Erdei
holdviola
Lunaria
rediviva L.
Közép-európai flóraelem,
harmadidőszaki reliktum. Őshonos állományai Olasz- és Horvátországtól a
Balti-tengerig és Svédországig, valamint Portugáliától a Volga folyóig
terjednek. Betelepített állományai élnek Észak-Amerikában, Nagy-Britanniában és
Szardínia szigetén. Elsősorban meszes, üde,
tápanyagban gazdag termőhelyek faja, jellegzetes szurdokerdőkben és montán bükkösökben,
de ritkán megjelenik törmeléklejtő-erdőkben, szubmontán bükkösökben és
erdőszéleken is. Középhegységeinkben népes állományai élnek, amelyek közvetlenül nem veszélyeztetettek. A magok elszórása
után sokáig, akár a következő év virágzási időszakáig megmaradnak becőketermésének hártyás válaszfalai, ez a
jellegzetes júdáspénz, amit virágkötészetben használtak.
Malatinszky Ákos
A fényképeket készítették: A:
Magos Gábor, B: Molnár V. Attila, C: Putz Dávid.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése