Martilapu-vajvirág
Orobanche
flava F. W. Schultz
Alpin–kárpáti–kaukázusi,
diszjunkt elterjedésű faj. Gazdanövényei az
acsalapufajok, gyakran a Petasites
hybridus, montán régióban a P. albus is
lehet, de a martilaput (Tussilago farfara)
parazitáló példányokat is találtak. Főként a montán–szubalpin régióban él, de a
Mecsek és a Bakony néhány patakos völgyében alacsonyabb tengerszint feletti
magasságban is előkerült. Elsősorban a gazdanövény igénye szerinti élőhelyeken
– égeresekben, ligeterdőkben és különösen
patak menti magaskórósokban találjuk. A vízerek, források és patakok
kiszáradásával, gazdanövényei populációinak meggyengülésével visszaszorulhat.
Megőrzése a többlettápanyag-feldúsulásra és bolygatásra érzékenyen reagáló
acsalapus magaskórósok védelmével, fenntartásával biztosítható.
Vojtkó András & Bauer Norbert
A fényképeket készítették: A: Farkas Sándor, B: Mészáros András, C: Pelles Gábor, D: Farkas Sándor.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése