Új cikk a Kitaibelkia-ban

Deák B., Orcsik T., Bede Á. & Valkó O. (2023). A törpe mandula (Prunus tenella) tömeges előfordulása szántásból felhagyott kunhalmon. Kitaibelia 28(1): 32–38. 

https://doi.org/10.17542/kit.28.024

Új cikk a Kitaibelia-ban

Bancsó S. (2023): Adatok a Ducellieria chodatii nyugat-magyarországi előfordulásához. Kitaibelia 28(1): 3–10.

https://doi.org/10.17542/kit.28.019

Új cikk a Kitaibelia-ban

Kun A., Exner T. & Bauer N. (2023). A Torilis nodosa új behurcolásai és terjedése Magyarországon. Kitaibelia 28(1): 26–31. 

https://doi.org/10.17542/kit.28.030

Egy új májmoha faj Magyarországon és a Kitaibelia-ban

Wolf M., Németh Cs., & Erzberger P. (2023). Sphaerocarpos michelii, egy új májmoha faj Magyarországon. Kitaibelia 28(1): 19–25. 

https://doi.org/10.17542/kit.28.028

Utazás és növények

A Debreceni Egyetemen folyó kutatási program keretében honfitársaink utazási szokásait és növényekkel kapcsolatos ismereteit vizsgáljuk. Várjuk azok jelentkezését (messenger üzenetben a https://www.facebook.com/molnar.v.attila címen vagy email-ben: mva@science.unideb.hu) akik segítenék a munkánkat egy kérdőív kitöltésével vagy egy online beszélgetésen történő részvétellel. (Az adatokat biztonságosan kezeljük, az eredményeket személyes azonosításra nem alkalmas módon, összegezve és tudományos közleményben kiértékelt formában tesszük közzé.)

Köszönettel és üdvözlettel: Molnár V. Attila

Diószegi Szeminárium 2023. február 22.

 Diószegi Szeminárium 2023. február 22.

Sebastian Świerszcz (a Lengyel Tudományos Akadémia Botanikus Kertjének munkatársa) évek óta részt vesz Tadzsikisztán flórájának és vegetációjának kutatásában. Február 22-én Közép-Ázsia lenyűgöző növényvilágáról fog előadást tartani a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékén (Élettudományi Épület, I. emelet, Diószegi Szemináriumi terem).

Mindenkit szeretettel várunk!

Cikk a tökésrécék magterjesztéséről

 Urgyán Renáta első, valamint Andy Green és Lovas-Kiss Ádám utolsó szerzőségével megjelent cikkünk a Global Ecology and Biogeography című folyóiratban.

A vándorló vízimadarak fontos vektorok számos olyan növény számára, amelyeknek nincs húsos termése. Célunk annak a kérdésnek a vizsgálata volt, hogy hogyan változik az endozoochória aránya az éves ciklus során, és ez hogyan függ össze a növények életformájával és fenológiájával. Mintáinkat a Velencei-tó mellett egy naptári éves időtartamban (2017-2018) gyűjtüttük. A tőkés réce (Anas platyrhynchos) endozoochóriáját tanulmányoztuk, a terjesztett magvak és egyéb propagulumok számszerűsítésével, ürülékminták (összesen = 670) havonként történő gyűjtésével vizsgáltuk az ürülékmintákból kinyert magvak csírázóképességét. Az ürülékmintáiból 5760 magot találtunk, amelyek 35 taxont képviselnek, és e magok 40%-a sikeresen kicsírázott a bélen történt átjutást követően. Az egyes évszakok között jelentős különbségeket találtunk a kinyert magvak fajösszetételében. A faji diverzitás és a szárazföldi magvak mennyiségének csúcspontja egybeesett a tőkés récék tavaszi vonulásával. Fontos, hogy az endozoochória csak az alámerült hínárnövények magtermelésének idejével volt erősen szinkronban, ami a talaj (üledék) magbankjából elfogyasztott magok terjesztésének lehetőségét mutatja. Összességében eredményeink azt sugallják, hogy a vándorló vízimadarak által végzett endozoochória a növények elterjedésének erős és alábecsült mozgatórugója, és valószínűleg elősegíti a növények elterjedési területének eltolódását az éghajlatváltozás hatására és az idegen fajok megtelepedését követően.