A kokárdavirág sikerének egyik titka az allelopátia?
Évek
óta figyelem, hogy az egyetemi kapmpuszunkon dísznövényként ültetett az évelő kokárdavirág
(Gaillardia aristata) kiszabadult a virágágyásból és a
közeli – száraz és homokos talajú – területeken, a rendszeres fűnyírás ellenére
terjeszkedik. Tegnap viszont egy új dolog is feltűnt, amit az alábbi kép
illusztrál.
Mivel
a kokárdavirágok (G. aristata és G. pulchella) Európában több mint 10
országból ismertek kivadulva; Magyarországon a G. aristata első kivadulását már a 20. század elején jelezték,
2004-re „naturalized” státust kapott, 2018-ban már ültetésre nem ajánlott
veszélyes dísznövényként szerepelt, 2019-ben pedig Izsák térségében egy kb. 25
km²-es, inváziós viselkedésű, jelentős abundanciájú állományt vizsgáltak (Süle
et al. 2023).
A
G. aristata magyarországi adatok
alapján 89 kb. 35 km²-es CEU-rácscellában fordult elő; az előfordulások kb.
17%-a inváziós populáció volt, főleg laza, homokos talajokon, kertekhez,
ruderális élőhelyekhez kötődve, de természetes és féltermészetes homoki
gyepekben is. A vizsgált inváziós állományokban alacsonyabb fajgazdagságot és
Shannon-diverzitást, valamint megváltozott közösségi összetételt találtak; a
szerzők szerint a faj gyorsan átmehet „dísznövény → alkalmi kivadult →
inváziós” állapotba, főleg zavart, fajszegény, homokos élőhelyeken.
Allelopatikus
hatások tekintetében a jelenleg a legerősebb közvetlen, lektorált bizonyíték a
közelrokon Gaillardia pulchella-ra van. Nagy et al. (2024) vizes kivonatokkal,
in vitro tesztben vizsgálták a hatást Brassica
napus csírázására és korai növekedésére; a 40%-os kivonat mind az öt napon
szignifikánsan gátolta a csírázást, mindhárom koncentráció szignifikánsan
gátolta a primer gyökérnövekedést, miközben a hajtásmegnyúlást bizonyos
kezelések serkentették. A szerzők következtetése óvatos, de egyértelmű: a G. pulchella allelopatikus hatása
befolyásolhatja a csíranövények korai fejlődését, különösen a gyökérnövekedés
visszafogásán keresztül, ami száraz, homokos élőhelyeken versenyelőnyt adhat
neki; ugyanakkor terepi, hosszú távú vizsgálatok még szükségesek ahhoz, hogy az
allelopátia tényleges inváziós szerepe bizonyított legyen.
Irodalom
Bakacsy, L., Tobak,
Z., van Leeuwen, B., Szilassi, P., Biró, C., & Szatmári, J. (2023).
Drone-based identification and monitoring of two invasive alien plant species
in open sand grasslands by six RGB vegetation indices. Drones, 7(3), 207. https://doi.org/10.3390/drones7030207
Callaway, R. M.,
& Aschehoug, E. T. (2000). Invasive plants versus their new and old
neighbors: A mechanism for exotic invasion. Science, 290, 521–523. https://doi.org/10.1126/science.290.5491.521
Cheng, F., &
Cheng, Z. (2015). Research progress on the use of plant allelopathy in
agriculture and the physiological and ecological mechanisms of allelopathy.
Frontiers in Plant Science, 6, 1020. https://doi.org/10.3389/fpls.2015.01020
Nagy, K. N., Kardos,
L. V., Orbán, Z., & Bakacsy, L. (2024). The allelochemical potential of an
invasive ornamental plant, the Indian blanket flower (Gaillardia pulchella
Foug.). Plant Species Biology, 39(2), 102–108. https://doi.org/10.1111/1442-1984.12441
Orbán, Z., &
Bakacsy, L. (2025). Fine-scale diversity models reveal impacts of invasive
Gaillardia pulchella on regenerating vegetation in a sand dune grassland.
American Journal of Botany, 112(2), e16468. https://doi.org/10.1002/ajb2.16468
Rice, E. L. (1984).
Allelopathy. 2nd ed. Orlando, FL: Academic Press, 422 pp.
Süle, G., Miholcsa,
Z., Molnár, C., Kovács-Hostyánszki, A., Fenesi, A., Bauer, N., & Szigeti,
V. (2023). Escape from the garden: spreading, effects and traits of a new risky
invasive ornamental plant (Gaillardia aristata Pursh). NeoBiota, 83, 43–69. https://doi.org/10.3897/neobiota.83.97325

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése