A dísznövény-kereskedelem világszerte az idegenhonos növényfajok terjedésének egyik legfontosabb útvonala. Legtöbbször azokról a dísznövényekről beszélünk, amelyeket szándékosan ültetünk el, majd kiszabadulnak a kertekből és meghonosodnak a természetben. Vizsgálatunkban azonban egy kevésbé látványos, mégis komoly kockázatot jelentő folyamatra összpontosítottunk: a cserepes növényekkel, a termesztőközeggel és a kertészeti szállítmányokkal véletlenül utazó növényekre. Ezeket senki nem rendeli meg, mégis megérkeznek az árudákba, felszaporodhatnak, majd a vásárlók közvetítésével akár több száz kilométerrel távolabb is új területekre kerülhetnek.
A biológiai inváziók kialakulásában döntő szerepe van a nagy távolságú terjedésnek. A legtöbb növény magja természetes úton csak korlátozott távolságra jut el, az emberi kereskedelem és közlekedés azonban ezt a korlátot gyakorlatilag megszünteti. A dísznövényeket gyakran országokon át, több kereskedelmi állomáson keresztül szállítják. A cserepek földjében vagy felszínén megbújó magvak és apró növények így olyan helyekre is eljuthatnak, ahová természetes módon aligha kerülnének. A kertészeti áruda egyszerre lehet érkezési pont, átmeneti élőhely, szaporodási hely és további terjesztési központ. Ezt a működést nevezzük inváziós gócpontnak.
A jelenség feltárására 2019-ben tizenkét, Debrecenben és környékén működő kertészeti árudát és faiskolát vizsgáltunk meg. A helyszínek között kisebb családi vállalkozások és nagyobb, több ezer négyzetméteres kereskedelmi egységek egyaránt szerepeltek. Mindegyik helyet három alkalommal, tavasszal, nyáron és ősszel jártuk végig, hogy a különböző időszakokban megjelenő fajokat is észleljük. Nemcsak a szabadban lévő területeket néztük át, hanem az üvegházakat, épületeket, virágágyásokat, gyepeket, burkolatrepedéseket, kavicsos és geotextillel fedett felszíneket, valamint mindenekelőtt az eladásra kínált növények cserepeit és konténereit is. Csak a spontán megjelent idegenhonos növényeket vettük számba; azokat a fajokat, amelyeket áruként szándékosan kínáltak, nem.
A vizsgált kertészeti árudák öt flóratérképezési negyed-kvadrátban helyezkedtek el Debrecen térségében. Bár ezek az árudák az adott térképezési egységek területének mindössze 0,013-0,043%-át foglalták el, az ott ismert idegenhonos növényvilág meglepően nagy hányadát koncentrálták. Egy-egy negyed-kvadrát idegenhonos fajainak átlagosan 17,2%-át találtuk meg a parányi árudaterületeken, és minden vizsgált térképezési egységben több olyan fajt is kimutattunk, amelyet onnan korábban nem jeleztek. Az 1. ábra szemléletesen mutatja, hogy a kertészeti árudák területi aránya elenyésző, miközben az idegenhonos flóra aránya feltűnően magas bennük (1. ábra).
1. ábra. A vizsgált kertészeti árudák és faiskolák elhelyezkedése Debrecenben és környékén, valamint az egyes flóratérképezési negyed-kvadrátokban kimutatott idegenhonos növényfajok száma. A bal oldali térképek a vizsgálati terület földrajzi helyzetét és az árudák elhelyezkedését mutatják. A jobb oldali összesítésben a piros pontok az árudák számát, a szürke mezők azok együttes területét, a kördiagramok pedig az árudákban újonnan kimutatott és korábban is ismert idegenhonos fajokat jelzik. A mellettük szereplő szám a térképezési egységben ismert, de az árudákban nem talált idegenhonos fajok száma; alul az árudák relatív területe és a bennük előforduló idegenhonos fajok aránya látható.
Összesen 93 788 idegenhonos növényegyedet számoltunk vagy becsültünk meg, amelyek 67 fajhoz tartoztak. Ez a mennyiség még úgy is rendkívül nagy, hogy a helyszínek együttes területe csekély volt. Egy kertészeti árudában átlagosan 22 idegenhonos fajt és közel 7800 egyedet találtunk, de az egyes helyek erősen különböztek: a fajszám 11 és 33, az egyedszám 1440 és 24 877 között változott. A nagyobb árudákban általában több idegenhonos egyed fordult elő, a fajok száma azonban nem mutatott egyértelmű kapcsolatot az áruda méretével. Tapasztalataink szerint inkább a forgalom, a beérkező növényállomány mennyisége és sokfélesége, valamint a szállítmányok eredete lehet meghatározó, bár ezekről nem állt rendelkezésünkre részletes kereskedelmi adat.
A 67 faj közül hétnek ez volt az első hiteles magyarországi előfordulási adata. Közéjük mediterrán eredetű, feltehetően dél-európai növényszállítmányokkal érkező fajok, újonnan terjedő szubtrópusi gyomok és termesztésből származó dísznövények is tartoztak. Ez azért különösen fontos, mert azt mutatja, hogy a kertészeti árudákban már azelőtt megjelenhetnek új fajok, hogy azok a környező tájban észlelhető populációkat hoznának létre. Az árudák rendszeres ellenőrzése ezért korai előrejelző rendszerként működhetne: itt lehetne felismerni és eltávolítani egy potenciálisan problémás fajt akkor, amikor még csak néhány példánya van jelen.
2. ábra. A vizsgált kertészeti árudákban észlelt idegenhonos fajok és élőhelyeik fényképei. (A) Cardamine occulta ültetőedényben; (B) Cardamine occulta ültetőedényben; (C) Claytonia perfoliata ültetőedényben; (D) Eclipta prostrata csupasz talajon; (E) Erigeron sumatrensis csupasz talajon; (F) Euphorbia maculata geotextilen; (G) Euphorbia serpens geotextilen; (H) Euphorbia serpens ültetőedényben; (I) Galinsoga quadriradiata ültetőedényben; (J) Oxalis corniculata ültetőedényben; (K) Oxalis corniculata és O. dillenii cserépben (beltérben); (L) Oxybasis glauca geotextilen; (M) Oxybasis glauca ültetőedényben; (N) Pilea microphylla ültetőedényben; (O) Sagina procumbens és Senecio vulgaris ültetőedényben; (P) Sagina procumbens ültetőedényben; (Q) Soleirolia soleirolii ültetőedényben; (R) Urtica pilulifera ültetőedényben; (S) Veronica peregrina geotextilen; (T) Veronica peregrina ültetőedényben; Fotók: A–R és T: Molnár V. A.; S: Sonkoly J.
A legtöbb egyeddel képviselt fajok között a kúszó madárhúr, a szarvacskás madársóska, a rejtett kakukktorma, a szürke libatop és a foltos kutyatej szerepelt; mindegyikből tízezernél több példányt találtunk. Hat faj mind a tizenkét árudában előfordult, miközben 13 fajból csupán egyetlen egyed került elő. Ez a kettősség jól mutatja az invázió különböző állomásait: egyes fajok már tömegesen és széles körben jelen vannak, mások pedig éppen csak megérkeztek. A ritka előfordulások között lehetnek olyan fajok, amelyek később eltűnnek, de olyanok is, amelyek kedvező körülmények között gyors terjedésbe kezdenek.
A fajok 52 esetben az eladásra kínált dísznövények cserepeiben vagy konténereiben is előfordultak. A teljes egyedszám 41,1%-át közvetlenül a cserepekben találtuk, ami erősen alátámasztja azt a feltételezést, hogy a kertészeti szállítmányok valóban idegenhonos növények hordozói. További jelentős élőhelyet jelentettek a burkolatok és azok repedései, valamint a geotextillel fedett felszínek. Tizenöt faj kizárólag a konténerekben, további tizenöt pedig csak azokon kívül fordult elő. A cserepekben élő egyedek és a talajukban lévő magbank közvetlenül a vásárlók kertjeibe kerülhetnek, míg az árudák területén felszaporodó állományok a környező települési és természetközeli élőhelyek felé terjedhetnek.
Nem minden idegenhonos faj egyformán alkalmas arra, hogy sikeresen megtelepedjen ebben a sajátos környezetben. Az árudákban talált fajok tulajdonságait összehasonlítottuk a tágabb régió teljes idegenhonos flórájával. Az árudák fajai átlagosan könnyebb magvakat hoztak, nagyobb fajlagos levélfelület és alacsonyabb levélszárazanyag-tartalom jellemezte őket. Ezek a tulajdonságok gyors növekedésre és hatékony erőforrás-felvételre utalnak. A kis magvak könnyebben szóródnak, nagyobb eséllyel kerülnek be a termesztőközegbe, és hosszabb ideig fennmaradhatnak a talaj magbankjában. A gyors növekedés pedig előnyt jelent az intenzíven öntözött és tápanyagokkal ellátott árudai környezetben, ahol a növénynek rövid idő alatt kell kihasználnia a rendelkezésére álló helyet.
Az ökológiai jelzőértékek is ezt erősítették meg: a kertészeti árudákban előforduló idegenhonos fajok a regionális idegenhonos flóránál inkább nedvesség- és tápanyagkedvelők voltak. Ez jól illeszkedik az árudák rendszeres öntözéséhez és trágyázásához. Az ember által létrehozott környezet tehát nem pusztán véletlen találkozási pont, hanem olyan szűrő is, amely bizonyos tulajdonságú fajoknak különösen kedvez. A sikeres „potyautasok” jellemzően jól terjednek, gyorsan növekednek, és képesek kihasználni a nedves, tápanyagban gazdag, rendszeresen bolygatott mikrokörnyezeteket.
Eredményeink alapján a kertészeti árudák többféleképpen járulhatnak hozzá az inváziókhoz. Először, új fajok belépési pontjai lehetnek, amikor külföldi vagy távoli hazai szállítmányokkal propagulumok érkeznek. Másodszor, a fajok helyben felszaporodhatnak, és nagy egyedszámú populációkat alakíthatnak ki. Harmadszor, a cserepes növényeket megvásárló emberek akaratlanul tovább szállíthatják őket. Negyedszer, az ismétlődő szállítmányok ugyanazon faj több, eltérő eredetű állományát is összehozhatják, ami növelheti a genetikai változatosságot és ezáltal az alkalmazkodás esélyét. A kereskedelmi hálózat tehát nemcsak az első behurcolást segítheti, hanem az invázió későbbi szakaszait is felgyorsíthatja.
A megelőzés szempontjából ez kedvező felismerés is, mert az invázió korai szakaszában történő beavatkozás rendszerint egyszerűbb és olcsóbb, mint egy már széles körben elterjedt faj visszaszorítása. A kertészeti árudák célzott, rendszeres felmérése, a cserepek gyommentesítése, a termesztőközegek ellenőrzése és a frissen megjelent idegenhonos növények gyors eltávolítása hatékonyan csökkenthetné a terjedési nyomást. Fontos lenne az árudák vezetőinek és dolgozóinak képzése, továbbá a vásárlók tájékoztatása arról, hogy a megvásárolt növény mellett egy észrevétlen „utas” is hazakerülhet. A kockázatos fajok felismerését fényképes útmutatók és egyszerű bejelentési rendszerek segíthetnék.
Vizsgálatunk területi kiterjedése korlátozott volt, ezért eredményeinket nem tekinthetjük automatikusan minden magyarországi vagy európai kertészeti árudára érvényesnek. Azt sem lehetett minden egyes faj esetében biztosan megállapítani, hogy távoli szállítmánnyal érkezett-e, vagy a közeli környezetből jutott be az árudába. Ez azonban nem változtat a gyakorlati kockázaton: még a helyben bekerült növények is távoli településekre juthatnak a cserepekkel. További vizsgálatokra van szükség a szállítási útvonalak, a termesztőközegek eredete, a cserepek magbankja és a különböző kereskedelmi szinteken alkalmazható megelőző intézkedések feltárására.
Összességében azt állapítottuk meg, hogy a kertészeti árudák kis területük ellenére rendkívül sok idegenhonos növényfajt és hatalmas egyedszámot koncentrálhatnak. A cserepek és konténerek különösen fontos terjedési eszközök, mert a bennük lévő növényeket és magvakat a vásárlók rendszeresen nagy távolságokra szállítják. Az árudák ezért nem egyszerűen passzív állomásai a kertészeti kereskedelemnek, hanem az idegenhonos fajok megtelepedését, felszaporodását és további terjedését elősegítő inváziós gócpontokká válhatnak. A folyamat felismerése lehetőséget ad arra, hogy a védekezést még a korai, kezelhető szakaszban kezdjük meg.
Hivatkozás
Sonkoly J., Molnár V. A., Török P., Süveges K. & Takács A. (2025): Nurseries and garden centres act as hubs of alien plant invasions: a case study from Hungary. – Preslia 97: 659–675; https://doi.org/10.23855/preslia.2025.659
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése