Cikk a ’Applied Ecology and Environmental Research’ című lapban

Az ’Applied Ecology and Environmental Research’ című folyóirat elfogadta közlésre a Molnár V. A., Löki V., Takács A., Schmidt J., Tökölyi J., Bódis J., Sramkó G.: No evidence for historical declines in pollination success in Hungarian orchids című kéziratunkat.

Előadás az Ökológus Teán

2015. április 13-án, 16 órától az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének rendezvénysorozatán, az Ökológus Teán Sramkó Gábor mutatja be a következő előadásunkat:

Sramkó Gábor, Molnár V. Attila, Paun, Ovidiu & Bateman, Richard M.:
Evolúciós viszonyok a szexuálisan becsapó bangó (Ophrys L.) nemzetségben - az első RAD-seq alapú filogenomikai rekonstrukció
Helyszín: Budapest, ELTE Lágymányosi Campus, Pázmány Péter sétány 1/C. (Déli tömb), 7. emelet, 206. terem.

Dunántúli temetők védett növényei – kora tavasszal

A múlt héten folytattuk a hazai temetők botanikai értékeinek felmérését. Óvári Miklóssal, Löki Viktorral és Fekete Rékával Zala, Vas és Somogy megyékben összesen 91 temetőt kerestünk fel (a tavaly őszi dunántúli felmérésről itt írtam, a törökországi temetők orchideáiról az érdeklődők itt olvashatnak). A meglátogatott temetők több mint kétharmadában találtunk védett növényfajt, összesen 11-et, közöttük 5 orchideát.

A zalai és őrségi temetőkben gyakori a szártalan kankalin (Primula vulgaris)

  

Sírokra gyakran ültetik különböző hibridogén, ‘nemesített’ változatait

 

Az esetek mintegy negyedében különböző rózsaszín színárnyalatokban ‘pompázó’ hibridek is megfigyelhetők, de ezek aránya a populációban általában 1 százalék alatti

Összesen három temetőben találtunk téltemetőt (Eranthis hyemalis). Állományai kivétel nélkül ültetettek

A hóvirágot (Galanthus nivalis) gyakran ültetik sírokra, de természetes és jelentős állományai is megtalálhatóak temetőkben. A csillagvirágok (Scilla spp.) viszont ritkaságnak számítanak

Zalai temetőben virító pannon csillagvirág (Scilla vindobonensis)

.

Most pedig következzenek az orchideák...

Pókbangó (Ophrys sphegodes, balra) és agár sisakoskosbor (Anacamptis morio, jobbra) tőlevelei

  

Tarka pettyeskosbor (Neotinea tridentata) tőlevelei

Tarka pettyeskosbor és pókbangó tőlevelei szürkéllenek egy mohos, ellaposodott egykori sírhanton

Temetőben nem találtuk, de Zalában és a  Zselicben is gyönyörködhettünk a kakasmandikóban. Utóbbi helyen észleltük a faj jellegzetes rozsdagombáját is, amelyről az érdeklődők többet megtudhatnak Jandrasits László és Fischl Géza: Védett növényfajok mikroszkopikus gombái az Őrségi Nemzeti Parkban és környékén című a Kitaibelia-ban nemrégiben megjelent cikkéből.

Virágzó kakasmandikó (Erythronium dens-canis) levelén az Uromyces erythronii - narancssárga színű ecidiumtelepével

 

És most következzen valami egészen más…

A temetők képéhez hozzátartozik az örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens). [Az örökzöld növényeket a keresztény és muszlim temetkezési hagyományok egyaránt az örökléttel kapcsolják össze.] A puszpáng hazánkban nem őshonos, nem tered agresszíven (nem viselkedik özönnövényként). Az utóbbi években hazánkban is felbukkant a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis), melynek hernyói kizárólag a Buxus-on táplálkoznak és nem egyszer tarra rágják azt. A meglátogatott temetőkben összesen 25 alkalommal jegyeztem fel a Buxus jelenlétét és ezek közül 15 esetben a puszpángmoly jelenléte is észlelhető volt.

  

Puszpángmoly hernyói által tavaly tarra rágott Buxus sempervirens (az elmaradhatatlan szártalan kankalinnal)

A Diószegi Szeminárium előadása március 23-án

A Diószegi Szeminárium következő előadása Dr. Polina Volkova: Eastern Europe: terra incognita for plant phylogeography
Helyszín: Élettudományi Épület, 2. szakasz, földszint, F201-es terem
Időpont: 2015.03.23., 18.00 óra

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Megvalósul a MTA Debreceni Területi Bizottsága (DAB) Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság Botanikai Munkabizottság és a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék szervezésében.

Készülőben van a Kitaibelia 20. évfolyam 1. füzete

Lezárulóban van a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirat soron következő számába (Siroki Zoltán emlékszám) beérkezett kéziratok lektorálása, folyik a szerkesztésük és szerzői korrektúrájuk. (Ezúton is köszönjük a szerzőknek és a lektoroknak az aktív közreműködést!). 

A lapszám borítóján – Nagy Timeának köszönhetően – a magyar flóra egyik ritkasága, a hólyagos here (Trifolium vesiculosum Savi) lesz látható, aminek egyetlen példányát Siroki Zoltán Debrecen határában 1950-ben találta és 1959-ben Egyek mellett gyűjtötte.

2015. február 25-éig a következő kéziratok kerültek elfogadásra (első szerzőik nevének ábécésorrendjében):

Bauer Norbert: Sorbus udvardyana Somlyay & Sennikov a Balaton-felvidék keleti dolomitterületén

Biró Éva & Bódis Judit: Sallangvirág (Himantoglossum) fajok virágzás-fenológiája

Csathó András István, Bede Ádám, Sudnik-Wójcikowska Barbara, Moysiyenko Ivan, Dembicz Iwona & Sallainé Kapocsi Judit: A szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon

Csiky János, Erzberger Peter, Kovács Dániel & Deme Judit: Campylopus flexuosus (Hedw.) Brid. a Nyugat-Mecsekben

Deák Balázs, Török Péter, Tóthmérész Béla & Valkó Orsolya: A hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője

Kovács Dániel & Mesterházy Attila: A Ceratochloa (DC. et P. Beauv.) Hack. alnemzetség (Bromus L., Poaceae) hazai története és elterjedése

Nagy Timea: Néhány florisztikai adat Kötcse környékéről (Dél-Dunántúl, Nyugat-Külső-Somogy)

Szűcs Péter & Schmidt Dávid: Kiegészítések a Soproni-hegység mohaflórájához II.

Szűcs Péter: Pterygoneurum squamosum Segarra et Kürschner előfordulása egy Győr melletti rekultivált hulladéklerakón

Wirth Tamás & Gyergyák Kinga: Az Asparagus verticillatus L. Magyarországon

Papp László & Lisztes-Szabó Zsuzsa: Emlékezés Siroki Zoltánra

Schmidt Dávid: Újabb adatok a Pannonhalmi-dombság flórájához

Schmotzer András: Ceratocephala testiculata (Crantz) Roth és további adatok a Bükkalja flórájához

Takács Attila, Süveges Kristóf, Ljubka Tibor, Löki Viktor, Lisztes-Szabó Zsuzsa, Molnár V. Attila: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”

 

Az idén ősszel a Kitaibelia-nak még egy száma fog megjelenni. Ebbe még várunk kéziratokat a következő címen:

Kitaibelia 20(1) – Siroki Zoltán emlékszám

Immár hagyomány, hogy folyóiratunk számait egy-egy jelentős botanikus emlékének ajánljuk. A 20. évfolyam 1. száma Siroki Zoltán emlékszám lesz.

Sirok Zoltán (1906–1987) (Lisztes-Szabó Zsuzsa szívességéből)

 

Siroki Zoltán nevét a legtöbben valószínűleg a rendkívül népszerű és sikeres „Díszmadarak a lakásban” című könyv szerzőjeként ismerik. (A Wikipédia szócikke is „Magyar ornitológusként”-ként és „Honi madarászkultúránk mindmáig legkiemelkedőbb alakja”-ként aposztrofálja.) Pedig saját bevallása szerint: „a család és a napi oktatómunka mellett életemet négy dolog, mondhatnám négy szenvedély töltötte ki: a madarak, a bogarak, a sáskák és a növények világa”. Tényleg gyűjtött nemcsak „tücsköt és bogarat”, hanem sok egyebet, például madártojást és jelentős növényi herbáriumi anyagot is. Mégpedig kitartó szorgalommal (mintegy fél évszázadon keresztül) és irigylésre méltó precizitással.

 

Anacamptis pyramidalis Rezi mellett 1955. július 9-én szedett példányai

 

Anacamptis palustris subsp. elegans Újlétán 1967. június 13-án szedett példányai

Reményeink szerint a Kitaibelia soron következő száma hozzájárul ahhoz, hogy Siroki Zoltán agrobotanikai és florisztikai munkásságát szélesebb körben ismertté tegye. Életét, tevékenységét Papp László & Lisztes-Szabó Zsuzsa: Emlékezés Siroki Zoltánra című írása fogja bemutatni. Takács Attila, Süveges Kristóf, Ljubka Tibor, Löki Viktor, Lisztes-Szabó Zsuzsa és Molnár V. Attila A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium” című cikke pedig növénygyűjteményét veszi górcső alá. Utóbbi cikk elektronikus függelékeként szabad felhasználásra közreadjuk a gyűjteménynek a mai Magyarország területén gyűjtött, nem kultivált növények példányainak főbb adatait is.

Siroki Zoltán botanikai vonatkozású művei

Siroki Z. (1951): A növények élete. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 60 pp.

Siroki Z. (1954): Növénytan. Tankönyv a mezőgazdasági technikumok részére. – Tankönyvkiadó, Budapest. 59 pp.

Siroki Z. (1954): Adatok a Tiszántúl és a Nyírség flórájához. – Annales Biologicae Universitatum Hungariae 2: 287–288.

Siroki Z. (1956): A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia nyulasi legelőjének botanikai összetétele. – Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve 1956: 183-205.

Siroki Z. (1958): Egy nyírségi reliktumterület monografikus cönológiai feldolgozása. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve 1958: 109-141.

 Siroki Z. (1960): Növényrendszertan a 2. féléves levelező hallgatók részére. – Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, Debrecen. 43 pp.

Siroki Z. (1961): Növényrendszertani jegyzet. Útmutató a levelező hallgatók részére. – Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, Debrecen. 45 pp.

Siroki Z. (1961): Tőzegmoha-előfordulás a Bükk hegységben. – Botanikai Közlemények 49(1–2): 110–111.

Siroki Z. (1962): Növényrendszertan. Debreceni Agrártudományi Főiskola. Debrecen. 58 pp.

Siroki Z. (1962): Vegetációtanulmányok a debreceni löszháton. Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei 8: 435-461.

Siroki Z. (1965): Újabb florisztikai és cönológiai adatok hazánk területéről. – Botanikai közlemények 52(1): 31–34.

Siroki Z. (1968): A lápi nádtippan Calamagrostis neglecta (Ehrh.) G. M. Sch. új lelőhelye és elterjedése a Nyírségben. – A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 50: 15–20.

Siroki Z. (1971): A hajdúsági löszhát rétjeinek és legelőinek növénycönológiai elemzése. – DATF cent. ünnepsége, 1868-1968. Debrecen. pp.: 186–190.

Szalay S., Sámsoni Z., Siroki Z., El-Hyatemy Y. (1977): A Hortobágy legelőterületeinek mikroelem-ellátottsága. – Agrokémia és Talajtan 26(1-2): 95–111.

Szalay S. , Sámsoni Z., Siroki Z., El-Hyatemy Y. (1978): Investigations into the micronutrient deficiency of plants on the pasture lands of the Hortobágy heath. – Acta Agronomica Academiae Scientiarum Hungaricae 27(1-2): 17–23.

Sámsoni Z., Siroki Z. & Szalay S. (1981): A Borsodi Mezőség legelőinek és réti növényeinek makro- és mikrotápelem-analitikai vizsgálata. – Agrokémia és Talajtan 30(3-4): 449-461.

Szujkó-Lacza J., Fekete G., Kováts D., Szabó L., Siroki Z. (1982): The vascular plants of the Hortobágy National Park. In: Szujkó-Lacza J. (szerk.).: The flora of the Hortobágy National Park. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp.: 105–169.

Magyar gyógynövényeket ábrázoló fényképeim a debreceni Ájurvéda Tanszéken

Amint arról több fórumon is hírt adtak (például itt, itt és itt) a Debreceni Egyetemen indul Európában először Ájurvéda Tanszék. (Az ájurvéda indiai eredetű, több mint ötezer éves múltra visszatekintő, hagyományos egészségmegőrző rendszer.)

Remélhetően egy későbbi gyümölcsöző együttműködés első lépéseként, néhány magyarországi gyógynövényeket ábrázoló színes fényképem - a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke ajándékaként - az újonnan alapított Ájurvéda Tanszékre került.