Botanika és intuíció

A kokárdavirág sikerének egyik titka az allelopátia?

Évek óta figyelem, hogy az egyetemi kapmpuszunkon dísznövényként ültetett az évelő kokárdavirág (Gaillardia  aristata) kiszabadult a virágágyásból és a közeli – száraz és homokos talajú – területeken, a rendszeres fűnyírás ellenére terjeszkedik. Tegnap viszont egy új dolog is feltűnt, amit az alábbi kép illusztrál.

Talán a mostanában esett csapadéknak köszönhetően, tömegesen csírázik a szabad, nyílt talajfelszíneken az egyéves kövér porcsin (Portulaca oleracea). Viszont a kokárdavirágok körül alig van porcsin csíranövény és az az érzésem van, hogy közeledve a kokárdavirághoz nem csak a porcsinok mennyisége fogy, hanem mintha a méretük is csökkenne. Arra gondoltam, hogy ezeket a jelenségeket talán a kokárdavirág allelopatikus hatása okozhatja.

Az allelopátia: olyan növény ,és növény közötti kölcsönhatás, amikor a növény kémiai anyagokat — allelokemikáliákat — bocsát ki, és ezek gátolják más fajok csírázását, növekedését vagy túlélését. Invázióbiológiai jelentőségét pedig jól mutatja a „novel weapons” jellegű mechanizmus, amikor az idegenhonos faj vegyületei erősebben hatnak az új élőhely őshonos fajaira (Rice 1984).

Mivel a kokárdavirágok (G. aristata és G. pulchella) Európában több mint 10 országból ismertek kivadulva; Magyarországon a G. aristata első kivadulását már a 20. század elején jelezték, 2004-re „naturalized” státust kapott, 2018-ban már ültetésre nem ajánlott veszélyes dísznövényként szerepelt, 2019-ben pedig Izsák térségében egy kb. 25 km²-es, inváziós viselkedésű, jelentős abundanciájú állományt vizsgáltak (Süle et al. 2023).

A G. aristata magyarországi adatok alapján 89 kb. 35 km²-es CEU-rácscellában fordult elő; az előfordulások kb. 17%-a inváziós populáció volt, főleg laza, homokos talajokon, kertekhez, ruderális élőhelyekhez kötődve, de természetes és féltermészetes homoki gyepekben is. A vizsgált inváziós állományokban alacsonyabb fajgazdagságot és Shannon-diverzitást, valamint megváltozott közösségi összetételt találtak; a szerzők szerint a faj gyorsan átmehet „dísznövény → alkalmi kivadult → inváziós” állapotba, főleg zavart, fajszegény, homokos élőhelyeken.

Allelopatikus hatások tekintetében a jelenleg a legerősebb közvetlen, lektorált bizonyíték a közelrokon Gaillardia pulchella-ra van. Nagy et al. (2024) vizes kivonatokkal, in vitro tesztben vizsgálták a hatást Brassica napus csírázására és korai növekedésére; a 40%-os kivonat mind az öt napon szignifikánsan gátolta a csírázást, mindhárom koncentráció szignifikánsan gátolta a primer gyökérnövekedést, miközben a hajtásmegnyúlást bizonyos kezelések serkentették. A szerzők következtetése óvatos, de egyértelmű: a G. pulchella allelopatikus hatása befolyásolhatja a csíranövények korai fejlődését, különösen a gyökérnövekedés visszafogásán keresztül, ami száraz, homokos élőhelyeken versenyelőnyt adhat neki; ugyanakkor terepi, hosszú távú vizsgálatok még szükségesek ahhoz, hogy az allelopátia tényleges inváziós szerepe bizonyított legyen.

Irodalom

Bakacsy, L., Tobak, Z., van Leeuwen, B., Szilassi, P., Biró, C., & Szatmári, J. (2023). Drone-based identification and monitoring of two invasive alien plant species in open sand grasslands by six RGB vegetation indices. Drones, 7(3), 207. https://doi.org/10.3390/drones7030207

Callaway, R. M., & Aschehoug, E. T. (2000). Invasive plants versus their new and old neighbors: A mechanism for exotic invasion. Science, 290, 521–523. https://doi.org/10.1126/science.290.5491.521

Cheng, F., & Cheng, Z. (2015). Research progress on the use of plant allelopathy in agriculture and the physiological and ecological mechanisms of allelopathy. Frontiers in Plant Science, 6, 1020. https://doi.org/10.3389/fpls.2015.01020

Nagy, K. N., Kardos, L. V., Orbán, Z., & Bakacsy, L. (2024). The allelochemical potential of an invasive ornamental plant, the Indian blanket flower (Gaillardia pulchella Foug.). Plant Species Biology, 39(2), 102–108. https://doi.org/10.1111/1442-1984.12441

Orbán, Z., & Bakacsy, L. (2025). Fine-scale diversity models reveal impacts of invasive Gaillardia pulchella on regenerating vegetation in a sand dune grassland. American Journal of Botany, 112(2), e16468. https://doi.org/10.1002/ajb2.16468

Rice, E. L. (1984). Allelopathy. 2nd ed. Orlando, FL: Academic Press, 422 pp.

Süle, G., Miholcsa, Z., Molnár, C., Kovács-Hostyánszki, A., Fenesi, A., Bauer, N., & Szigeti, V. (2023). Escape from the garden: spreading, effects and traits of a new risky invasive ornamental plant (Gaillardia aristata Pursh). NeoBiota, 83, 43–69. https://doi.org/10.3897/neobiota.83.97325

További olvasnivaló.