2018. június 1., péntek

Azerbajdzsáni túra

Tegnap hazaérkeztünk két hetes azerbajdzsáni kirándulásunkról. Az út során elsősorban a temetők növényvilágát (főként orchideáit) tanulmányoztuk, de ezen felül is számos értékes adatot gyűjtöttünk, érdekes megfigyeléseket tettünk, különleges élőlényeket figyeltünk meg és sok-sok élménnyel gazdagodtunk. Az alábbiakban ezek közül tallózok.

Az út legnagyobb szakmai élményének a ritka Himantoglossum formosum temetőbeli megtalálását tartom

De más orchideafajok is akadtak, például a képen látható Anacamptis pyramidalis

Himantoglossum formosum apochróm változata

Gyakran használnak vadon termő, őshonos növényekből készített seprűt ("süpürgə"). A legolcsóbb a sóvirág seprű, amely 1 manátba (kb. 150 Ft) kerül. (Összehasonlításul a cirokseprű 2,5 manát.)
 
A zátonyon pihenő flamingóktól sikerült ürülékmintákat gyűjtenünk, abban a reményben, hogy Lovas-Kiss Ádám, Urgyán Reni és Andy J. Green segítségével választ kapunk arra, hogy ezek a madarak milyen élőlényeket terjeszthetnek endozoochór úton
Több esetben láttunk aranysakált, még temetőkben is...

 Vincetoxicum funebre a Talish-ban, közel az iráni határhoz (A faj azonosítását Fráter Erzsébetnek köszönöm).

Iris paradoxa f. choschab (A faj azonosítását Sramkó Gábornak és Fráter Ezsébetnek köszönöm.)
Szárad az "árvagané" a háztetőn

Temető, mint a sztyeppnövényzet őrzője...

Temető, mint legeléskizárási mintaterület 1.


Csónakos fejfa - akár ha a Nagykunságban vagy a Tiszaháton lennénk...
A kövi veréb főként gyurgyalagok elhagyott üregeiben költ
Ha Azerbajdzsán, akkor feltétlenül szót kell ejteni Heydər Əliyev-ről.
A korábbi elnököt az országban rendkívüli tisztelet övezi.
Több helyen és több orchideafaj esetében tapasztaltuk gumóik kiásását salep készítése céljából
Néhol igen nagy számban ástak ki orchideákat temetőkben is. (Lásd a képen a barna, kifordított hantokat.)
Törpesas
Soha nem láttam még vadon a hazánkból kipusztult törpe gyékényt (Typha minima)...
Itt a szabályozatlan folyók kavicsos, homokos zátonyain bőven akad.
Szerencsésen megúsztunk egy hagyomlást...
Amelynek során a legurult sok tonnás kövek eltorlaszolták az utat.
Menekülőút lennt a folyóvölgyben (B-terv).
Az azeriek vidéken együtt élnek a természettel, fenntartva hasznosítják azt. Az újhagyma összekötéséhez például nem gumit, hanem vadon szedett kákát (Schoenoplectus) használnak.
Csermelyciprus-állomány a Sahdag alatti folyóvölgyben

Óriási (főként zsírfarkú juhokból, kisebb részben kecskékből álló) nyájat terelnek közel a dagesztáni határhoz

A nyájat a medvéktől és farkasoktól 8-10 hatalmas termetű kangal juhászkutya óvja, amelyek fülét és farkát kurtítják (a kutyafajta azonosítását Molnár Hanga Annának és Molnár Mandula Évának köszönöm). A juhász az egyik birkát menet közben fejét késsel szurkálva gyógyítja, majd útjára ereszti.
Kaszált gyepszintű, "orchideás" gyümölcsös
A kávéházakban kávét nem kapni, csak teát. De azt néhol ilyen öreg szamovárokban készítik.
Ennek a korát a tulajdonosa 160 évesre tette...
... de a rézbe ütött jelzés alapján 1850-ben készült, tehát 168 éves.
A nemzeti ital: a tea
Sül a saslik.
Rovarpók a Kaszpi-tenger melletti félsivatagból
Olajmező távlati képe.

 
 

Cikk az Elatine campylosperma-ról a PeerJ című folyóiratban

Takács Attila első szerzőségével megjelent közleményünk a PeerJ című folyóiratban a görbültmagvú látonyáról.

A cikk letölthető innen.

Összefoglalás
Az Elatine campylosperma Seubert nevet általában az E. macropoda Guss szinonimájaként kezelik. A közelmúlt morfológiai, filogenetikai és kariológiai tanulmányai azonban azt mutatják, hogy ezt felül kell vizsgálni. Tanulmányunkban az E. campylosperma nevet tipizáljuk, áttekintjük annak taxonómiai történetét és alapos leírást adunk a korábban publikált adatok összeállításával és az in vitro kultúrák új méréseivel. A Szardíniáról leírt, atlanti-mediterrán elterjedésű faj áreáját (Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Törökország és Algéria) herbáriumi tanulmányaink alapján rajzoljuk meg. Az élőhely-preferenciákat saját megfigyelések és vízminőség-mérések, valamint a a vizsgált herbáriumi példányok cédulainformációi alapján foglaljuk össze. Emellett beszámolunk arról, hogy sértetlen E. campylosperma magokat találtunk a dél-spanyolországi szárcsa (Fulica atra L.) ürülékmintáiban, és közülük két példány ki is csírázott, ami arra utal, hogy az E. campylosperma hosszú távú terjedésre képes vízimadarak tápcsatornájában.

 
Abstract
The name Elatine campylosperma Seubert is generally treated as one of the synonyms of E. macropoda Guss. However, recent morphological, phylogenetic and karyological studies indicate that this judgement should be revised. In the present paper we typify the name E. campylosperma, review its taxonomic history and provide a thorough description, with compilation of previously published data and our new measurements from in vitro cultures. Based on our herbarium survey, we outline its Atlantic-Mediterranean distribution area (Spain, France, Italy, Greece, Turkey and Algeria). Habitat preferences are summarized from our field observations, water quality measurements and the label information of the herbarium specimens examined. Intact E. campylosperma seeds were found in faecal samples of the Eurasian Coot (Fulica atra L.) in southern Spain and two of them were germinated, suggesting that E. campylosperma has a capacity for long distance dispersal via endozoochory.


Hivatkozás
Takács A, Molnár V. A, Lukács BA, Nagy T, Lovas-Kiss Á, Green AJ, Popiela A, Somlyay L. (2018) Resurrection and typification of Elatine campylosperma (Elatinaceae), a long-forgotten waterwort species. PeerJ 6:e4913 https://doi.org/10.7717/peerj.4913

2018. május 14., hétfő

A Google a barátunk: segít a Street View...

Az M1-es autópálya mellett egy délies kitettségű, homokos bevágásban a borzas csajkavirág (Oxytropis pilosa) ezres nagyságrendű állományára bukkantunk pár napja. A faj itteni előfordulása nem szerepel a ’Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza’-ban (Bartha et al. 2015).
 

A csajkavirág jelenleg mintegy 700 négyzetméternyi területen tömeges. Szórványosan mintegy 200 méter hosszúságú szakaszon található meg. A helyszín azonosíthatósága miatt érdemes megfigyelni a jellegzetes színű elektromos kapcsolószekrényt.

 Hasonló esetekben felmerül a kérdés, hogy vajon mikor és hogyan került ide a faj?
Az autópálya rézsűjében a törpemandula (Prunus tenella) is megtalálható, amelyet gyakran ültetnek hasonló helyekre. Nem tartom kizártnak, hogy mindkét faj az eredeti vegetáció túlélője legyen, de az is előfordulhat, hogy ha a törpemandulát telepítették, akkor a csajkavirág magjai a mandula földlabdájában kerültek a területre.
 
 
Szerencsére a Google Street View 2014. májusában (a csajkavirág virágzása idején) fényképezte végig az adott útszakaszt. Az akkor készült képeken egyértelműen láthatók a csajkavirág példányai, igaz összesen tucatnyi. Mindezek alapján az biztosan kijelenthető, hogy 4 évvel ezelőtt a faj – sokkal kisebb egyedszámban – már jelen volt a területen. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy viszonylag friss megtelepedésről lehet szó.

A Google Street View 2014. májusában a területen készített fényképének részlete. Látható rajta a vöröses elektromos kapcsolószekrény és a csajkavirág vajszínűen virágzó néhány példánya.

2018. május 13., vasárnap

Úton-útfélen …

Az alábbiakban néhány képet adok közre az elmúlt napokból, amelynek során főként autópályák és közutak padkáin kerestünk sótűrő növényeket.

Újabb (és jelentős) állományai kerültek elő a csókalábú útifűnek


 
 

Az egyik leggyakoribb faj a közönséges mézpázsit
 

A szárnyasmagvú budavirág ritkább, de annál látványosabb faj

 

2018. május 8., kedd

Az atracélcincér előfordulása szerbiai temetőben

Tavalyelőtt ősszel jártunk először egy Pancsova (Szerbia) környéki temetőben, és már akkor feltűnt növényzetének eredetisége és értéke.

Tavaly májusban – sok egyéb értékes faj mellett – nagy állományát találtuk itt a kék atracélnak (Anchusa barrelieri)


Csathó András István e faj ritka, fokozottan védett specialista cincérét (Pilemia tigrina) már megtalálta korábban romániai temetőkben, de én még sohasem láttam és tavaly is hiába kerestem ott. András éles szeme kellett hozzá, hogy felfedezze és nekem is megmutassa.

Az aprócska cincér szürkés színével nagyon beleolvad a növény virágzatának színeibe
Előkerült a piros kígyószisz (Echium rubrum)...
... és a kígyószisz-cincér (Opsilia coerulascens) is

2018. április 25., szerda

Meghívó Lovas-Kiss Ádám elővédésére

Meghívó

Lovas-Kiss Ádám

(Debreceni Egyetem, Juhász-Nagy Doktori Iskola)

Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates – case studies from Europe című egyetemi doktori (PhD) értekezésének munkahelyi (előzetes) vitájára

 Időpont: 2018. május 4., 11:00 óra

Helyszín: Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszék, Diószegi Szeminárium (Élettudományi Épület, 1.035), 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Az értekezés opponensei:         Dr. Török Péter, MTA doktora, egyetemi docens (Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék)

                                                            Dr. Bátori Zoltán PhD, egyetemi adjunktus (Szegedi Tudományegyetem)
A bíráló bizottság elnöke:        Prof. Dr. Vasas Gábor (Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék)

2018. április 21., szombat

Makó Jeruzsálemtől...

Nem esik olyan messze Makótól, mint Jeruzsálem…

Köszönet Balogh Gábornak és Jakab Gusztávnak!