A new book to be published soon: Protected Vascular Plants of Hungary (January 2026)

The large-format, high-quality, and exquisitely produced Hungarian-language volume Protected Vascular Plants of Hungary will soon be published by the Faculty of Science and Technology of the University of Debrecen, in co-edition with the Hungarian Natural History Museum.

The book provides detailed descriptions of 683 protected plant species (including 70 orchid species). Each taxon is illustrated with 1–5 colour high quality photographs, and its distribution in Hungary is shown on a detailed map.

The introductory chapters give an overview of the history of flora conservation in Hungary, the nomenclature used in the book, and the sources of distribution data. Further chapters present the main threats to our protected plant species, their natural pathogens and herbivores, flower-visiting and pollinating insects, their human-created (secondary) habitats, and national efforts made to preserve the flora. The volume concludes with a detailed index of names.

Extent: 488 pages

Size: 24 × 34 cm

Number of photographs and illustrations: 2,612

Price: 62.5 Euros. For pre-orders: 50 Euros.

Packaging and postage (Europe): 25 Euros.

The order form is available here.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 43.

1982:  Csapody István összeállításában, a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent az első könyv hazánk védett növényeiről (Csapody 1982). A kötetben az akkor védett növényfajaink fele, 180 faj igen részletes ismertetésére vállalkozott a szerző. A növény felismerését segítő leírás, a virágzási idő, az elterjedés, a jellemző élőhelyek, az ismert hazai előfordulások ismertetése mellett védelemmel, megóvással kapcsolatos ismeretek és nemzetközi tapasztalatok is helyet kaptak a könyvben. A kötet szakszerűen és közérthetően adja közre a szerzőnek a hazai növényritkaságok védetté nyilvánításának előkészítése során összegyűjtött információit. A mű illusztrációit Vajda Ernő és Vajda László terepen készített, mesterien kivitelezett fekete-fehér felvételei és Csapody Vera (1890–1985) akvarelljei adják. Csapody Vera a szerző nagynénje, eredeti végzettségét tekintve fizika-mennyiségtan szakos tanár, a budapesti tudományegyetemen első nőként szerzett diplomát, majd növénytanból doktorált 1932-ben, Szegeden.

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp.: 7–16.

Csapody I. 1982: Védett növényeink. – Gondolat, Budapest.

Kikről nevezték el a növényeket? 51. rész

 

Duchesnea Sm. (Rosaceae) – Antoine Nicolas Duchesne (1747–1827): francia kertész-botanikus. Versailles-ban született, ahol apja a kastély épületeinek felügyelője volt. Fiát azonban inkább a kertek vonzották, és később a kastély parkjainak botanikus-kertésze lett. Különösen érdekelték a szamócafélék, és létre is hozott belőlük egy igen fajgazdag élőgyűjteményt a magyar történelemben később szomorú emlékűvé vált Petit Trianon kastély botanikus kertjében. Kedvenc szamócáiról 1766-ban jelentetett meg könyvet Histoire naturelle des fraisiers... címen. 1770 és 1781 között tizenegy kötetes kertészeti könyvet (Le Jardinier prévoyant) adott ki. A forradalom alatt tanárnak állt, és életének utolsó szakaszában a versailles-i líceum tanulmányi felügyelője volt.

                                                             

A Kitaibelia című folyóirat közleményei

Adatok a kőszegi Téglagyári-tó algaflórájához, különös tekintettel néhány Desmidiales képviselőre

 

A dolgozat a kőszegi Téglagyári-tó algaflóráját mutatja be egy algológiailag kevéssé kutatott térségből. A tó kis mérete és rekreációs használata ellenére fajgazdag és diverz algaközösséggel rendelkezik. A közlemény ritka, vörös listás és a régióból korábban nem jelzett Desmidiales-taxonokat is dokumentál.

A teljes cikk elérhető itt / The paper is freely available here.

Data on the algal flora of the Téglagyári Lake at Kőszeg, with special reference to Desmidiales

The study describes the algal flora of the Téglagyári Lake at Kőszeg, a poorly studied algological region. Despite its small size and recreational use, the lake supports a diverse algal community. The paper documents rare, red-listed and regionally new desmid taxa.

Hivatkozás

Bancsó S. (2025): Adatok a kőszegi Téglagyári-tó algaflórájához, különös tekintettel néhány Desmidiales képviselőre. – Kitaibelia 30(2): 141–156. https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/issue/view/1096

Kikről nevezték el a növényeket? 50. rész

Dorstenia L. (Moraceae) – Theodor Dorsten (1492–1552): német orvos, botanikus és egyetemi tanár. Erfurtban és Wittenbergben tanult, majd a marburgi egyetemen az orvostudomány professzora lett. Botanicon című, 1540-ben megjelent füveskönyvében számos gyógynövényt ismertetett, részben saját megfigyelések alapján. Charles Plumier a Dorstenia nemzetséget nevezte el tiszteletére, az elnevezést később Linné is elfogadta.

 

A botanika történetének fontos eseményei 27.

 

1557-ben Ulisse Aldrovandi a Sibylline-hegységbe tett gyűjtőutat, amelynek kifejezett célja egy meghatározott terület flórájának kutatása volt. Ez a vállalkozás a botanika történetében a célzott florisztikai terepmunka korai példája. Jelentősége abban áll, hogy a növénygyűjtés tudományos módszerré vált, nem csupán gyógynövények vagy ritkaságok alkalmi keresésévé.

Kikről nevezték el a növényeket? 49. rész

 

Dodonaea Mill. (Sapindaceae) – Rembert Dodoens, latinos nevén Dodonaeus (1517–1585): flamand orvos és botanikus. Mechelen városi orvosa, később II. Miksa császár udvari orvosa, majd a leideni egyetem professzora volt. Cruydeboeck című, 1554-ben megjelent füveskönyve korának egyik legsikeresebb növénytani művévé vált, és több nyelven, számos kiadásban terjedt el. Charles Plumier alkotta meg tiszteletére a Dodonaea nemzetségnevet, amelyet Philip Miller tett közzé.