Kutatók éjszakája - 2024. 09. 27.

 Kutatók Éjszakája - rendhagyó, játékos vetélkedő és előadás az idegenhonos növényekről a Debreceni Egyetemen. Élettudományi Épület, Növénytani Tanszék, Diószegi Szeminárium. 2024. 09. 27. 16.00-16.45, 17.00-17.45

https://app.kutatokejszakaja.hu/.../idegen-a-zsakban...

Debreceni Egyetem TTK Nyári Tábor. Látogatás a Botanikus Kertben és előadás.

 Debreceni Egyetem TTK Nyári Tábor. Látogatás a Botanikus Kertben és előadás.

Az összes reakció:

41Éva Szakács, András Mészáros és további 39 ember

Debreceni Egyetem TTK Nyári Tábor 2024

A Debreceni Egyetem TTK Nyári Tábor keretében, három ifjú, középiskolás hölgy [Dóra, Réka és Lotti] ma megkezdte kutatását az utak mentén intenzíven terjedő bugás tövisperje tömegességével, terjedési és reprodukciós potenciáljával kapcsolatban. Köszönöm Szabolcs Kis és Henrietta Bak segítségét!

Az összes reakció:

102Péter Kelecsényi, István Molnár és további 100 ember

Mérgezett föld - Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene!

Mindenkinek ajánlom a „Mérgezett föld” című magyar ismeretterjesztő film megtekintését. Megdöbbentő, tanulságos, hiteles.

Szabadon megnézhető itt.

Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene! És tanulni belőle.

 

„Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell  táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.”

A filmet írta, fényképezte és rendezte: Kővári Gábor Mihály

Társrendező: Iván Róbert

Producer: Tóth Zsolt Marcell

Gyártó: TZSM Produkció

Forgalmazó: Filmdzsungel Stúdió

Narrátor: Kőszegi Ákos

Közreműködött: Sztarenki Pál

Szereplők: Borsos Béla, Dr. Gyulai Iván, Sztupa Gergely, Dömötörfi József, Christoph Frebourg, John Crawford & Csuja László

Szakértők: Dr. Rodics Katalin, Dr. Daoda Zoltán, Aranyoss Éva, Kontró József, Kökény Attila, Dr. Biro Borbála, Dr. Szabó Béla & Simon Gergely

Okkult kakukktorma

Cardamine occulta, bizonytalan eredetű újjövevény. Egy budai kertészetben, tömegesen.

sszes reakc

Új cikk a Kitaibelia-ban a Vértesalja homoki cseres-tölgyeseiről

Kevey B. & Riezing N. (2024). A Vértesalja homoki cseres-tölgyesei (Fraxino orno-Quercetum cerridis Kevey 2008). Kitaibelia 29(1): 34–57. https://doi.org/10.17542/kit.29.044

A plágiumról

A magyar Wikipédia szerint „Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. A szó eredete a latin plagiare, ami azt jelenti, hogy "gyermeket vagy rabszolgát rabolni", a plagiarius jelentése emberrabló, lélekkufár.”

A jelenség illetve az az ellen való küzdelem, mára a mindennapjaink részévé lett (lásd például hazánk előző köztársasági elnökének lemondását). Manapság a Debreceni Egyetemen a doktorjelöltek által benyújtott PhD-értekezések is átesnek automatikus szövegegyezés vizsgálaton. (Mellesleg jegyzem meg-e módszer kritikájaként, hogy így a jelölt egyrészt akár magyarázkodásra kényszerülhet ha az értekezés alapjául szolgáló saját közleményeivel talál szövegegyezést az elektronikus keresés, másrészt a módszer nem tárja fel a valódi plágiumot, ha valaki az interneten nem elérhető forrásból oroz el információt, vagy nem szöveges tartalmat (például ábrát) bitorol el vagy ha a disszertáció nyelve és a plagizált forrás nyelve nem egyezik meg.)

A szerzői joggal védett alkotások (például a megjelenésüket követően 70 évig a könyvek) esetében nem csak erkölcsi és szakmai, hanem anyagi természetű aggályok is felmerülnek. Éppen ezért álltam értetlenül, nemrégiben egy könyvkereskedésben, amikor megpillantottam az „Erdő-mező virágai” című könyvet, amelynek szerzőiként a borítón Dr. Jávorka Pál és Rogán Miklósné volt feltüntetve.

A könyv borítóján nemcsak az első szerző keresztneve szerepel kegyeletsértően tévesen , hanem a felhasznált (nem feltüntetett eredetű, szerzőségű) színes növényfotók – a kötet szándékával homlokegyenest ellenkezően – nem hazai, őshonos fajokat ábrázolnak.

 

A könyvet régóta ismerem és ötödik, javított kiadását birtoklom is. De annak címe „Erdő mező virágai”, szerzői pedig Jávorka Sándor és Csapody Vera. A kötetet a Mezőgazdasági Kiadó adta ki 1972-ben, de az előszót Jávorka Sándor 1958-ban írta. A most talált szörnyszülöttet viszont az Inkvizítor Kiadó (!) jelentette meg, de a megjelenés évét nem tüntette fel.

A kötet szövege gépelési hibáktól eltekintve változatlan formában jelent meg, az ábrákat azonban a második „szerző” Csapody Vera eredeti festményei nyomán újraalkotta.

Hogy ez szerintem miért plágium?

Nem tudom, hogy a Kiadó birtokolta-e Jávorka Sándor jogutódjainak beleegyezéséét a megjelentetésre, de ha feltesszük, hogy igen, akkor is sérültek az eredeti mű két szerzőjének jogai.

Egyrészt a festményeket ugyanis Csapody Vera Jávorka Sándor segítségével, instrukciói alapján festette, tehát azok közös művüknek tekinthetők.

Másrészt Rogán Miklósné rajzai nem tekinthetők eredeti alkotásoknak, azok kizárólag Csapody Vera festményei alapján, saját, érdemi hozzájárulás nélkül készültek. A hasonlóság nem nagyon feltűnő, mert a táblákon a növények sorrendjét megváltoztatták és a rajzokat tükörnézetben jelnetették meg. Ha azonban az egyes táblákat egymás mellé tesszük, nyilvánvalóvá válik az ügy.

Balra az eredeti  - jobbra pedig a másolat. A jobb oldali rajzok nemcsak kevésbé sikerültek, de a táblába rendezésük sem szerencsés (több az üres felület).

 

Balra az eredeti  - jobbra pedig a másolat.

Balra az eredeti  - jobbra pedig a másolat.

Balra az eredeti  - jobbra pedig a másolat.

Emlékezetes, hogy Jávorka Sándor életében is elszenvedett egy jelentős plágiumot, amikor a Magyar Flóra kéziratát odaadta néhány botanikusnak, hogy véleményezzék, Iuliu Prodan azt román nyelvre lefordította és Flora pentru determinarea și descrierea plantelor ce cresc în România címen a saját neve alatt jelentette meg.