by Rogério Gribel and Aldenora L. Queiróz) megtekinthető az alábbi képre kattintva:


https://www.youtube.com/watch?v=7GHA9qOazQk

  
További olvasnivaló:
Peres CA & Baider C 1997: Seed dispersal, spatial distribution and population structure of Brazilnut trees (Bertholletia excelsa) in southeastern Amazonia. – Journal of Tropical Ecology 13: 595–616.
Motta Maués M . 2002: Reproductive phenology and pollination of the brazil nut tree (Bertholletia excelsa Humb. & Bonpl. Lecythidaceae) in Eastern Amazonia. In: Kevan P & Imperatriz Fonseca VL (eds): Pollinating Bees - The Conservation Link Between Agriculture and Nature. - Ministry of Environment / Brasília. pp.: 245–254.

2015. szeptember 2., szerda

Egy nagy tudós dolgozószobája


Ismét könyvön dolgozom, ami egy nagy tudós életét igyekszik majd bemutatni. Hasonló munkában – a nagy impakt faktor hajhászás következtében – több, mint öt éve nem volt részem. És meg kell mondjam nagyon élvezem és talán tágabb teret enged a kreativitásnak is. Ennek illusztrálására bemutatom a mai munkanap eredményét. Ez mindössze két vázlatrajz. A céljuk, hogy megteremtsem a lehetőséget egy képzett és odadó művésznek, hogy visszaadhassa a tudós dolgozószobájának atmoszféráját, hangulatát – mégpedig terveink szerint az új könyv borítóját díszítő festményen.


Az első golyóstollal (mintegy 1 óra alatt készült) ábra nagyon kezdetleges. Csupán a további saját gondolkodást, a perspektíva kitalálását szolgálta.

A nap további része a részletek kitalálásával telt el. Remélem ezek – a szükséges részletrajzokkal és fényképekkel együtt – megteremtik az alapot a hiteles és látványos háttérhez, Persze a végső stádiumtól még messze járunk – ugyanis az asztal előtt például ott fog ülni a ‘főhős’ – de szerintem jó úton haladunk. (Nem véletlenül használtam többes számot, mert csapatmunkáról van szó.)



Folyt. köv.

2015. szeptember 1., kedd

Cikk a Preslia című folyóiratban



Megjelent cikkünk a Cseh Botanikai Társaság Preslia című folyóiratában, a tekert csüdfű (Astragalus contortuplicatus) herbáriumban tárolt magjainak hosszú távú csíraképességéről.



A közlemény letölthető innen.
 
Abstract
Long-term seed viability is of crucial importance for short-lived species, since persistent seed banks can buffer the fluctuations in the establishment of plants from year to year. Temporarily flooded habitats are an unpredictable environment for plants, and for some species the only chance they have of surviving is the formation of persistent seed banks. Astragalus contortuplicatus is an annual species of periodically flooded habitats and is considered an endangered species in Hungary. Altogether 1993 seeds of this species were tested in a germination experiment: 1200 were freshly harvested and 793 were collected from herbarium specimens of various ages. Seed viability was tested using the germination method. The freshly harvested seeds were used for selecting the best out of seven frequently used dormancy-breaking methods for this species. The highest percentage of germination was recorded for the combined treatment of scarification and light. Thus, this method was used to test the viability of the seeds collected from herbarium specimens. The oldest seeds that germinated were 131 years old. Until now there are no records of seeds of herbaceous legumes germinating that are more than 100 years old. This record is the 9th oldest of all the literature records of viable seeds originating from biological collections. All the seeds that germinated developed into healthy, fertile plants, the seeds of which also readily germinated. Fitted linear regression showed a significant negative relationship between seed age and percentage germination. Based on this linear regression the calculated theoretical maximum viability is 309 years. Our results suggest that seeds of A. contortuplicatus stored in collections can be successfully used in this species’ reintroduction for conservation purpose, to areas in which the plants were collected.

Fig. 2. – (A) Herbarium specimen of Astragalus contortuplicatus collected by Borbas in 1883 near Bačka Palanka (‘Palanka’) and its offspring, (B) seeds, (C–D) germinating seeds in Petri-dish, (E-F) transplanted seedlings, (G) detail of a flowering and fruiting specimen, (H) flowering specimens. Photo: A. Molnar V.

Hivatkozás:
Molnár V. A., Sonkoly J., Lovas-Kiss A., Fekete R., Takács A., Somlyay L. & Török P. (2015): Seed of the threatened annual legume, Astragalus contortuplicatus, can survive over 130 years of dry storage. – Preslia 87(3): 319–328.