Közönséges csikófark
Ephedra
distachya L.
Folytonos
elterjedési területe a Fekete-tenger északi előterétől Mongóliáig
húzódik. Európában szórványos, elsősorban a mediterrán partvidékre
koncentrálódik. Nyílt, napsütötte, felmelegedő, a felszínen extrémen száraz
termőhelyekhez kötődik. Laza szerkezetű, meszes, humuszban szegény talajokon
él. Magyarországon főleg homokon fordul elő. Számos faültetvény telepítését
túlélt, árnyékolt populációja van. Kétlaki növény, gyakran egyivarú
populációkkal, sőt egyes állományai valószínűleg egyetlen egyed kiterjedt
sarjtelepeinek tekinthetők. Generatív szaporodási sikerét egy hártyásszárnyú
faj általi nagyfokú parazitáltság csökkenti. Töveit a túllegeltetés, az illegális homokbányászat és a nagyobb
tüzek károsítják. Élőhelyeit a
gyepfeltörés és erdősítés veszélyezteti.
Takács Attila & Máté András
A fényképeket készítették: A:
Máté András, B: Korda Márton, C: Molnár V. Attila.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Bartha D. (szerk.) 2012: Magyarország ritka fa- és
cserjefajainak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése