2017. december 31., vasárnap

Kitaibelia 22(2)

Megjelent online a Kitaibelia című folyóirat 22. évfolyamának 2. száma az alábbi tartalommal:






LUKÁCS Balázs András, GULYÁS Gergely, HORVÁTH Dénes, HŐDÖR István, SCHMOTZER András, SRAMKÓ Gábor, TAKÁCS Attila, MOLNÁR Attila: Florisztikai adatok a Tiszántúl középső részéről / Floristic data from the central part of the floristic region ‘Crisicum’ (E Hungary) (DOI: 10.17542/kit.22.317)


CSIKY János, BARÁTH Kornél, BOCZ Virág, DEME Judit, FÜLÖP Zsófia, KOVÁCS Dániel, NAGY Katalin, TAMÁSI Bendegúz, CSIKYNÉ RADNAI Éva: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V. / Contributions to the Atlas Florae Hungariae V. (DOI: 10.17542/kit.22.383)

NAGY József, KULCSÁR László, MATUS Gábor, BALOGH Rebeka, DEMETER László, MOLNÁR Csaba, NAGY Tímea, LOVAS-KISS Ádám, LÖKI Viktor, MOLNÁR V. Attila: Apró közlemények / Short communications (DOI: 10.17542/kit.22.404)

A nyomtatott kötet postázása a megrendelők számára 2018 elején várható, továbbá a Flórakonferencián (2018. február 23-25., Debrecen) is beszerezhető lesz.

Folyamatosan várjuk a lap profiljába illő anyagokat a kitaibelia@unideb.hu címen. A jövő évi első szám lapzártája 2018. március 15., a második számé 2018. augusztus 20.

2017. december 21., csütörtök

Nemzeti Kiválóság Program - fenntartási jelentés 2017

2013. szeptember 1. és 2014. december 31. közötti időszakban a Nemzeti Kiválóság Program  Szentágothai János Ösztöndíjában részesültem. A támogatási szerződés V. fejezet 4.2. pontja szerint ösztöndíjas időszak lezárultát követő 5 éven keresztül, meghatározott időpontokban fenntartási jelentést kell benyújtanom. Egy tegnap érkezett értesítés alapján 2017. december 31-ig kell eleget tennem a fenntartási jelentési kötelezettségemnek. A jelentést itt is közzéteszem, mivel ennek a blognak a létrejöttét a Szentágothai Ösztöndíj iniciálta.

 
Fenntartási jelentés


Pályázó neve:
dr. Molnár V. Attila
Pályázati kód:
Pályázat azonosítója: A2-SZJ-TOK-13-0001, NKPR iktatási azonosító: NKPR-2013-14040
Képzési szint (mesterszakos/ posztgraduális)
Posztgraduális

 

Az ösztöndíjas időszak alatt végzett kutatás, valamint elért eredményei rövid bemutatása  

A Szentágothai Ösztöndíj két növénycsalád európai képviselőivel kapcsolatos kutatásaimat támogatta 2013. szeptember 1. és 2014. december 31. közötti időszakban. A munka során ökológiai, taxonómiai és természetvédelmi kérdésekre kerestem választ, három eltérő közelítésmód (terepi adatgyűjtés, herbáriumi adatok feldolgozása és kísérletes laboratóriumi munka) során. Az Ösztöndíj a szűkebb értelemben vett kutatói és oktatói tevékenység mellett lehetőséget biztosított széleskörű ismeretterjesztői és tudományszervezői tevékenységre is.
Az ösztöndíj időszaka alatt elért fontosabb eredmények:
13 tudományos közlemény jelent meg (és további egyet fogadtak el közlésre);
6 ismeretterjesztő cikk jelent meg;
Konferenciákon és tudományos rendezvényeken összesen 28 előadásban működtem közre társszerzőként és összesen 11 előadást tartottam;
7 szemináriumot tartottam;
13 egyetemi hallgató munkáját irányítottam témavezetőként, közülük két hallgató szerzett BSc-oklevelet és egy hallgató MSc-oklevelet;
8 tudományos diákköri munka készült közülük az országos tudományos diákköri konferenciákon 4 dolgozat ért el 1-3. helyezést;
Két oktatási segédanyagot készítettem és tettem szabadon hozzáférhetővé a világhálón;
Megszerveztem a Diószegi Szeminárium c. előadássorozatot (összesen 27 előadás, mintegy 381 résztvevővel);
Részt vettem a Nemzeti Kiválóság Programot bemutató, népszerűsítő kutatói portré (kisfilm) elkészítésében. A film a Youtube-on a NKP kisfilmek közül az ösztöndíjas időszak végén a legnagyobb nézettséget érte el;
Kutatói blogot működtettem (427 bejegyzés, 73 ezer megtekintés);
Megszerkesztettem és megjelentettem a Kitaibelia című botanikai folyóirat 19. évfolyam 1. és 2. számát;
Szabadon hozzáférhetővé tettem a világhálón a Kitaibelia című botanikai folyóirat első 19 évfolyamának cikkeit pdf-formátumban;
Két alkalommal megszerveztem a Növénybiológiai Workshop-ot.
Záróbeszámolómat kiemelkedő minősítéssel fogadták el és Nemzeti Kiválóság Díjban részesültem.

 
A kutatási eredmények hasznosulása az ösztöndíjas időszak zárását követően (kutatási eredmények konferenciákon történő bemutatása; oktatási tevékenység; tudományos, műszaki, művészi alkotások, fejlesztések létrehozása stb.)

Az ösztöndíj időszaka lezárását követő időszakban (2015. január 1. óta) elért fontosabb eredmények:
21 angol nyelvű tudományos közlemény jelent meg (és további hármat fogadtak el közlésre);
10 magyar nyelvű tudományos közlemény jelent meg;
2 angol nyelvű rövid közleményem jelent meg;
10 ismeretterjesztő cikkem jelent meg;
7 egyetemi hallgató munkáját irányítottam témavezetőként;
Takács Attila tanítványom témavezetésemmel megvédte egyetemi doktori (PhD) értekezését;
Sonkoly Judit volt BSc- és MSc szakdolgozóm megvédte egyetemi doktori (PhD) értekezését;
Fekete Réka és Süveges Kristóf tanítványaim megszerezték BSc oklevelüket;
Lovas-Kiss Ádám és Fekete Réka tanítványaim megszerezték MSc oklevelét;
Megírtam és megjelentettem a Kitaibel – Egy magyar tudós élete című könyvet;
Megszerveztem a Diószegi Szeminárium c. előadássorozat újabb 16 előadását;
Kutatói blogot működtettem (újabb 348 bejegyzés és újabb 150 ezer megtekintés);
Részt vettem a Kitaibelia című botanikai folyóirat 20., 21. és 22. évfolyamainak szerkesztésében, lektorálásában és kiadásában.


Az ösztöndíjas időszak lejárta után megvalósult tudományos közlemények jegyzéke:

Könyv:
Molnár V. A. (2016): Kitaibel. Egy magyar tudós élete.  ISBN 9789634738909 Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék, Debrecen. 216 pp.

Angol nyelvű tudományos cikkek:
Molnár V. A. – Löki V. – Takács A. – Schmidt J. – Tökölyi J. – Bódis J. – Sramkó G. (2015): No evidence for historical declines in pollination success in Hungarian orchids. ISSN 1589 1623 (Print) ISSN 1785 0037 (Online) Év: 2015. Folyóirat: Applied Ecology and Environmental Research 13(4): 1097–1183.

Molnár V. A., Sonkoly J, Lovas-Kiss Á, Fekete R, Takács A, Somlyay L, Török P. (2015): Seed of the threatened annual legume, Astragalus contortuplicatus, can survive over 130 years of dry storage. ISSN 0032-7786 Év: 2015, Folyóirat: Preslia 87: 319–328.

Lovas-Kiss A., Sonkoly J., Vincze O., Green A. J., Takács A. & Molnár V. A. (2015): Strong potential for endozoochory by waterfowl in a rare, ephemeral wetland plant species (Astragalus contortuplicatus, Fabaceae). ISSN 0001-6977 Év: 2015, – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(3): 321–326.

Popiela A., Łysko A., Molnár V. A., Kącki Z., Lukács B. A. (2015): Elatine triandra Schkuhr (Elatinaceae) in Europe, with special emphasis on the central part of the continent. ISSN 1253-8078 Év: 2015, – Acta Botanica Gallica – Botany Letters 162 DOI:10.1080/12538078

Kalinka A., Sramkó G., Horváth O., Molnár V. A. & Popiela A. (2015): Chromosome numbers of selected species of Elatine L. (Elatinaceae). ISSN 0001-6977 Év: 2015, – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(4): 413–417. DOI: 10.5586/asbp.2015.036

Molnár V. A, Tóth J. P., Sramkó G., Horváth O., Popiela A., Mesterházy A., Lukács B. A. (2015): Flood induced phenotypic plasticity in amphibious genus Elatine (Elatinaceae). ISSN 2376-5992 Év: 2015, – PeerJ 3:e1473; DOI 10.7717/peerj.1473

Sonkoly J., E. Vojtkó A., Tökölyi J., Török P., Sramkó G., Illyés Z., Molnár V. A. (2016): Higher seed number compensates for lower fruit-set in deceptive orchids. ISSN 1365-2745– Journal of Ecology 104(2): 343–351. DOI: 10.1111/1365-2745.12511

Mosolygó-L. Á. Sramkó G., Barabás S., Czeglédi L., Jávor A., Molnár V. A., Surányi Gy. (2016): Molecular genetic evidence for allotetraploid hybrid speciation int he genus Crocus L. (Iridaceae). ISSN 1179-3155– Phytotaxa 258(2): 121–136.

Sramkó G., Molnár V. A., Tóth J. P., Laczkó L., Kalinka A., Horváth O., Skuza L., Lukács B. A. & Popiela A. (2016): Molecular phylogenetics, seed morphometrics, chromosome number evolution and systematics of European Elatine L. (Elatinaceae) species. ISSN 2376-5992– PeerJ 4: e2800, DOI 10.7717/peerj.2800

Török P., Tóth E., Tóth K., Valkó O., Deák B., Kelbert B., Bálint P., Radócz Sz. , Kelemen A., Sonkoly J., Miglécz T., Matus G., Takács A., Molnár V. A., Süveges K., Papp L., Papp L. jr., Tóth Z., Baktay B., Málnási Csizmadia G., Oláh I., Peti E., Schellenberger J., Szalkovszki O, Kiss R., Tóthmérész B. (2016): New measurements of thousand-seed weights of species in the Pannonian Flora. ISSN 0236-6495– Acta Botanica Hungarica 58(1–2), pp. 187–198., DOI: 10.1556/034.58.2016.1–2.10

Molnár V. A., Takács A., Mizsei E., Löki V., Barina Z., Sramkó G. & Tökölyi J. (2017): Religious differences affect orchid diversity of Albanian graveyards. ISSN 0556-3321 (Print) ISSN 2070-3368 (Online)– Pakistan Journal of Botany 49(1): 289–303.

Bateman R. M., Molnár V. A., Sramkó G. (2017): Morphometric survey elucidates the evolutionary systematics of the Eurasian Himantoglossum clade (Orchidaceae: Orchidinae). ISSN 2376-5992– PeerJ 5: e2893. doi: 10.7717/peerj.2893

Balázs A. Lukács, Anna E. Vojtkó, Attila Mesterházy, Attila V. Molnár, Kristóf Süveges, Zsolt Végvári, Guido Brusa, Bruno E.L. Cerabolini (2017): Growth-form and spatiality driving the functional difference of native and alien aquatic plants in Europe. ISSN 2045-7758– Ecology and Evolution 7(3): 950-963. Doi: 10.1002/ece3.2703

Molnár V. A., Löki V., Máté A., Molnár A., Takács A., Nagy T., Lovas-Kiss Á., Lukács B.A., Sramkó G. & Tökölyi J. (2017): The occurrence of Spiraea crenata and other rare steppe plants in Pannonian graveyards. ISSN 1336-9563Biologia 72(5): 500—509.

Freytag Cs., Pabar S., Demeter Z., Simon Á., Resetár A., Molnár V. A., Sramkó G. & Máthé Cs. (2017): Production and characterization of tissue cultures of four Crocus species from the Carpathian Basin. ISSN 1898-0295Acta Biologica Cracoviensia Series Botanica Doi: 10.1515/abcsb-2017-0009

Molnár V. A., Nagy T., Löki V., Süveges, K., Takács A., Bódis J.& Tökölyi J. (2017): Graveyards as refuges for Turkish orchids against salep harvesting. ISSN 2045-7758– Ecology and Evolution DOI 10.1002/ece3.3562

Sonkoly J., Deák B., Valkó O., Molnár V.A., Tóthmérész B., Török P. (2017): Do large-seeded herbs have a small range size? The seed mass– distribution range trade-off hypothesis. ISSN 2045-7758– Ecology and Evolution DOI 10.1002/ece3.3568

Molnár V.A., Süveges K., Molnár Zs., Löki V. (2017): Using traditional ecological knowledge in discovery of rare plants. ISSN 0001-6977 –  Acta Societatis Botanicorum Poloniae 86(3): 3541. doi 10.5586/asbp.3541

Fekete, R., Nagy, T., Bódis, J., Biró, É., Löki, V., Süveges, K., Takács, A., Tökölyi, J. & Molnár V., A. (2017). Roadside verges as habitats for endangered lizard-orchids (Himantoglossum spp.): Ecological traps or refuges? ISSN 0048-9697 –  Science of The Total Environment 607: 1001-1008.

Takács A., Molnár V. A., Horváth O., Sramkó G., Popiela A., Mesterházy A., Lovas-Kiss Á., Green A. J., Löki V., Nagy T., Lukács, B. A. (2017): The rare aquatic angiosperm Elatine gussonei (Elatinaceae) is more widely distributed than previously thought. ISSN 0304-3770– Aquatic Botany 141: 47–50.

Popiela A., Łysko A., Białecka B., Bihun M., Sramkó G., Staroń W., Wieczorek A. & Molnár V. A. (2017): Seed morphometric characteristics of European species of Elatine (Elatinaceae). ISSN 2376-5992– PeerJ 5: e3399. DOI 10.7717/peerj.3399

Angol nyelvű rövid közlemények:
Molnár V. A. & Löki V. (2016): Cochlearia danica (Lapierre) DC. pp. 427. In: Raab-Straube E. von & Raus Th. (ed.): Euro+Med-Checklist Notulae, 6. ISSN: 1868-6397– Willdenowia 46: 423–442.

Takács A. & Molnár V. A. (2016): Elatine hexandra (Lapierre) DC. pp. 427–428. In: Raab-Straube E. von & Raus Th. (ed.): Euro+Med-Checklist Notulae, 6. ISSN: 1868-6397– Willdenowia 46: 423–442.

Magyar nyelvű tudományos közlemények:
TAKÁCS Attila, NAGY Timea, SRAMKÓ Gábor, LOVAS-KISS Ádám, SÜVEGES Kristóf, LUKÁCS Balázs András, FEKETE Réka, LÖKI Viktor, MALATINSZKY Ákos, E. VOJTKÓ Anna, KOSCSÓ János, PFLIEGLER Walter Péter, NÓTÁRI Krisztina & MOLNÁR V. Attila (2016): Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I. / Contributions to the Atlas Florae Hungariae I. ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 – Kitaibelia 21(1): 101–115., DOI: 10.17542/kit.21.101

MOLNÁR Csaba, LENGYEL Attila, MOLNÁR V. Attila, NAGY Timea, CSÁBI Miklós, SÜVEGES Kristóf, LENGYEL-VASKOR Dóra, TÓTH György & TAKÁCS Attila (2016): Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I. / Contributions to the Atlas Florae Hungariae I. ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 – Kitaibelia 21(2): 227–252.,DOI: 10.17542/kit.21.227

TAKÁCS Attila, NAGY Timea, SALAMON-ALBERT Éva & MOLNÁR V. Attila: Az év vadvirága 2014-ben: a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) / The Wildflower of the Year 2014 in Hungary: Siberian flag (Iris sibirica L.) ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) Év: 2015, – Kitaibelia 20(2): 268–285. DOI: 10.17542/kit.20.268

Csábi M., Csirmaz K., Gregorits J., Haszonits Gy., Hernádi L., Kiticsics A., Lukács R., Makádi S., Marton J., Molnár V. A., Nagy T., Pánczél M., Raksányi Zs., Reszler G. & Takács A. (2015): Kiegészítések a Magyarország orchideáinak atlasza elterjedési adataihoz. ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) Év: 2015, – Kitaibelia 20(1): 170–172.

Takács A., Süveges K., Ljubka T., Löki V., Lisztes-Szabó Zs. & Molnár V. A. (2015): A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”.  ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) Év: 2015, – Kitaibelia 20(1): 15–22.

Molnár Cs., Haszonits Gy., Malatinszky Á., Kovács G. K., Kovács G., Nagy T., Molnár V. A. & Takács A. (2017): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához III. / Contributions to the Atlas Florae Hungariae III.  ISSN 2064-4507 (Online)ISSN 1219-9672 – Kitaibelia 22(1): 122–146.

Mesterházy A., Vidéki R., Lukács B. A., Mészáros A. & Molnár V. A. (2017): Adatok a színes békaszőlő (Potamogeton coloratus) hazai előfordulásához / Recent Hungarian distribution of Potamogeton coloratus. ISSN 2064-4507 (Online)ISSN 1219-9672 – Kitaibelia 22(1): 77–83.

Nótári K., Nagy T., Löki V., Ljubka T., Molnár V. A. & Takács A. (2017): Az ELTE Füvészkert herbáriuma (BPU) / The herbarium of the Botanical Garden of Eötvös Loránd University (BPU). ISSN 2064-4507 (Online)ISSN 1219-9672 – Kitaibelia 22(1): 55–59.

Süveges K., Molnár V. A., Koscsó J. (2017): A csermelyciprus (Myricaria germanica) új hazai előfordulása / New occurrence of Myricaria germanica in a Hungarian gravel pit. ISSN 2064-4507 (Online)ISSN 1219-9672 – Kitaibelia 22(1): 60–63.

Molnár V. A., Csányi B., Vidéki R., Bauer N., Dolánszky F., Papp V. G., Nótári K., Buczkó K., Gulyás P. & Virók V. (2017): Felföldy Lajos (1920–2016) / Lajos Felföldy: a prominent Hungarian botanist and hydrobiologist. ISSN 2064-4507 (Online)ISSN 1219-9672 – Kitaibelia 22(1): 3–25.


Magyar nyelvű ismeretterjesztő cikkek:
Molnár V. A. (2015): Klímaváltozás és orchideák. ISSN 0040-3717 (Print) Év: 2015, – Természet Világa 146(1): 40–41.

Takács A. & Molnár V. A. (2015): Az Év Vadvirágai 2015 – A fehér szegfüvek. Istenek, szent királyok, lovagok füvei. ISSN: 1418-1665 (Online) ISSN 0013-6077 (Print) Év: 2015, – Élet és Tudomány 70(33): 1030–1032.

Molnár V. A., Sonkoly J. & Takács A. (2015a): Növények Csipkerózsika-álma avagy meddig életképesek a magvak? ISSN: 1418-1665 (Online) ISSN 0013-6077 (Print) Év: 2015, – Élet és Tudomány 70(39): 1222–1224.

Molnár V. A., Schmotzer A., Máté A. & Löki V. (2015): Élet a halál után. A temetők növénytani öröksége. ISSN: 1418-1665 (Online) ISSN 0013-6077 (Print) Év: 2015, – Élet és Tudomány 70(45): 1424–1427.

Takács A., Nagy T. & Molnár V. A. (2016): Herbáriumok: porosodó szénakazlak, vagy információs aranybányák? ISSN 0133-1639Interpress Magazin 36(1): 94–100.

Molnár V. A. & Takács A. (2016): Az Év vadvirága 2016-ban. A közönségkedvenc kockásliliom.ISSN: 1418-1665 (Online) ISSN 0013-6077 – Élet és Tudomány 71(15): 464–466.

Molnár V. A. (2017): Kosborok az erdőben. ISSN:  2062-5502 – A mi erdőnk 7(3): 30-31.

Takács A., Nagy T., Molnár V. A. (2017): A herbáriumok históriája és haszna 2. Mire jók a növénygyűjtemények? ISSN: 1418-1665 (Online) ISSN 0013-6077 – Élet és Tudomány 72(24): 752–754.

Nagy T.,Takács A., Molnár V. A. (2017): A herbáriumok históriája és haszna 1. A szárított kerttől a modern gyűjteményekig.ISSN: 1418-1665 (Online) ISSN 0013-6077 Élet és Tudomány 72(22): 687–690.

Fekete R. & Molnár V. A. (2017): Az utak hatása az élővilágra.ISSN: 1418-1665 (Online) ISSN 0013-6077 Természet Világa 148(6): 268-270.

2017. december 1., péntek

Kitaibelia - Fekete Gábor emlékszám

Hamarosan megjelenik a Kitaibelia című folyóiratunk 22. évfolyamának 2. füzete (Fekete Gábor emlékszám).

Ez lesz az első Kitaibelia-szám, amelynek borítóját nem egyetlen növényfaj, hanem egy élőhely rajza díszíti. Úgy éreztük ez a kép fejezi ki igazán Fekete Gábor Tanár Úr holisztikus szemléletét.
A rajz elkészítését ezúton is köszönjük Jana Táborskának.
 
A szám tartalma:

Molnár Zsolt & Kun András (szerk.): Fekete Gábor, mint mester és kolléga

Nagy József & Németh Csaba: A Pseudoleskea saviana (De Not.) Latzel lombosmoha Magyarországon

Balogh Lajos & Mesterházy Attila: Két új adventív faj előfordulása Magyarországon a buzérfélék (Rubiaceae) családjából

Óvári Miklós: A Himantoglossum adriaticum Baumann a Kelet-Zalai-dombságban

Lukács Balázs András, Gulyás Gergely, Horváth Dénes, Hődör István, Schmotzer András, Sramkó Gábor, Takács Attila, Molnár Attila: Florisztikai adatok a Tiszántúl középső és északi részéről

Korda Márton, Schmidt Dávid, Vidéki Róbert, Haszonits Győző, Tiborcz Viktor, Csiszár Ágnes, Zagyvai Gergely, Bartha Dénes: A Gagea minima (L.) Ker Gawl. és a Dictamnus albus L. újrafelfedezése a Dél-Tiszántúlon, valamint további florisztikai adatok az Alföldről

Kevey Balázs: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IV.

Csiky János, Baráth Kornél, Bocz Virág, Deme Judit, Fülöp Zsófia, Kovács Dániel, Nagy Katalin, Tamási Bendegúz, Csikyné Radnai Éva: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V.

Apró közlemények [1. Cephalanthera damasonium (Mill.) Druce a Budai Arborétumban (Nagy József), 2. Opuntia phaeacantha Engelm. a Nyugat-Dunántúlon (Kulcsár László), 3. Yucca filamentosa L. a Dél-Nyírségben (Matus Gábor & Balogh Rebeka), 4. A Rochel-törpezanót (Chamaecytisus rochelii (Wierzb.) Rothm.) két újabb előfordulása az Alföldön, és néhány régi adatának pontosítása (Demeter László), 5. Abajdóc nyír (Betula ×rhombifolia Tausch.) a Mátra központi részén (Molnár Csaba & Nagy Tímea), 6. A csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata L.) újabb temetői előfordulása (Lovas-Kiss Ádám, Löki Viktor, Molnár V. Attila)]

Ezúton is köszönöm Takács Attilának a szám szerkesztése során végzett áldozatos munkáját!

2017. november 29., szerda

A Diószegi Szeminárium következő előadása

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke és az MTA DAB Botanikai Munkabizottság közös szervezésében megrendezendő Diószegi szemináriumi előadásra!

2017. november 24., péntek

Amikor a Salvinia natans nem csak a rucáknak öröm - Elfogadta közlésre cikkünket a Journal of Ecology

Journal of Ecology című folyóirat elfogadta közlésre Lovas-Kiss Ádám tanítványom első szerzőségével készült, Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe című cikkünket. A közleményben a leggyakoribb hazai réceféle általi endozoochór növényi propagulumterjesztést vizsgáltuk. 

Munkánk bemutatja, hogy a vándorló vízimadár vektorok és a terjesztett növények közötti kölcsönhatások hálózata térben változatosságot mutat. Harasztok madarak általi endozoochór terjesztését első ízben mutattuk ki. A kimutatott 22 taxon közül nyolc esetében eddig nem mutatták ki, hogy tőkésrécék terjesztenék. Ez arra utal hogy további hasonló kísérletek szükségesek, hogy megértsük, mely növények képesek a vándorló madarak által terjedni.

Ádám ezzel nagy lépést tett előre afelé, hogy jövőre megvédhesse doktori (PhD) értekezését. Gratulálok és büszke vagyok! 
A munkában (az ürülékminták előkészítésében, a propagulumok válogatásában és életképességük vizsgálatában) jelentős részt vállalt Vizi Balázs III. évf. biológia  BSc hallgató, aki az intézményi Tudományos Diáköri Konferencián, a Biológia szekcióban a témából készült dolgozatával tegnap megosztott II. helyezést ért el, amihez szintén gratulálok! 
Ezúton szeretném még megköszönni a cikk további társszerzőinek közreműködésüket; Vincze Orsolyának az adatelemzésben végzett munkáját és Andy J. Green-nek a koncepció megalkotásában, az eredmények interpretálásában és a közlemény megírása során végzett munkáját.

Amint a közlemény megjelenik arról a blogon is beszámolok, egyúttal  az anyag elérhetőségét is közzéteszem.

Magyar nyelvű összefoglaló
1. A madarak fontos szerepet töltenek be a növények terjesztésében, és bár a recens irodalom elsősorban főleg a gyümölcsevő fajokra koncentrál, a legutóbbi tanulmányok rámutattak a vándorló vízimadarak jelentőségére a növények hosszútávú endozoochór terjedésében. Mindazonáltal kevés kísérletes terepi vizsgálatot folytattak a témakörben, amelyek révén azonosítani lehet a vízimadarak által terjesztett fajokat. Így többek között arra sem volt egyértelmű bizonyíték, hogy vízipáfrányok is képesek endozoochoór módon terjedni vízimadarak révén.
2. Munkánk során tőkés récéktől (Anas platyrhynchos) származó, őt helyről gyűjtött székletmintát (n = 215) vizsgáltunk, melyeket az őszi vonulás idején a Tisza és Balaton környékén gyűjtöttünk. A minták feldolgozása során a sértetlen propagulumokat kiválogattuk és standard körülmények között teszteltük életképességüket. A különböző lelőhelyeken előkerült növények fajkompozícióját PERMANOVA-val és más többváltozós módszerekkel hasonlítottuk össze.
3. A vízi rucaöröm (Salvinia natans) nevű harasztfaj összesen 381 makrospóráját 32 székletmintában találtuk meg, amelyek közül 16 életképesnek bizonyult. Munkánk az első terepi igazolása a vízipáfrányok madarak általi endozoochór terjesztésének. Összesen 21 további növényfaj szaporítóképletét is megtaláltuk, melyből 8 taxon életképesnek bizonyult. A székletmintákból összesen 13 szárazföldi fajt mutattunk ki; a legtöbb esetben mocsári és vízinövényeket, mint például a zsióka (Bolboschoenus maritimus) vagy a fésűs békaszőlő (Potamogeton pectinatus). A mintákban két, ültetett fajt is találtunk: a közönséges fügét (Ficus carica) és a nyugati ostorfát (Celtis occidentalis). A terjesztett növényi taxonok összetétele jelentős térbeli változatosságot mutatott. Kevés eltérést találtunk az 1 km-en belül gyűjtött minták esetében. Viszont nagy különbség volt megfigyelhető a két vizsgált régió (Balaton, Tisza) között; így egyúttal dokumentáltuk egy vándorló vízimadárfaj által endozoochór módon terjesztett növényi taxonok térbeli variablitását is.
4. Szintézis. Kimutattuk egy vándorló vízimadár által terjesztett növényfajok térbeli variabilitását. Elsőként bizonyítottuk terepi körülmények között a páfrányok madarak általi endozoochór terjesztését. Munkánk során nyolc olyan növényfajt találtunk, amelyek tőkés récék általi terjesztése nem volt ismert. Kutatásunk rámutat további hasonló kísérletek szükségességére, annak érdekében, hogy megértsük, mely növények képesek a vándorló madarak által terjedni.

Hivatkozás
Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A. & Green A. J. (accepted for publication): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology  (coming soon)

2017. november 23., csütörtök

Temetők, orchideák és gumógyűjtés – cikk az Ecology and Evolution című lapban

Megjelent újabb cikkünk az Ecology and Evolution című folyóiratban. A közleményben a törökországi temetőket, mint az orchideák gumógyűjtéssel szembeni menedékeit vizsgáltuk. A teljes cikk szabadon letölthető innen.

Összefoglalás
A orchideák gumóit évszázadok óta használják téli forró ital (‘salep’) készítéséhez Kis-Ázsiában és a Balkánon. Ez a tevékenység napjainkban a gumós orchideafajok vadon élő állományait jelentősen fenyegeti – különösen Törökországban. Az utóbbi évek kutatásai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy Törökországban a temetők fontos szerepet játszanak az orchideák megőrzésében. Eddig nem álltak rendelkezésre adatok arról, hogy ezek az emberi tevékenység által jelentősen befolyásolt élőhelyek kegyeleti okokból védelmet nyújtanak-e a gumó-gyűjtés ellen. Munkánk során célunk volt, hogy felmérjük a temetőkben folytatott gumógyűjtés intenzitását és megvizsgáljuk, hogy mely tényezők befolyásolhatják a gyűjtési preferenciát. A fajok virágzási idejét irodalmi adatok, gumóméretét, hajtásmagasságát és virágszámát pedig herbáriumi példányok alapján számszerűsítettük. 474 törökországi temető terepi felmérése során 333 temetőben találtunk orchideákat és 311 temetőben gumós fajokat. 14 helyen tapasztaltunk gyűjtést, összesen 17 faj, 530 egyedét (a példányok 9%-át) találtuk kiásva. A temetőkre jellemző viszonylag alacsony gyűjtési intenzitás mellett fontos megemlíteni, hogy általában a gyűjtött állományok esetében sem került kiásásra az összes megtalálható példány. Ugyanakkor az egyes fajok eltérő mértékben veszélyeztetettek. A fajok gyűjtésének intenzitása szignifikáns negatív összefüggést mutat a virágzási idővel: a korábban nyíló fajok nagyobb arányban érintettek. Marginálisan szignifikáns pozitív összefüggést tapasztaltunk a gyűjtési intenzitás és a fajspecifikus gumóméret között. Eredményeink tovább hangsúlyozzák e speciális élőhelyek szerepét a törökországi orchideák megőrzésében.
Abstract
Harvest of orchid tubers for salep production is widespread in Southwestern Asia and the Balkans and constitutes a major conservation risk for wild orchid populations. Synanthropic habitats, such as graveyards are important refuges for orchids and other organisms, and could offer protection from salep harvesting because of their special cultural role. However, little is known about the occurrence and factors influencing harvesting of salep in graveyards. During field surveys of 474 graveyards throughout Turkey, we observed 333 graveyards with orchids, 311 graveyards with tuberous orchids and salep harvest in 14 graveyards. Altogether, 530 individuals of 17 orchid species were collected, representing 9% of the individuals recorded. Harvesting intensity was relatively low and populations were usually not wholly destroyed. However, some species were clearly more affected than others. Salep harvesting risk of orchid species was significantly associated with flowering time, with early-flowering species being more affected. A marginally significant positive relationship with between harvesting risk and species-specific tuber size was also detected. Our data suggest that graveyards might offer some protection against salep harvesting in Turkey, but they also show that some orchid taxa are much more affected than others. Overall, our observations add more weight to the conservation value of these special habitats.

Hivatkozás
Molnár V. A., Nagy T., Löki V., Süveges, K., Takács A., Bódis J. & Tökölyi J. (2017): Graveyards as refuges for Turkish orchids against salep harvesting. – Ecology and Evolution DOI 10.1002/ece3.3562

MTA Diverzitásbiológiai Bizottságának állásfoglalása

Az alábbiakban az MTA Diverzitásbiológiai Bizottságának állásfoglalását teszem közzé. Engem teljesen meggyőzött prof. Darvas Béla előadása a témáról és így természetesen minden fórumon megszavaztam az állásfoglalás elfogadását.

Állásfoglalás

Miután egyértelművé vált, hogy a klímaváltozással egyre több olyan rovarfaj, mindenekelőtt csípőszúnyog (Culicidae) terjed észak felé és/vagy hurcolnak be Európába, illetve hazánkba is, amelyek arbovírusok vektorai, és ezáltal reálissá vált új, a korábbiaknál veszélyesebb epidémiák kialakulása, a Diverzitásbiológiai Bizottság 2017. október 25.-én, Prof. Dr. Darvas Béla előterjesztése alapján áttekintette a fentiekkel kapcsolatos nemzetközi és hazai helyzetet.

A fenti veszélyekre való felkészülés terén az alábbi hiányosságok tapasztalhatók:

·        Jelenleg nem történik meg a fenti vektorszervezetek hatékony monitorozása, mert
(i) alig van a veszélyes szúnyogfajokat mind imágó, mind lárva állapotban pontosan meghatározni képes szakember, és ilyen irányultságú alkalmazott zoológusok képzése sem folyik;      
(ii) nem történik meg a vektorfajok tenyészőhelyeinek éves feltérképezése (monitorozása), illetve ennek híjján a felszámolásuk sem (ezt jelenleg a vízügy, ill. a katasztrófavédelem nem végezteti el megfelelő színvonalon).

·        Jelenleg nem történik meg sem a vektor rovarfajok, sem a hordozó gerincesfajok (vándormadarak, rágcsálók, háziállataink), sem pedig a lakosság vírus fertőzöttség mértékének megfelelő szintű monitorozása; aminek végzéséhez pedig megfelelő akkreditált laboratórium létesítése volna szükséges.

Emellett megállapítható, hogy a szúnyogirtás jelenlegi gyakorlata több okból sem megfelelő. A vektorok népességeinek és tenyészőhelyeinek ismerete híján a beavatkozások sokszor késnek és/vagy nagyon csekély „találati pontosságúak”, ezáltal jelentős a célt tévesztően felhasznált peszticidmennyiség. Ezt súlyosbítja, hogy a beavatkozás döntően a nem szelektív hatású deltamethrin nevű idegméreggel történik. Ennek következtében az elpusztított rovaroknak csak közel egy százaléka a „célszervezet”, viszont bizonyítottan sok az ökoszisztéma szolgáltatásokban jelentős szerepű méhféle, illetve minden egyéb rovar és közvetett tápláléklánci hatásként a kisméretű gerinces állat is. Emellett elsodródás következtében az élővizekbe kerülve a deltamethrin a halakat, hüllőket és a kétéltűeket is veszélyezteti. Ugyanakkor a szigorúan specifikus lárvairtó, a Bacillus thuringiensis pathovar. israelensis használatával sokkal célirányosabb védekezés érhető el, és egyúttal a nem-célszervezetek károsítása is sokkal csekélyebb mértékű lehet. A védekezést tekintve koncepcióváltást sürgetünk, amely a belvizes területek (lárva-tenyészőhelyek) vízrendezését és a lakossági védekezés megszervezését, a szúnyogfajok és az általuk hurcolt arbovírusok monitorozását is magában foglalja.

Ezekre annál is időszerűbb felhívni a hazai döntéshozók figyelmét, mert két új vektor szúnyogfaj kimutatása történt meg hazánkban és az európai epidemiológiai központ (ECDC) lehetséges arbovírusjárványokat jelez, valamint számos európai szakközlemény mutatott rá a természetvédemi szempontból jelentős állatcsoportok faj- és egyedszámának minden korábbinál radikálisabb csökkenésére.

2017. november 19., vasárnap

Szűkebb elterjedésűek-e a nagyobb magvú lágyszárúak? - cikk az Ecology and Evolution című lapban

Sonkoly Judit elsőszerzőségével megjelent cikkünk az Ecology and Evolution című folyóiratban. A közleményben a magtömeg, az elterjedési terület mérete, az ökológiai fényigény, vízigény és tápanyagigény kapcsolatát elemeztük a Pannon flóra 1600 lágyszárú fajának adatait felhasználva. A teljes cikk szabadon elérhető a folyóirat honlapján.
 
Összefoglalás
A magtömeg – elterjedési terület trade-off hipotézis, avagy szűkebb elterjedésűek-e a nagyobb magvú lágyszárúak?

Célunk a magtömeg – elterjedési terület trade-off (csereviszony) hipotézis tesztelése volt, ami szerint a kisebb magok hatékonyabb terjedése miatt a növényfajok elterjedési területének nagysága negatívan korrelál a magtömeggel. A környezeti tényezők magtömegre és elterjedési területre gyakorolt hatásának vizsgálatán keresztül célunk volt azon élőhelyek feltérképezése is, melyek fajai különösen veszélyeztetettek lehetnek, és emiatt külön figyelemre van szükség a lokális kihalásuk megelőzése érdekében. Ebből a célból a pannon flóra 1600 lágyszárú fajához gyűjtöttük össze a magtömeg és az elterjedési terület nagyságát, valamint a nedvesség-, fény- és tápanyagigényre vonatkozó ökológiai indikátorértékeket. Eredményeink szerint a magtömeg negatívan korrelál az elterjedési területtel a vizsgált fajok esetében. A magtömeg a fényigény csökkenésével és a tápanyagigény növekedésével párhuzamosan nőtt, viszont a nedvességigény növekedésével csökkent. Az elterjedési terület a nedvességigény és a tápanyagigény növekedésével párhuzamosan nőtt, viszont a fényigény növekedésével csökkent. Eredményeink a pannon flóra lágyszárú fajai esetében megerősítik a magtömeg – elterjedési terület trade-off létezését. Azt is megállapítottuk, hogy az alacsony víz- és tápanyagellátottságú, de magas fényintenzitással jellemezhető élőhelyek fajai szűkebb elterjedésűek. Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a száraz, tápanyagszegény élőhelyek, mint például a száraz gyepek fajai veszélyeztetettebbek, mint a nedves és tápanyagdús élőhelyek fajai, és fokozott odafigyelést igényelnek. Habár eredményeink a regionális flóra vizsgálatán alapulnak, a vizsgált fajok rendkívül nagy száma és a globális elterjedési terület használata miatt ezek hozzájárulhatnak a globális biogeográfiai folyamatok és mintázatok jobb megértéséhez, ami elengedhetetlen a természetvédelmi prioritások és célkitűzések meghatározásához.

 

Abstract
We aimed to introduce and test the “seed mass–distribution range trade-off” hypothesis, that is, that range size is negatively related to seed mass due to the generally better dispersal ability of smaller seeds. Studying the effects of environmental factors on the seed mass and range size of species, we also aimed to identify habitats where species may be at risk and need extra conservation effort to avoid local extinctions. We collected data for seed mass, global range size, and indicators for environmental factors of the habitat for 1,600 species of the Pannonian Ecoregion (Central Europe) from the literature. We tested the relationship between species’ seed mass, range size, and indicator values for soil moisture, light intensity, and nutrient supply. We found that seed mass is negatively correlated with range size; thus, a seed mass–distribution range trade-off was validated based on the studied large species pool. We found increasing seed mass with decreasing light intensity and increasing nutrient availability, but decreasing seed mass with increasing soil moisture. Range size increased with increasing soil moisture and nutrient supply, but decreased with increasing light intensity. Our results supported the hypothesis that there is a trade-off between seed mass and distribution range. We found that species of habitats characterized by low soil moisture and nutrient values but high light intensity values have small range size. This emphasizes that species of dry, infertile habitats, such as dry grasslands, could be more vulnerable to habitat fragmentation or degradation than species of wet and fertile habitats. The remarkably high number of species and the use of global distribution range in our study support our understanding of global biogeographic processes and patterns that are essential in defining conservation priorities.

Hivatkozás
Sonkoly J., Deák B., Valkó O., Molnár V.A., Tóthmérész B., Török P. (2017): Do large-seeded herbs have a small range size? The seed mass– distribution range trade-off hypothesis. – Ecology and Evolution DOI 10.1002/ece3.3568

2017. október 31., kedd

Holizmus és humanizmus. Fekete Gábor-emlékülés

Holizmus és humanizmus. Emlékülés egy tudós ökológus, Fekete Gábor tiszteletére
Helyszín: MTA székház Felolvasóterem.
Iőpont: 2017. november 27-én 10–15 óra.
Levezető elnökök: Pócs Tamás és Botta Dukát Zoltán
Pócs Tamás (Eszterházy Károly Egyetem): Bevezető
Bauer Norbert (MTTM Növénytár): Fekete Gábor (1930–2016) pályájának kezdete és a növénytári évek
Varga Zoltán (Debreceni Egyetem): Fekete Gábor a Pannonicum vegetációföldrajzáról: határok, zónák, ökotonok, deviációk
Molnár Zsolt, Somodi Imelda (MTA ÖK): Hermann Meuseltől a Pannon vegetációrégióig: növényzeti alapkérdések új megközelítésben
Szünet
Molnár V. Attila (Debreceni Egyetem): Találkozások Fekete Gáborral
Virágh Klára (MTA ÖK): Terepkísérletes vegetációdinamikai kutatások - Másodlagos szukcesszió és degradáció löszgyepekben
Oborny Beáta, Molnár Edit (ELTE és MTA ÖK): Növekedési formák, növényi stratégiák, populációk terjedése
Bartha Sándor, Kun András (MTA ÖK): Makrocönológiától a mikrocönológiáig - a társulásszerveződés változatossága

2017. október 26., csütörtök

Megjelent az Acta Botanica Hungarica új száma

Hozzáférhető online az Acta Botanica Hungarica című folyóirat 59(3–4) száma, 11 cikkel és 4 könyvismertetéssel.

A folyóirat szerkesztőbizottsága jelentősen kibővült. Megtisztelőnek érzem, hogy a főszerkesztő Botta-Dukát Zoltán és a tiszteletbeli főszerkesztő prof. Borhidi Attila mellett helyettes főszerkesztőként magam is közreműködhetek a lap szerkesztésében.

Jelenleg a lapban legnagyobb számban hazánktól távoli országokból érkező cikkek jelennek meg. Ezúton is bíztatni szeretnék minden hazai szaktársat, hogy eredményeinek közlésekor vegye számításba a magyar botanika legnagyobb múltra visszatekintő (1954-ben alapított), angol nyelvű folyóiratát az Acta Botanica Hungarica-t is.

Természetesen a kutatók rákényszerülnek arra, hogy cikkeiket a lehető legmagasabban jegyzett folyóiratokban tegyék közzé. E téren előrelépés történt, ugyanis a folyóirat 2016-ban két kategóriában (Ecology, Evolution, Behavior and Systematics ill. Plant Science) egyaránt Q2-es besorolást kapott (Ez azt jelenti, hogy az adott kategóriába tartozó folyóiratok közül a kapott idézetek száma és az idéző folyóiratok presztizse alapján a második negyedbe – tehát a folyóiratok jobbik felébe – tartozik, SJR indikátor értéke: 0,495.) Jó lenne ezt a besorolást megtartani, sőt javítani rajta – ehhez nagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó, érdekes és jól megírt cikkekre van szükség.

Ezúton is szeretném megköszönni a lektorálás fáradságos és hálátlan, mégis szükséges munkáját elvállaló kollégáknak segítőkészségüket, konstruktivitásukat. Ezen felül nagánlevélben szívesen veszem olyan szaktársak jelentkezését akik vállalnák növényrendszertani, szervezettani és anatómiai témájú kéziratok lektorálását.