1931: Kaán Károly Természetvédelem és a természeti emlékek című, nagyszabású műve az első magyar nyelvű összefoglaló, amely felsorolja a természet megőrzésének alapfogalmait, és számba veszi a Trianon utáni Magyarország megóvásra érdemes természeti örökségét a megőrzésre ajánlott tájaktól a földtani különlegességeken, a famatuzsálemeken át a kastélykertekig. A ritka fajok védelme ebben a műben minden esetben élőhelyük megóvásán keresztül jelenik meg (rezervátumszemlélet). Kaán hangsúlyozza a természeti értékek nemzeti örökség voltát, sürgősen kívánatosnak tartja egy természetvédelmi törvény megalkotását. A csíkos egér (ma szöcskeegér), a földikutya és számos ritka madár védelmének fontossága mellett nem feledkezik meg az akkori köztudatban még kevésbé ismert, különleges rovarfauna (például Metelka-medvelepke) és néhány ritka növényfaj előfordulási helyének bemutatásáról sem. A könyvben kiemelt növényfajok ma csaknem kivétel nélkül törvényes védelmet élveznek. A Turjánvidék illatos csengettyűvirág (Adenophora liliifolia) élőhelyétől a Nyírség nyírlápjain menedéket találó szibériai hamuvirágon (Ligularia sibirica) át a somogyi Baláta-tó lápi aldrovandájáig (Aldrovanda vesiculosa) vagy a Balaton-felvidéki Szent György-hegy déli cselling (Paragymnopteris marantae) előfordulásáig számos botanikai kuriózum helyet kap a műben, több mint száz más értékes növényfajunk említése mellett.
 |
| Illatos csengettyűvirág |
Irodalom
Bauer N. & Molnár V. A.
2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In:
Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni
Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK
Kaán K. 1931: A természetvédelem
és a természeti emlékek. – Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Budapest.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése