A
múlt héten folytattuk a hazai temetők botanikai értékeinek felmérését. Óvári Miklóssal, Löki Viktorral és Fekete Rékával Zala,
Vas és Somogy megyékben összesen 91 temetőt kerestünk fel (a tavaly őszi
dunántúli felmérésről itt írtam, a
törökországi temetők orchideáiról az érdeklődők itt olvashatnak). A meglátogatott temetők
több mint kétharmadában találtunk védett növényfajt, összesen 11-et, közöttük 5 orchideát.
|
A
zalai és őrségi temetőkben gyakori a szártalan kankalin (Primula vulgaris)
|
|
Sírokra
gyakran ültetik különböző hibridogén, ‘nemesített’ változatait |
|
Az
esetek mintegy negyedében különböző rózsaszín színárnyalatokban ‘pompázó’
hibridek is megfigyelhetők, de ezek aránya a populációban általában 1 százalék
alatti |
|
Összesen
három temetőben találtunk téltemetőt (Eranthis
hyemalis). Állományai kivétel nélkül ültetettek |
|
A
hóvirágot (Galanthus nivalis) gyakran
ültetik sírokra, de természetes és jelentős állományai is megtalálhatóak
temetőkben. A csillagvirágok (Scilla
spp.) viszont ritkaságnak számítanak |
|
Zalai
temetőben virító pannon csillagvirág (Scilla
vindobonensis) |
.
Most pedig következzenek az orchideák...
|
Pókbangó
(Ophrys sphegodes, balra) és agár sisakoskosbor
(Anacamptis morio, jobbra) tőlevelei |
|
Tarka pettyeskosbor (Neotinea tridentata) tőlevelei |
|
Tarka pettyeskosbor és pókbangó tőlevelei szürkéllenek
egy mohos, ellaposodott egykori sírhanton |
Temetőben
nem találtuk, de Zalában és a Zselicben is
gyönyörködhettünk a kakasmandikóban. Utóbbi helyen észleltük a faj jellegzetes
rozsdagombáját is, amelyről az érdeklődők többet megtudhatnak Jandrasits László
és Fischl Géza: Védett növényfajok mikroszkopikus gombái az Őrségi Nemzeti
Parkban és környékén című a Kitaibelia-ban nemrégiben megjelent cikkéből.
|
Virágzó kakasmandikó (Erythronium
dens-canis) levelén az Uromyces erythronii - narancssárga színű
ecidiumtelepével |
A
temetők képéhez hozzátartozik az örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens).
[Az örökzöld növényeket a keresztény és muszlim temetkezési hagyományok
egyaránt az örökléttel kapcsolják össze.] A puszpáng hazánkban nem őshonos, nem
tered agresszíven (nem viselkedik özönnövényként). Az utóbbi években hazánkban
is felbukkant a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis), melynek hernyói
kizárólag a Buxus-on táplálkoznak és nem egyszer tarra rágják azt. A
meglátogatott temetőkben összesen 25 alkalommal jegyeztem fel a Buxus
jelenlétét és ezek közül 15 esetben a puszpángmoly jelenléte is észlelhető
volt.
|
Puszpángmoly hernyói által tavaly
tarra rágott Buxus sempervirens (az elmaradhatatlan szártalan kankalinnal)
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése