Interjú a temetőkről és élővilágukról

Seprűim a Néprajzi Múzeumban

Nagy örömömre bekerültek a Néprajzi Múzeum új kiállításába az általam Azerbajdzsánban 2018-ban és 2019-ben gyűjtött, különböző vadon élő növényfajokból készült seprűk. Hazahozatalukról az érdeklődők bővebben olvashatatlan a blogomon:

https://molnar-v-attila.blogspot.com/.../sepru...

A kiállítás ismertetőjében szereplő, idézőjelbe tett, de forrásmegjelölést nem tartalmazó szöveg szintén tőlem származik:

"A vadon élő növényeken alapuló seprűkötés hagyománya kihalóban van. A funkcionális és rendszertani sokféleséget eltünteti az indusztralizáció (a műanyagból készült seprűk és a motoros lombfúvók térhódítása), a globalizáció (az olcsó, import seprűk hozzáférhetősége) és az önellátásra képtelen fogyasztói társadalom elkényelmesedése… Úgy vélem, hogy e téren is a 24. órában vagyunk: fogy az időnk, hogy a meglevő hagyományos ökológiai ismereteket összegyűjthessük: hol, milyen növényekből, mikor, hogyan, milyen célra alkalmas seprű készíthető?"

Forrás: https://molnar-v-attila.blogspot.com/.../ciprusi-sepruk.html

Máraitövis Debrecenben

 Máriatövis (Silybium marianum) csíranövény, Debrecen, Cívis utcai lakótelep, ma.

A Kitaibelia folyóirat kiváló közleménye díj (2024)

A „KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye” díjat 2024-ben Kis Szabolcs vehette át Prof. Kun Ferenctől, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának dékánjától. A Kitaibelia-ban 2021 és 2023 között megjelent cikkek közül Szabolcs „Adatok a vasútmenti pionír élőhelyek flórájához a Tiszántúlon” című cikke kapta a legtöbb független hivatkozást.

A fényképekért köszönet Koppányi Szabolcsnak!

A „KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye 2024” díj átadása

Időpont: 2024. október 16-án 17.00 órától

Helyszín: Debreceni Egyetem Élettudományi Épület 3.402 terem

A „KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye díj” célja, hogy elismerjük a nemzetközi szinten legjelentősebb érdeklődést kiváltó cikkek szerzőit.

A díjat minden évben annak a közleménynek az első szerzője veheti át, amely az adott évet megelőző három éves időszakban jelent meg és a Scopus adatbázis szerint a legtöbb független hivatkozást kapta.

A KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye díjat 2024-ben Kis Szabolcs nyerte el a 2022-ben megjelent „Adatok a vasútmenti pionír élőhelyek flórájához a Tiszántúlon” című cikkével:

https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/article/view/10837/9657

https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/about

Debreceni Egyetem Alumni Fesztivál

A rendezvény keretében a Növénytani Tanszék herbáriumát mutattam be az érdeklődőknek, kitérve a növénytani gyűjtemények kialakulására, történetére, tudományos és kultúrtörténeti jelentőségére és felhasználási lehetőségeire. Kevesen voltak, mert nem nagyon jutott el a potenciális érdeklődőkhöz az első ízben megtartott rendezvény híre. De akik ott voltak, azt mondták, hogy érdekes volt.

Köszönöm a képeket Buday Andreának!

Kutatók éjszakája - 2024

Tartalmasan zártuk a Kutatók Éjszakáját a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékén, ahol néhány magyarországi inváziós növényfajt mutattunk be rövid előadással és játekos feladatokkal.

Orchideák és a szexuális megtévesztés

Az orchideák nevezetesek arról, hogy számos fajuk megtéveszti megporzóit. Bár hasonló mechanizmus több más növénycsaládban kialakult, a legtöbb megtévesztő megporzású faj a kosborfélék között ismert. Maga a megtévesztés is sokféle lehet, az egyik legkülönösebb a szexuális típus, mikor a virág párzásra kész nőstény rovar vizuális, olfaktorikus és taktilis ingereit utánozza (magyarán úgy néz ki, hasonló illatot áraszt és hasonló szőtözöttséget visel). Mindez alkalmat teremt, hogy bemutassam Fastus József nagykárolyi származású festőművész két alkotását, amelyek 2011-ben voltak kiállítva a Debreceni Egyetem Élettudományi Galériájában.

További olvasnivaló:

Schiestl, F. P., Peakall, R., Mant, J. G., Ibarra, F., Schulz, C., Franke, S., & Francke, W. (2003). The chemistry of sexual deception in an orchid-wasp pollination system. Science 302(5644): 437–438.

Schiestl, F. P., Ayasse, M., Paulus, H. F., Löfstedt, C., Hansson, B. S., Ibarra, F., & Francke, W. (2000). Sex pheromone mimicry in the early spider orchid (Ophrys sphegodes): patterns of hydrocarbons as the key mechanism for pollination by sexual deception. Journal of comparative physiology A 186(6): 567–574.

Gaskett, A. C. (2011). Orchid pollination by sexual deception: pollinator perspectives. Biological Reviews 86(1): 33–75.

Schiestl, F. P. (2005). On the success of a swindle: pollination by deception in orchids. Naturwissenschaften 92(6): 255–264.