Erdei
tündérfürt
Aruncus
dioicus (Walter) Fernald
Cirkumboreális elterjedésű faj,
diszjunkt áreával, kontinensünkön montán–prealpin
megjelenéssel. Talajreakcióra közömbös, de hazánkban inkább
mészkerülőnek tűnik, kedveli a nyirkos vagy nedves, laza, tápanyagban gazdag
talajokat. Hazai elterjedési mintázata rejtélyes, az Alpokalján, a Mecsekben és
Zemplénben viszonylag elterjedt, hiánya az ország középső tájain minden
bizonnyal klíma- és vegetációtörténeti okokkal magyarázható. Élőhelyei üde termőhelyű,
zárt erdők: bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdok- és ligeterdők. Ezek
erdőszéli magaskórós társulásaiban és útrézsűin olykor tömeges állományait találjuk. Populációit a termőhelyek szárazodása,
az erdészeti utak „tisztítása” veszélyeztetheti.
Vojtkó András & Bauer Norbert
A fényképeket készítették: D:
Molnár V. Attila, E: Korda Márton, F–G: Molnár V. Attila.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése