Magyarország védett hajtásos növényei - Lápi csalán

 Lápi csalán

Urtica kioviensis Rogow.

Szubkontinentális, pontuszi–pannóniai elterjedésű, nyugat felé erősen diszperz áreát mutató faj. Glaciális reliktum, amely tőzegen álló nádasokban, tőzegmoha-úszólápokban, kőrises éger- és fűzlápokban, ritkán magassásosokban, fűz-nyár ligeterdőkben és csatornapartokon fordul elő. Nedves, tápanyagban és bázisokban gazdag, humuszos öntés-, tőzeg-, homoktalajokon él. A környezeti hatások változására érzékeny, a populációk fennmaradását a hosszú aszályok miatt fellépő vízhiány, a bemosódó műtrágyák eutrofizáló hatása és az élőhelyeinek feldarabolódása veszélyezteti. Hazánkban az egyre kedvezőtlenebb klimatikus körülmények miatt állományai fogyatkoznak [Demeter L. & Szél L. 2022; Haszonits Gy. et al. 2021]. Kis állományait a nagy csalánnal (U. dioica) történő hibridizáció is fenyegeti [Urfus T. et al. 2024].

Haszonits Győző & Demeter László

A fényképeket készítették: A–B: Demeter László, C–D: Molnár V. Attila.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Demeter L. & Szél L. 2022: A kúszó csalán (Urtica kioviensis) előfordulásai a Dél-Nyírségben. – Kitaibelia 27: 126–131.

Haszonits Gy. et al. 2021: Historic and recent occurrences of Kievan nettle (Urtica kioviensis Rogow.) in Hungary. – Botanikai Közlemények 108: 135–156.

Urfus T. et al. 2024: Urtica kioviensis, a rare species of stinging nettle threatened by hybridization. – Preslia 96: 329–349.

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.