2014. november 10., hétfő

A Gömör-Tornai-Karszt flórája



Megjelent az Aggteleki Nemzeti Parki Igazgatóság gondozásában (az ANP Füzetek XIII. részeként) A Gömör-Tornai-Karszt flórája című könyv első kötete:
Virók Viktor, Farkas Roland, Farkas Tünde, Boldoghné Szűts Fanni & Vojtkó András (szerk., 2014): A Gömör-Tornai-Karszt flórája – Általános rész. –ANP Igazgatóság, Jósvafő. 490 pp.

Mivel a könyv egy határon átnyúló együtműködési program keretében készült így kétnyelvű (magyar & szlovák), de angol összefoglalóval is rendelkezik.

Tartalom:
Előszó
Bevezető
Természetföldrajz
Vegetáció
Kutatástörténet
Tájtörténet
Földrajzi nevek ismertetése
Földrajzi nevek mutatója
Angol nyelvű összefoglaló
Fotómelléklet

A teljes kötet letölthető pdf-formátumban innen.

Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya 1465. szakülése



A Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának 1465. szakülését
2014. november 17. 14 órától rendezik a Magyar Természettudományi Múzeum
Semsey teremben (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.)

Isépy István: 200 éve született Gerenday József, a mai helyén működő Füvészkert első igazgatója. (10 perc)
                                                                                                                 
Erős Ágnes, Magyari Enikő, Lendvay Bertalan, Hubay Katalin, Bálint Miklós: Késő glaciális és holocén kori tavi üledék vizsgálata metabarcoding módszerrel a Keleti-Kárpátokban. (15 perc)

Bóna Lilla, Guttyán Piroska, Tábi Éva, Nagy István, Varga Torda, Merényi Zsolt, Molnár V. Attila, Bratek Zoltán: Nagygombák erdei orchideák élőhelyein. (15 perc)

Bőhm Éva Irén, Kerényi-Nagy Viktor, Bartha Dénes: A mátrai ősjuhar (Acer acuminatilobum J. Papp) új egyedei. (10 perc)
                                                                                     
Kerényi-Nagy Viktor: Könyvismertetés: "Karácsonyi Károly (2014): Hajnalban kialudt gyertyaláng – Divéky Ferenc (1848–1869) szatmári botanikus munkássága" című könyv méltatása. (5 perc)

Dobay Gergely: Sportturizmus hatása hazai sziklagyepeinkben. (15 perc)

2014. november 8., szombat

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys normanii



Tudományos név: Ophrys normanii J.J. Wood 1983


Etimológia: A fajt első gyűjtője, T. Norman kortárs brit botanikusról nevezték el.
Synonyma: Ophrys maremmae subsp. normannii (J.J.
Wood) Baumann & Künkele
Magyar név: Norman-bangó
Elterjedés: A szardíniai bennszülött, Ophrys chestermannii-nak az Ophrys neglecta-val (O. tenthredinifera agg.) alkotott állandósult hibridje.
Virágzási idő: Április – május

2014. november 7., péntek

A Diószegi Szeminárium előadása november 13-án

A Diószegi Szeminárium következő előadása:
Gonda Sándor: Endofiton gombák felhasználási lehetőségei.
Helyszín: Debreceni Egyetem Élettudományi Épület I. emeleti Diószegi Szeminárium (1.035) terme. Időpont: 2014. november 13-a 17 óra.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Magyarország növényritkaságai:pirítógyökér



A mintegy 700, javarészt trópusi, kúszó hajtású fajt számláló jamszgyökérfélék családjának (Dioscoreaceae) egyetlen hazai képviselője a pirítógyökér. A család nevét batáta-jamszgyökérről (Dioscorea batatas) kapta, melyet a szénhidrátokban gazdag gyöktörzse miatt néhol termesztenek és a burgonyához hasonlóan fogyasztják. [Nem áll rokonságban az édesburgonyával (Ipomoea batata).] Az ókori görög természettudósról, Dioszkorideszről elnevezett család igen közel áll az ősi kétszikűekhez, ezt igazolja a levéllemezre és nyélre különülő levél, a hálózatos levélerezet, fiatal korban körben elhelyezkedő edénynyalábok.
A pirítógyökér (Tamus communis L. ) a Dél–Dunántúl tölgyeseinek, bokorerdeinek, gyertyánosainak, bükköseinek, szurdokainak és sziklás erdeinek jellemző atlanti–szubmediterrán faja, mely délről észak felé egyre ritkábbá válik. Néhány más délies (szubmediterrán, dél-eurázsiai, atlanti-mediterrán) elterjedésű növényhez – mint az ezüsthárs (Tilia tomentosa), pompás kosbor (Orchis elegans), bársonyos görvélyfű (Scrophularia scopolii), szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) – hasonlóan hiányzik az Alföld központi területeiről, de szórványosan előfordul annak keleti és északi részén, ahová valószínűleg az Alduna és Erdély felől jutott el. Igazi ritkaságnak számít a Tiszántúlon és a Nyírségben, ahol Magyarország területén eddig csupán egy-egy lelőhelyen került elő. 
 






A jamszgyökérhez hasonlóan a pirítógyökérnek is tápanyagokban gazdag gyöktörzse van, emiatt vadtakarmány céljára néhol megpróbálkoztak telepítésével is. Különböző erdőtársulásokban, így száraz tölgyesekben, karsztbokorerdőkben, bükkösökben, gyertyános tölgyesekben, égerligetekben, keményfás ligeterdőkben, szurdokerdőkben él. Lián-életmódú, kapaszkodó hajtásaival fákra 1,5–3 méter magasságba is felfutó kétlaki növény. Fényes levelei roppant változatos alakúak, de mindig mélyen szíves vállúak és többé-kevésbé kihegyezett csúcsban végződnek. Apró, zöldessárga virágai május–júniusban nyílnak. Porzós virágai hosszú, felálló fürtökben fejlődnek. Termős virágai jóval rövidebb levélhónalji fürtöket alkotnak. A belőlük fejlődő mintegy egy centiméter átmérűjű piros (ritábban sárga) bogyótermések nyár végére érnek be és a hajtások elszáradása után késő ősszel és tél elején is díszlenek.


 A mediterrán macchiák hasonló levélalakú és termésű, de kellemetlen, még leveleinek szélén is tüskéket viselő kúszónövénye a szúrós szárcsalián (Smilax aspera).

Az új Kitaibelia szám címlapja

Amint arról már korábban is hírt adtam hamarosan nyomdába kerül a Kitaibelia következő száma. Időközben Kóra Juditnak köszönhetően elkészült a borítót ékesítő rajz is, amely azúttal a lisztes kankalint (Primula farinosa) ábrázolja. 


A Palkó Sándor-emlékszám címlapján tehát az a faj lesz látható, amely legszemléletesebben mutatja be Sanyi aktív természetvédelmi munkásságát: az utolsó lesencei lisztes kankalin tövek pillepalackokból történő csepegtetéses öntözése még Sanyi életében legendává vált...

Egyúttal arra törekedtünk, hogy Sanyi munkahelyéhez, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz is kötődjön a rajz, pontosabban annak 2013-ban megváltoztatott emblémájához. Ez véleményem szerint a hazai nemzeti parkok közül talán a legsikerültebb 'logo' volt, a mostani címlap ábráját (a háttérben megfigyelhető tanúhegyek vonalát) ez ihlette.


R. I. P.

2014. november 3., hétfő

III. Növénybiológiai Workshop

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke,
a MTA Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottsága
és a MTA DAB Botanikai Munkabizottsága
a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében
2014. november 6-án rendezi meg a
III. Növénybiológiai Workshop-ot

Helyszín: Debreceni Egyetem Élettudományi Épület I. emeleti Diószegi Szeminárium (1.035) terme.

A rendezvényen a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéken folyó kutatási témákhoz (Növények és algák hatóanyag kutatása; Növényrendszertan, ökológia és florisztika; Növényi biotechnológia és sejtbiológia; Növényi ökofiziológia) kapcsolódóan hangzanak el előadások.


Program



9.25-9.30        Köszöntő
                 
9.30-10.00      Borhidi Attila: Egy új tudományos csatatér: a molekuláris taxonómia
                 
10.00-10.30    Papp Nóra: Etnobotanika és etnofarmakobotanika: múlt, jelen és jövő
10.30-10.45   Gonda Sándor, Szűcs Zsolt & Vasas Gábor: Növény-asszociált gombák hatása a növényi metabolomra
10.45-11.00    Minh Nguyen Nhat, Sándor Gonda & Gábor Vasas: Horseradish: a review on its chemistry
11.00-11.15  Szűcs Zsolt, Gonda Sándor & Vasas Gábor: Tilia fajok murvalevél fenoloid vegyületeinek szezonális variabilitása
11.15-11.20  Bertóti Regina, Szőke Éva & Vasas Gábor: In vitro torma szövettenyészetek SPME/GC-MS analízise
                 
 11.20-12.00    Szünet
                 
12.00-12.15   Bartha László, Sramkó Gábor, Polina A. Volkova, Boštjan Surina, Alexander L. Ivanov & Horia L. Banciu: Egy lomberdei geofiton glaciális refúgiuma a Kárpát-medencében: a kakasmandikó (Erythronium dens-canis) plasztisz szekven-ciákkal dokumentált esete
12.15-12.30  Biró Éva, Menyhárt László, Nagy Timea & Bódis Judit: Magyarország adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) állományainak népessége és virágzási jellemzői
12.30-12.45 Laczkó Levente, Polina A. Volkova, Triest Ludvig & Sramkó Gábor: Harapófogóban? Egy mezofil lomberdei-faj, a Primula vulgaris Kárpát-medencei filogeográfiája 
12.45-12.55   Lengyel Attila: Numerikus szüntaxonómia: objektív módszerek, szubjektív döntések?
12.55-13.10   Löki Viktor, Lovas-Kiss Ádám, Süveges Kristóf, Fekete Réka, Takács Attila, Biró Éva, Nagy Timea, Hürkan Kaan, Ljubka Tibor, Tökölyi Jácint & Molnár V. Attila: Törökországi temetők mint veszélyeztetett orchideák élőhelyei
13.10-13.20    Lovas-Kiss Ádám, Sonkoly Judit, Fekete Réka, Takács Attila, Török Péter, Somlyay Lajos & Molnár V. Attila: A tekert csüdfű (Astragalus contortuplicatus L.) évszázados herbáriumi magvainak csíraképessége
13.20-13.30   Mosolygó-Lukács Ágnes, Sramkó Gábor, Barabás Sándor, Surányi Gyula: A Crocus vernus fajcsoport Kárpát-medencei taxonjainak genetikai variabilitása
13.30-13.45  Sramkó Gábor, Laczkó Levente, Barabás Sándor, Molnár V. Attila & Lisztes-Szabó Zsuzsa: A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum) eredetéről molekuláris genetikai eredmények tükrében
13.45-13.55  Süveges Kristóf, Takács Attila, Lovas-Kiss Ádám, Nagy Timea, Ljubka Tibor, Löki Viktor & Molnár V. Attila: Az Epipactis tallosii veszélyeztetettségi státusának felülvizsgálata
13.55-14.00   Saraiva, Lucas, Lőkös László & Matus Gábor: Data to the occurrence of legally protected terricolous Xanthoparmelia species in NE Hungary
                       
14.00-14.30     Szünet
                       
14.30-14.45  Tölgyesi Csaba: Homoki sztyepprét foltok a Turjánvidéken – ökológiai és természetvédelmi helyzet
14.45-15.00   Bátori Zoltán, E. Vojtkó Anna, Farkas Tünde & Vojtkó András: Az Aggteleki-karszt, a Bükk és a Mecsek töbreinek növényzete
15.00-15.15   Erdős László, Bátori Zoltán, Cserhalmi Dániel & Tölgyesi Csaba: Tájtörténet és dinamika extra- és intrazonális erdőssztyeppekben
15.15-15.25    Tóth Szilvia & Surányi Gyula: Cianotoxin-cianofág-gazdasejt kölcsönhatások vizsgálatai laboratóriumi modellrendszerben
15.25-15.40   Máthé Csaba, Mikóné Hamvas Márta, Vasas Gábor, Beyer Dániel, Surányi Gyula & Garda Tamás: A mikrocisztin-LR sejtszintű hatásai növényekben:tények és kérdések
15.40-15.55   Resetár Anna, Mikóné Hamvas Márta, Gonda Sándor, Kalydi Fruzsina, Ajtay Kitti, Vasas Gábor & Máthé Csaba: Amaryllidaceae fajok antioxidáns kapacitásának vizsgálata szövettenyészetekben
15.55-16.10   Oláh Viktor, Nyitrai Balázs, Kanalas Péter, Szőllősi Erzsébet, Kiss József, Lakatos Ágnes, Fenyvesi András & Mészáros Ilona: A levéltulajdonságok tavaszi kifejlődése és későbbi plaszticitása egy zárt erdőállomány felső lombkoronaszintjében
16.10-16.20     Hepp Anna, Oláh Viktor & Mészáros Ilona: A kadmium telelőrügy-képződést indukáló hatása bojtos békalencse (Spirodela polyrhiza (L.) Schleiden) axenikus tenyészeteiben
16.20-16.35   M-Hamvas Márta, Oláh Viktor, Mészáros Ilona, Hepp Anna, Ajtay Kitty & Bartalos Edina: Rövidtávú CYN kezelés hatásai Lemna fajokra
                       
16.35-16.45     Zárszó