Lápi csalán
Urtica
kioviensis Rogow.
Szubkontinentális,
pontuszi–pannóniai elterjedésű, nyugat felé erősen diszperz áreát mutató
faj. Glaciális reliktum, amely tőzegen álló nádasokban, tőzegmoha-úszólápokban,
kőrises éger- és fűzlápokban, ritkán magassásosokban, fűz-nyár ligeterdőkben és
csatornapartokon fordul elő. Nedves, tápanyagban és bázisokban gazdag, humuszos
öntés-, tőzeg-, homoktalajokon él. A környezeti hatások változására érzékeny, a
populációk fennmaradását a hosszú aszályok miatt fellépő vízhiány, a bemosódó
műtrágyák eutrofizáló hatása és az élőhelyeinek feldarabolódása veszélyezteti.
Hazánkban az egyre kedvezőtlenebb klimatikus körülmények
miatt állományai fogyatkoznak [Demeter
L. & Szél L. 2022; Haszonits Gy. et al. 2021]. Kis
állományait a nagy csalánnal (U. dioica)
történő hibridizáció is fenyegeti [Urfus T. et al. 2024].
Haszonits Győző & Demeter
László
A fényképeket készítették: A–B:
Demeter László, C–D: Molnár V. Attila.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Demeter L. & Szél L. 2022: A kúszó csalán (Urtica
kioviensis) előfordulásai a Dél-Nyírségben. – Kitaibelia 27: 126–131.
Haszonits Gy. et al. 2021: Historic and recent occurrences of
Kievan nettle (Urtica kioviensis Rogow.) in Hungary. – Botanikai Közlemények
108: 135–156.
Urfus T. et al. 2024: Urtica kioviensis, a rare species of
stinging nettle threatened by hybridization. – Preslia 96: 329–349.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése