Gór habszegfű
Silene
bupleuroides L.
Áreájának központi része a
Fekete-tenger melléki – pontuszi és kis-ázsiai
– sztyepterületektől a Balkánon át a Pannonicumig tart, diszperz közép-,
délnyugat-európai reliktum-előfordulásokkal. Hazánkban a mészben gazdag, kötött
talajú sztyeprétek szárazságtűrő évelő faja. Nálunk kifejezetten löszjelző,
tipikus élőhelyei a sík- és dombvidéki löszpusztagyepek. Megjelenése a középhegységi
lejtősztyepréteken is löszt jelez, legalább egykori löszlepelre utal. Alföldi
állományai az agrárterületek térnyerésével megtizedelődtek, de lösztájaink
természetközeli szárazgyep mezsgyéin, temetkezési helyek, kurgánok ősi és
másodlagos sztyepnövényzetében is felbukkan. Pusztagyepjeink hagyományos tájhasználatának
fenntartása mellett kevésbé veszélyeztetett.
Bauer Norbert
A fényképeket készítették: E–F:
Bauer Norbert, G: Lengyel Attila, H: Bauer Norbert.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Somlyay L. 2009: A Budai-hegység florisztikai
növényföldrajzának fő vonásai. – Kitaibelia 14: 35–68.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése