Nemrégiben
kérdést kaptam a muflon európai őshonosságával kapcsolatban. (Általában úgy
tudják, hogy hazánkba az őshonos korzikai populációból származó egyedeket
telepítettek be.) Az igazság ennél kicsit árnyaltabb, valójában a korzikai és
szardíniai vadjuhok is csupán néhány ezer éve és emberi betelepítéls
eredményeként élnek a Földközi-tenger szigetein. Ha már irodalmaztam a
témakörben, akkor a témakör rövid összefoglalását itt is közzéteszem.
 |
| Muflonkos (a kép forrása: Wikipédia) |
Az európai muflon a vadbirkákon belül
egyértelműen a keleti vadjuh (Ovis
orientalis) rokonsági körébe tartozik (Rezaei
et al. 2010) és az első Európába érkező házíasított birka vadon élő
maradványának („a wild remnant of the first domestic sheep that entered
Europe”) tekinthető archeológiai (Poplin,
1979; Vigne, 1988) és genetikai (Bruford & Townsend, 2006)
bizonyítékok alapján.
A
keleti vadjuh (Ovis orientalis) különböző
alfajai a világ emlőseit tárgyaló monográfia (Wilson
et al. 2005) szerint a következő országokban őshonosak: Afganisztán,
ÉNY-India (Kasmír), Kelet-Irán, Délnyugat-Kazahsztán, Pakisztán, Tadzsikisztán,
Türkmenisztán és Üzbekisztán. Omán-ban a kérdőjelesen behurcolt fajok között
tartják számon. Európába (Korzika, Szardínia szigeteire) a neolitikumban (mintegy
7000 éve hurcolták be), ezt az alakot nevezik muflonnak (mouflon, Ovis
orientalis musimon) és innen telepítették be az elmúlt pár száz évben
számos európai országba és az Egyesült Államokba (beleértve Hawaii-t), a
Krím-félszigetre, Tenerifére (Kanári-szigetek), a Kerguelen szigetekre
(D-Indiai-óceán).
A
behurcolt muflon őshonos és különösen bennszülött növényfajokra gyakorolt negatív
hatását dokumentálták többek között a Kanári-szigeteken (Rodríguez-Piñero & Rodríguez-Luengo 1993), Spanyolországban (Fandos
& Reig 1992).
Idézett források
Bruford,
M.W., Townsend, S.J. (2006). Mitochondrial DNA diversity in
modern sheep: implications for domestication. In: Zeder, M.A., Bradley, D.G., Emshwiller, E., Smith, B.D.
(Eds.), Documenting Domestication. New Genetics and Archaeological Paradigms.
University of California Press, Ltd., Berkeley, CA, pp. 306–316.
Fandos, P., & Reig, S.
(1992). Problems associated with mouflon and barbary sheep introductions in
Spain. In Global Trends in Wildlife
Management (pp. 139-140). Swiat Press.
Poplin,
F., 1979. Origine du mouflon de Corse dans une novelle perspective perspective
paleontologique: par marronnage. Annales de Génétique et de Sélection Animale
11, 133–143.
Rezaei, H. R., Naderi, S., Chintauan-Marquier,
I. C., Taberlet, P., Virk, A. T., Naghash, H. R., ... & Pompanon, F.
(2010). Evolution and taxonomy of the wild species of the genus Ovis (Mammalia,
Artiodactyla, Bovidae). Molecular phylogenetics and evolution, 54(2),
315-326.
Rodríguez,
J. L., Rodríguez, J. C., & Ramos, M. T. (1988). Autumn diet selectivity of the Corsica
mouflon (Ovis ammon musimon Schreber,
1782) on Tenerife (Canary Islands). Mammalia, 52(4), 475-482.
Rodríguez-Piñero, J. C., & Rodríguez-Luengo, J. L.
(1993). The effect of herbivores on the endemic Canary flora. - http://publications.cm-funchal.pt/bitstream/100/1070/1/Bolmmf_s02_1993_pp265-271.pdf
Stone, C. P., & Scott, J. M.
(1984). Hawaii’s terrestrial ecosystems: preservation and management. In Proceedings of a symposium held June
(pp. 5-6). - http://www.hear.org/articles/pdfs/htepam1985toc.pdf
Vigne,
J.D. (1988). Les Mammiferes post-glaciaires de Corse, etude Archeozoologique
(XXVIe suppl. a Gallia Prehistoire). CNRS ed., p. 337.
Wilson, Don E.;
Reeder, DeeAnn M. (2005). Mammal Species of the World A Taxonomic and Geographic
Reference (3rd ed.). Baltimore : Johns Hopkins
University
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése