Ezüstös
útifű
Plantago
argentea Chaix
Mediterrán–szubmediterrán
elem, a Kárpát-medencében szigetszerű előfordulásai
a Bakony-vidék és a Vértes délkeleti részén, a Villányi-hegységben,
a Mecsek és a Mátra előterében, valamint a Bécsi-medencében és az
Erdélyi-Mezőségen találhatók. Mészkedvelő növény, hazánkban főként dolomiton, mészkövön és löszön kialakult sztyeprétek,
karsztbokorerdők és gyakran sziklás termőhelyek faja. Szárazság- és hőtűrő
képességét a párologtatás csökkentésével, sűrűn szőrözött fonákú tőlevelei
összepöndörítésével fokozza (a levelek a főér mentén kanalasodnak). Megporzása
részben a szélnek, részben a virágporát gyűjtő méheknek köszönhető. Élőhelyeit
a gyepek feltörése (pl. szőlőhegyeken), valamint a nagy létszámú
nagyvadállomány túrása, taposása veszélyezteti.
Bauer Norbert & Mészáros
András
A fényképeket készítették: A:
Bauer Norbert, B: Farkas Sándor, C: Bauer Norbert.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése