Új cikk a Kitaibelia-ban

Csiky, J., ifj. Csiky, J., Kornokovics, M., Telek, A., & Telek, J. (2021). Asplenium ceterach s.str. és Polystichum aculeatum az egri vár másolatának romjain, a Pilisben. Kitaibelia, 26(1), 93–94.

https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/article/view/9324/8377

Cikk a Biological Invasions című folyóiratban

Megjelent a világhálón a csókalábú útifű európai közutak mentén történő terjedéséről írt cikkünk a Biological Invasions című folyóiratban.

Köszönet minden társszerzőnek és gratuláció Fekete Rékának a PhD-értekezésének alapjául szolgáló, ötödik, első szerzős, Q1-es cikkének megjelenése okán!

Teljes terjedelmében letölthető innen.

--------------

Our new paper published online on the spread of Plantago coronopus along the European road network.

Congratulations to Réka Fekete, for her 5th, first authored, Q1 paper connecting to her future PhD-thesis.

Available here

Kertek kerestetenek!

Annak ellenére, hogy kertekben élő növények a településeken belül számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak (például méhlegelőként szolgálnak) és más élőlények számára hoznak létre élőhelyet a konyhakertek és díszkertek élővilágával a biológus kutatók és a természetvédők sokáig alig foglalkoztak. Az urbanizáció és a globalizáció erős befolyást gyakorol a kertekben ültetett dísznövényekre is. A helyből származó, őshonos növények helyét a kereskedelemben kapható, többnyire idegenhonos fajok veszik át, amelyek egy része képes veszélyesen terjeszkedő özöngyommá válni.

Régebben a kertekben dísznövényként ültetett növények egy része hazánkban is a környező erdőkből, mezőkről származott, ahonnan a szívüknek kedves és szemüknek tetsző virágokat az emberek hazavitték. Ez sok esetben nem csak esztétikai célokat szolgált. Megtelepítettek olyan növényeket is, amelyeket valamilyen célra használtak, például gyógyhatású fajokat.

Egy most induló kutatáshoz várjuk azok jelentkezését, akiknek tudomásuk van kertekben „dísznövényként” ültetett, hazánkban vadon élő, növényfajokról. Nem csak a közvetlenül természetből származó, hanem az ajándékba kapott, vásárolt növények is érdekesek számunkra. Köszönettel vesszük annak jelzését, hogy hol (település, utca, házszám) milyen növényfaj található és különösen ha a növényről fényképet is kapunk.

A jelentkezéseket a

vedett.novenyek@science.unideb.hu

email-címen várjuk.

A jelentkezőktől email-en további információkat is kérni szeretnénk (a növény származására, helyi elnevezésére, szaporíthatóságára vonatkozóan).

Fontosnak tartom leírni, hogy célunk annak vizsgálata, hogy mely vadon élő növényeket ültetnek dísznövény céljára hazánkban, ezek honnan származnak, milyen hatékonysággal és távolságra terjednek, milyen jelentőségük van a hazai állományok fennmaradása szempontjából, mennyire segíthetik vagy veszélyeztethetik azt. A beérkezett adatokat bizalmasan kezeljük, harmadik félnek nem adjuk át.

Köszönettel:

Molnár V. Attila

Cikkünk a csókalábú útifű terjedéséről a Biological Invasions című folyóiratban

Megjelent a világhálón a csókalábú útifű európai közutak mentén történő terjedéséről írt cikkünk a Biological Invasions című folyóiratban. / Our new paper published online on the spread of Plantago coronopus along the European road network.

Milyen fényképeket várunk a Magyarország védett hajtásos növényei című, tervezett könyvhöz?

A Csapody István által írt, Védett növényeink című könyv megjelenése (1982) és a Farkas Sándor által szerkesztett Magyarország védett növényei című könyv megjelenése (1999) között 17 év telt el, az utóbbi óta viszont már csaknem 22 év. Mára e könyvek csak antikváriumból szerezhetők be, a védett növényfajok köre többször is változott, továbbá az egyes fajokról összegyűlt ismereteink is jelentősen bővültek és egyes fajok veszélyeztetettsége is jelentősen változott. Emiatt úgy véljük, hogy ideje lenne megírni és megjelentetni egy a témakört feldolgozó új könyvet (Magyarország védett hajtásos növényei), amelyet gazdag, informatív és látványos fényképanyaggal szeretnénk illusztrálni.

A tervezett formátum és a rendelkezésre álló technikai feltételek, ill. a digitális fotográfia reményeink szerint lehetőséget teremt arra, hogy az egyes taxonok esetében 2–4, különböző – az azonosítás szempontjából lényeges – részletet, állapotot, stádiumot is bemutat-hassunk. A minél teljesebb és hasznosabb fényképanyag összegyűjtése érdekében fordulunk felhívással a hazai növényfotográfiával foglalkozó közönség felé felhívással. Kérjük a kollégákat, hogy az arra érdemesnek ítélt, látványos és informatív digitális képeiket juttassák el nekünk a vedett.novenyek@science.unideb.hu email-címre.

Milyen képeket várunk?

Technikai adatok

Méret: legalább 4 megapixel (2440 * 1640 pixel)

Kiterjesztés: jpg, tif vagy raw

Tájolás: álló vagy fekvő

Elnevezés: tartalmazza a taxon tudományos nevét és a készítő nevét. Ha egy fajról valaki több képet is küld, akkor a file-névben egy sorszám vagy az állapot jelzése is szerepeljen, tehát például: carex-lasiocarpa-termos-fuzerke-kovacs-istvan.jpg és carex-lasiocarpa-habitus-kovacs-istvan.jpg. Kérjük, hogy a digitális állományok neveiben lehetőség szerint ne használjanak ékezetes karaktereket és a szóközt pedig kötőjellel („-”) helyettesítsék.

Botanikai és fotográfiai szempontok

1) A képek az adott faj felismerés, azonosítás szempontjából fontos részleteit, állapotait mutassák be. Fajonként eltérő, hogy mely részletek, állapotok bemutatása szükséges.

2) Olyan képek szerepeltetésére törekszünk, amelyek az adott fajt tárgyilagosan (és nem művészien) mutatják be. Az esztétikum nem lehet fontosabb a szakmai szempontoknál.

a) a bemutatott növény éles legyen, a háttértől jól különüljön el,

b) a témát ne takarja el más, a habitusfelvételeknél a növény töve is látható legyen, azt belógó növényzet, fűszálak ne homályosítsák el,

c) a háttér ne legyen zavaróan éles, benne ne legyenek a figyelmet elterelő tárgyak (világos fűszálak, kövek),

d) a képen ne szerepeljen digitálisan a készítés dátuma, a gép típusa stb.

A beérkező fotók sorsáról

A beérkező fotók nem mindegyikét fogjuk felhasználni a könyvhöz, de a felhasználni kívánt képek szerzőivel előzetesen írásos megállapodást kötünk a közlés feltételeiről. A beérkezett képek közül szakmai és technikai szempontok figyelembevételével a kötet szerkesztői fogják kiválasztani a felhasználni kívánt fotókat. A képeket harmadik félnek nem adjuk tovább.

Az esetlegesen felmerülő kérdéseket és a képeket várjuk!

Molnár V. Attila & Takács Attila

vedett.novenyek@science.unideb.hu

Új könyv: Magyarország orchideái / Orchids of Hungary

Megrendelhető!

a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, a Debreceni Egyetem TTK Növénytani kiadásában megjelent

Molnár V. Attila & Csábi Miklós

Magyarország orchideái / Orchids of Hungary

című könyve

 • 71 vadon élő faj • 831 fénykép

• 224 oldal • 72 elterjedési térkép

 Terepre vihető méret (11,8 × 19,6 cm)

 • Ökológia • Elterjedés • Megporzók 

• Fenológia • Élőhelyek •Hibridek •Rendellenességek • Színváltozatok

 Könyvesbolti ára: 3990 Ft

Ára megrendelőknek: 2990 Ft

 

Cikk az őszirózsák hibridizációjáról, benne egy új hibrid (Galatella ×feketegaborii) leírásával

Takács Attila első és Sramkó Gábor utolsó szerzőségével megjelent a gyapjas őszirózsa (Galatella villosa, syn.: Aster oleifolius) és az aranyfürt (G. linosyris, syn.: A. linosyris) hibridizációját elemző cikkünk a Preslia című folyóiratban.

A teljes közlemény szabadon hozzáférhető itt.

 

Az új hibrid elnevezése Fekete Gábornak (1930-2016) állít emléket

Összefoglalás

Az eurázsia sztyeppe egyik jellegzetes faja a gyapjas őszirózsa (Galatella villosa) amelynek legnyugatibb ismert populációiban Magyarországon, Szerbiában és Ukrajnában nemrégiben megfigyeltünk alaktaniliag átmeneti jellegeket mutató példányokat a faj és közeli rokona, az aranyfürt (G. linosyris) között. Kimutattuk ezen egyedek hibrid eredetét a kétszülősen öröklődött nrITS régió szekvenálásával és az additív polimorfizmus ellenőrzésével a hibridekben. Ezen túlmenően, az anyai ágon által öröklődő plasztid régiók (trnH-psbA és trnL-trnF intergenikus távtartók) vizsgálata során kiderült, hogy a magyar és az ukrán populációban valószínűleg a G. villosa, a szerbiai populációban pedig a G. linosyris az anyai szülő. A köztes formák csak steril magokat hoztak létre. A fenti két faj állítólagos hibridjét nagyon rövid diagnózis keretében már korábban leírták G. × subvillosa néven. Ennek ellenére az alaktani jelegek lineáris diszkrimináns elemzésekkel történő elemzése egyértelműen elkülönítette a G. × subvillosa holotípusát a G. linosyris × G. villosa egyedektől. Ez utóbbiak morfológiailag köztesnek tűnnek a G. villosa és a G. linosyris populációi között. A G. × subvillosa típusú növények eredetileg megállapított hibrid eredetével ellentétben a morfológiai bizonyítékok a G. divaricata, nem pedig a G. linosyris részvételére utalnak. A G. linosyris × G. villosa hibridje eddig tehát ismeretlen volt a tudomány előtt ezért ennek a G. ×feketegaborii A. Takács, Sennikov & Sramkó nevet adtuk, amely név Fekete Gábornak (1930–2016), a magyarországi vegetációtudomány és ökológia kiemelkedő alakjának állít emléket.

Abstract

At the westernmost distribution of the steppe herbaceous plant, Galatella villosa, in Hungary, Serbia and Ukraine, we recently observed intermediate specimens between this species and its close relative, G. linosyris. We were able to demonstrate the hybrid origin of these individuals by sequencing the biparentally inherited nuclear ribosomal internal transcribed spacer (nrITS) region and checking additive polymorphism in the hybrids. In addition, examination of the maternally inherited plastid regions (trnH-psbA and trnL-trnF intergenic spacers) revealed that G. villosa is likely to be the maternal parent in the Hungarian and Ukrainian populations and G. linosyris in the Serbian population. The intermediate forms produced only sterile seeds. The alleged hybrid between the above two species has already been described as G. ×subvillosa based on a very brief diagnosis. Still, the analysis of the morphological characters using linear discriminant analyses clearly separated the holotype of G. ×subvillosa from individuals of G. linosyris × G. villosa. The latter appeared to be morphologically intermediate between populations of G. villosa and G. linosyris. Contrary to the originally stated hybrid origin of the type plants of G. ×subvillosa, morphological evidence indicates the involvement of G. divaricata not G. linosyris. The hybrid G. linosyris × G. villosa is thus described here, as a new nothospecies G. ×feketegaborii. This study highlights the power of easily available molecular phylogenetic tools for demonstrating the hybrid origin of plants and illustrates how additive polymorphism can be distinguished from other types of intraindividual polymorphism in nuclear DNA sequences.

Keywords: Astereae, additive polymorphic site (APS), bidirectional hybridization, Compositae, hybrid sterility, multivariate morphometrics, nothospecies

Hivatkozás / Citation

Takács A., Zsólyomi T., Molnár V. A., Jordán S., Sennikov A. N., Vincze O. & Sramkó G. (2020): Evidence of hybridization between Galatella villosa and G. linosyris, and a taxonomic reappraisal of the hybrid G. ×subvillosa. – Preslia 92: 375–390. DOI: 10.23855/preslia.2020.375