 |
| Illusztráció: Jakab Gusztáv. |
1930-as évek: Egy növényfaj jogi kényszer nélkül megvalósult megóvásának egyik legszebb hazai példája a volgamenti hérics (Adonis volgensis) egyik Békés megyei állományának története. A Magyar Királyi Államvasutak az 1930-as években a vasúti pályát a ritka növényfaj lelőhelyén, az azt 1935-ben a robogó vonatról észrevevő, majd a helyszínre gyalog visszatérő Herkner Zoltán vasúti főmérnök javaslatára, néhány méterrel odébb helyezte (Jávorka 1935). A növényt Jávorka – helyesen – a volgamenti hériccsel azonosította, ám később növényünk megnevezésére a tavaszi és a volgamenti hérics hibridjeként létrejött, a kolozsvári Szénafűről leírt Adonis transsylvanicus, Adonis ×hybrida, illetve erdélyi hérics neveket kezdték használni. Több jogszabályban is ezen a néven szerepelt. Mára azonban genetikai módszerekkel tisztázták (Sramkó et al. 2012; Sramkó 2012), hogy növényünk nem hibridogén eredetű, hanem valóban azonos a sztyepzónában elterjedt volgamenti hériccsel.
Irodalom
Bauer N. & Molnár V. A.
2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In:
Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni
Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK
Jávorka S. 1935: Újabb
érdekes növényelőfordulások. Az Adonis
wolgensis Stev. a Magyar Alföldön. – Botanikai Közlemények 32: 161–163.
Sramkó G. et al. 2012: A
csorvási hérics filogenetikai helyzetének molekuláris és morfometriai
vizsgálata. – Kitaibelia 17: 55.
Sramkó G. 2012: Volgamenti
vagy erdélyi hérics él Csorváson? – In: Jakab G. (szerk.): A Körös-Maros
Nemzeti Park növényvilága. A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei 1. –
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas. pp.: 376–377.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése