 |
Csapó József (1734–1799) debreceni orvos és természettudós a magyar nyelvű növényismereti irodalom egyik korai alakja volt. Új füves és virágos magyar kert című munkájában a növényeket elsősorban gyakorlati szempontból mutatta be: milyen betegségekre, házi gyógyításra vagy mindennapi használatra alkalmasak. Műve még a régi füveskönyvek világához kapcsolódott, de már a felvilágosodás korának rendszerező, közérthető szemlélete is megjelent benne. Jelentősége abban áll, hogy a növényekről szóló tudást magyar nyelven, a laikus olvasók számára is használható formában közvetítette, és hozzájárult a hazai gyógynövényismeret, növénynevezéktan és orvosi-botanikai műveltség fejlődéséhez. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése