Belvíz és látonya

Hála a jelentős tavaszi belvízi elöntésnek idén ismét szép számmal lehet látonyákat találni... Ma négy helyen láttunk magyar látonyát (Elatine hungarica). Aki szeretne látni, siessen mert a belvizek gyorsan apadnak.

Megjelent a Dunántúli Dolgozatok 13. kötete

Ehető vadnövények a Kárpát-medencében címmel jelent meg a Janus Pannonius Múzeum időszakos kiadványa, a Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 13. kötete.


A természettudományi, néprajzi, etnobotanikai témát feldolgozó tematikus tanulmánykötet a Kárpát-medencében vadon élő tápláléknövények hagyományos ismeretét és felhasználását szeretné összefoglalni a téma néprajzi és etnobotanikai irodalma, ill. mai kutatások alapján.
 

Tartalom:
1. Molnár V. Attila: Vadon élő növények felhasználása Magyarországon Kitaibel Pál útinaplói alapján
2. Váróczi Zsuzsa: Vadon élő növények a bukovinai székelyek táplálkozásában (poszthumusz megjelenés).
3. Kóczián Géza: A gyűjtögető gazdálkodás vadon élő tápláléknövényeinek etnobotanikai értékelése (poszthumusz megjelenés).
4. Dénes Andrea, Papp Nóra, Babai Dániel, Czúcz Bálint & Molnár Zsolt: Ehető, vadon termő növények és felhasználásuk a Kárpát-medencében élő magyarok körében néprajzi és etnobotanikai kutatások alapján.
5. Molnár Zsolt: Adatok a hortobágyi ehető vadnövények és más érdekesebb növényfelhasználások ismeretéhez
6. Papp Nóra & Horváth Dávid: Vadon termő, ehető növények Homoródkarácsonyfalván (Erdély)
7. Varga Anna & Molnár Zsolt: Ehető vadgyümölcsök és gombák gyűjtése egy bakonyi fáslegelőn

A kiadvány beszerzéséről a szerkesztőtől, Dénes Andreától lehet érdeklődni, a denes.andrea@jpm.hu email-címen.

Megjelent a Kitaibelia 2013-as kötete (Priszter Szaniszló emlékszám)

Megjelent a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirat 2013-as (18. évfolyam) kötete (Priszter Szaniszló emlékszám).
A kötet tartalma elérhető itt.
A postázás hamarosan megkezdődik.

Prof. Richard Bateman-t (Royal Botanic Gardens, Kew) kalauzolása

Az elmúlt napokban Prof. Richard Bateman-t (Royal Botanic Gardens, Kew) kalauzoltuk Dr. Sramkó Gábor kollágámmal a Zempléni-hegységben, a Mecsekben és Villány környékén, valamint a Duna-Tisza közén.
Sajnos az árpilis második felében bekövetkezett kánikula és szárazság hatását az orchideák egyes területeken bizony megszenvedték, de úgy érzem szép és érdekes termőhelyeket valamint növényeket (Ophrys oestrifera, O. insectifera, O. sphegodes, Orchis militaris, O. purpurea, O. x hybrida, Anacamptis morio, Anacamptis palustris, Neotinea tridentata és Neotinea ustulata) láttunk.

Cikk a Preslia című lapban

A magyar látonya elterjedéséről és az azt befolyásoló környezeti tényezőkről jelent meg cikkünk a Preslia című lapban:

Takács A., Schmotzer A., Jakab G., Deli T., Mesterházy A., Király G., Lukács B. A., Balázs B., Perić R., Eliáš P. jun., Sramkó G., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2013): Key environmental variables affecting the distribution of Elatine hungarica in the Pannonian Basin. – Preslia 85: 193–207.

Összefoglalás:

Az Elatine hungarica Moesz elterjedését vizsgáltuk a Pannon-medencében irodalmi, herbáriumi adatok és 1998 és 2011 közötti, 160 flóratérképezési négyzetre vonatkozó saját megfigyelések alapján. A legtöbb országban nagyon ritka, veszélyeztetett vagy adathiányos kategóriába sorolt faj ismert előfordulásainak zöme a Pannon-medencén belül Magyarországon található, a faj szórványos előfordulású Romániában, Szerbiában és Szlovákiában. Az adatok időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, az elmúlt 213 év (1798–2011) során csupán 27 évben észlelték. A jelenlét / hiány adatok vizsgálata alapján szignifikáns összefüggést találtunk a faj adott évi megjelenése és két kulcsfontosságú, de nem független környezeti változó: az éves csapadék mennyisége és a belvízi elöntés maximális kiterjedése között. A intenzívebben dokumentált 1998 és 2010 közötti időszakban az éves észlelések száma szignifikánsan korrelál a belvízi elöntés maximális kiterjedésével, viszont a csapadék éves mennyiségével nem. A faj elterjedése a Pannon-medencében figyelemre méltó földrajzi egyenlőtlenséget mutat, ismert előfordulásainak többsége a Tisza és mellékfolyói környékéről vált ismertté. Bár a megfelelő termőhelyek és viszonylag gyakoriak a Duna mellett is, de az E. hungarica ott kifejezetten ritka. Ez az egyenlőtlenség nem újkeletű, mert Kitaibel és Kerner adatai alapján már a folyószabályozásokat megelőzően is fennállt. Mindezek alapján az elterjedés térbeli mintázatában tapasztalt egyenlőtlenség valószínűleg nem terjedési okokkal, hanem ökológiai tényezőkkel (például talaj jellemzőkkel) magyarázható.

Abstract

Elatine hungarica Moesz is a small wetland ephemerophyte that occurs and is classified as extinct, data deficient or a very rare and endangered taxon in most countries in eastern and central Europe. Based on literature and herbarium data, supplemented by 160 field records collected between 1998 and 2011, we present the currently known distribution of this species in the Pannonian Basin, which mostly but not exclusively includes Hungary. Within the Pannonian Basin this species is distributed throughout Hungary, with sporadic occurrences in Romania, Serbia and Slovakia. The temporal distribution of floristic records is very uneven. This species was recorded only in 27 years during the last 213 years (1798–2011). When examining presence/absence data for most of the 20th century, we found a significant correlation between the number of records of this species in a given year and two key, but not independent, environmental variables: rainfall and the extent of the area inundated in the same year. In the more intensively documented period between 1998 and 2010, there is only a significant correlation between the numbers of records of this species and the extent of flooding, which is because there is a delay in the effect of an increase in rainfall. The peak occurrence of records in the 1940s and 1950s is associated with extensive rice production in Hungary. Today, most records are for agricultural fields that are subject to flooding and becoming temporary wetlands. The comparison of recent and past distributions of E. hungarica reveals a consistent and marked regional difference; whereas this species is not rare along the Tisza river and its tributaries, it is markedly scattered in similar habitats near the Danube.

Keywords: ephemerophyte, flooding, Hungary, inland water, Isoëto-Nanojuncetea, Elatinaceae, mapping, rainfall, rice weeds, Romania, Serbia, Slovakia, temporary ponds

Diószegi Szeminárium következő előadása

Szeretettel meghívunk mindenkit a

Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszékének előadássorozata, a

Diószegi Szeminárium következő (ezúttal a DE Vöcs-csel közösen szervezett) összejövetelére,

amelyet a növényi speciáció elismert angol kutatója, Prof. Richard M. Bateman fog tartani e hét szerdáján

(május 8-án), délután 5 órakor!

A professzor egyik legkedvesebb kutatási alanyain, az európai orchideákon mutatja majd be az

evolúciós gondolkodás klasszifikációban betöltött szerepét. Az előadásra nem csak a növények iránt

érdeklődő hallgatóságot, hanem a taxonómia mögötti biológiai koncepciókra fogékony minden

kedves érdeklődőt nagy szeretettel várunk!

Helyszín Debreceni Egyetem Élettudományi Épület, 2. szakasz

Földszint, F201-es terem.

Időpont: 2013. május 8-a, 17 óra

végetért az Elatine-túra az Ibériai-félszigeten

Sikeresen lezajlott a túra, amely során több mint 8400 kilométert tettünk meg és sikerült megtalálnunk, fényképeznünk és gyűjtenünk a kívánt látonya-fajokat, közöttük az európai fajok közül az élőgyűjteményünkből utolsóként hiányzó, nyugat-mediterrán elterjedésű Elatine brochonii Clavaud nevű fajt is.

Elatine hexandra (balról) és Elatine brochonii (a jobb oldalon), 

Spanyolországban, Huelva környékén

 

Hazafelé úton, a Garda-tó mellett napoznak a látonyák, az azóta 

egyébként már rokkantnyugdíjba vonult  autóm motorháztetején

Meglátogattuk a badajozi egyetem, a madridi királyi botanikus kert és a torinoi egyetem gyűjteményeit is, ahol áttekintettük és revideáltuk az Elatine anyagot.

 Nyugat-mediterrán szarvas bangó (Ophrys scolopax Cavanilles)  

... és leírójának szobra a madridi Királyi Botanikus kertben.