1934: Földváry (1934) Felsődunántúli természeti emlékek című cikksorozatában védendő növénynek javasolja Sopron környékén többek között az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens), a szívlevelű gubóvirág (Globularia cordifolia), az erdei papucskosbor (Cypripedium calceolus), a sziklai benge (Rhamnus saxatilis), a lisztes kankalin (Primula farinosa), a légybangó (Ophrys insectifera), a lápi hízóka (Pinguicula vulgaris), a fehér zászpa (Veratrum album), az osztrák borzamag (Pleurospermum austriacum), az enyves aszat (Cirsium erisithales) fajokat. A Fertő tó mellől a tengerparti szittyót (Juncus maritimus), a Győr környéki homokpusztákról a homoki nőszirmot (Iris humilis), a henye boroszlánt (Daphne cneorum), a kései szegfűt (Dianthus serotinus) említette. „Minden eszközzel meg kell védenünk dr. Boros Ádám által a Vérteshegységben […] felfedezett Primula auricula-t, a havasi medvefül-t, […] amelynek társaságában még több érdekes növény van.” Igen fontosnak tartja többek között a Nagyhörcsökpuszta határában található gyapjas pamacslaboda (Krascheninnikovia ceratoides), a „Pilishegy sziklaélén termő” magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) megvédését. Kiemelt értékként kezeli a pilisi Linum dolomiticum termőhelyét a Kis-Szénáson, a sárgás habszegfű (Silene flavescens) egyetlen előfordulását a Gellért-hegyen. A napjainkra kipusztult törökpirosítót (Peganum harmala) is védelemre javasolja, amelyről már akkor tudták, hogy kultúrreliktum lehet: „a Szent Gellérthegy déli oldalán a fügefácskák szomszédságában él, a török megszállásból származik”. A Pomáz feletti Kő-hegy füves tetejének botanikai érdekből való megvédését kívánja a kir. magyar Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztálya azért, mert ott több ritka növény él: hosszúfüzérű harangvirág (Campanula macrostachya), hegyi homokhúr (Arenaria procera), a tetőn levő tóban pedig érdekes mocsári vegetáció díszlik, kiemelve a buglyos boglárka (Ranunculus polyphyllus) jelentőségét, védelemre érdemes voltát.
Sárgás habszegfű
Irodalom
Bauer N. & Molnár V. A.
2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In:
Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni
Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK
Földváry M. 1934: Felsődunántúli természeti emlék. B. Nevezetes, ritka növények lelőhelyei. – Erdészeti Lapok 73: 821–930.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése