Magyar
repcsény
Erysimum
odoratum Ehrh.
Közép- és Délkelet-Európában
elterjedt faj. Száraz, elsősorban meszes alapkőzeteken kialakult nyílt
élőhelyek növénye. Lejtőgyepek, sziklagyepek,
bokorerdők, száraz tölgyesek és szikla-, illetve sztyepcserjések
helyenként gyakori, országosan nem veszélyeztetett faja. Jelentősebb zavarás
mellett is kialakulhatnak és fennmaradhatnak számottevő állományai (pl. a
kopárfásításokkal érintett területek felnyíló feketefenyveseiben, vagy
jellegtelenedő száraz gyepekben). Legnagyobb állományai a középhegységeinkben
és a Dél-Dunántúlon élnek. A Bükk és az Upponyi-hegység bennszülött endemizmusa
a subsp. buekkense. Veszélyforrásként
leginkább az élőhelyek megszűnése, degradációja, az inváziós fajok (különösen a
bálványfa) terjedése jelölhető meg.
Korda Márton
A fényképeket készítették: A:
Bauer Norbert, B: Magos Gábor, C: Korda Márton.
Irodalom
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése