Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys straussii

Tudományos név: Ophrys straussii H. Fleischmann & Bornmüller

Etimológia: A faj elnevezése Heinrich Christian Strauss (1850-1922), osztrák botanikusnak állít emléket.

Synonyma: Ophrys reinholdii subsp. straussii (H. Fleischmann & Bornmüller) E. Nelson

Magyar név: Strauss-bangó

Elterjedés: Kelet-mediterrán, az Égei-tengeri Rhódosztól Kis-Ázsián át Iránig fordul elő.

Virágzási idő: Április – június.

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys lutea

Tudományos név: Ophrys lutea Cavanilles

Etimológia: A faj nevét sárga alapszínű virágairól kapta (lutea = sárga).

Synonyma: –

Magyar név: Sárga bangó.

Elterjedés: Atlanti-mediterrán elterjedésű faj, amely keleten Kréta szigetéig terjed.

Virágzási idő: Február – június.

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys apulica

Tudományos név: Ophrys apulica (O. Danesch & E. Danesch) O. Danesch & E. Danesch

Etimológia: A faj nevét Olaszország Apulia (Puglia) nevű régiójáról kapta, ahol előfordulása a legjellemzőbb.

Synonyma: Ophrys fuciflora subsp. apulica O. Danesch & E. Danesch, Ophrys holoserica subsp. apulica (O. Danesch & E. Danesch) Buttler

Magyar név: Apuliai bangó                                

Elterjedés: Dél-olaszországi bennszülött

Virágzási idő: Április – május.

Ünnepi jókívánság

A blog minden olvasójának ezúton kívánok minden jót a közelgő ünnep alkalmából.

A magyar természetvédelem 50 legfontosabb kérdése

A MTA Ökológiai Kutatóközpont és a SZIE Environmental Social Science Research Group közös kutatást végzett annak érdekében, hogy meghatározzák a hazai természeti értékek védelmének szempontjából legfontosabbnak ítélt kutatási kérdéseket.

A munka során gyakorlati szakemberek (állami szakigazgatás, nemzeti parkok, civilek, gazdálkodók) részéről országos online kérdőíven keresztül beérkező kutatási igényeket egy moderált csoportmunka keretében rangsorolták, és így alakították ki az 50 legfontosabb kérdés listáját.

A kutatás részletes leírása itt található.

A kutatás színes bemutatása és maguk a kérdések megtalálhatók itt.

A megjelent publikációk elérhetők a kutatás honlapján. 

A munkával a szerzők célzott természetvédelmi kutatásokkal kapcsolatos párbeszédet szeretnék segíteni, valamint a kutatóintézmények számára kínálni egy széles kérdés-palettát, amely ötleteket szolgáltathat gyakorlati relevanciájú kutatási témákhoz. A kutatásfinanszírozás illetve a gyakorlati, gazdálkodói szektorok felé is közvetítik a munka eredményeit. Emellett területi ill. tematikus prioritás-listák kialakítását is lényegesnek tartják, ehhez szakmai segítséget is kívánnak nyújtani.

A témával kapcsolatos hozzászólásokat, ötleteket, felvetéseket köszönettel veszik ezen a címen.

Zöld Horizont

Megjelent a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság időszaki kiadványának, a "Zöld Horizontnak" 31. száma.

A lap - a korábbi 30 számmal együtt - letölthető innen.

A periodika 2006-tól jelenik meg évente három-négy alkalommal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kiadásában.

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys atlantica

Tudományos név: Ophrys atlantica Munby 1856

Etimológia: A faj locus classicus-a az Atlasz-hegységben található, nevét is onnan kapta.

Synonyma: Ophrys fusca subsp. atlantica (Munby) E.G. Camus.

Magyar név: Atlasz-bangó.

Elterjedés: Nyugat-mediterrán elterjedésű faj, Algériában, Marokkóban és Spanyolországban ismert az előfordulása.

Virágzási idő: Március – június.

E-könyv: Európai kosborfélék (Orchidaceae) és látonyafélék (Elatinaceae) kutatása: taxonómiai és ökológiai esettanulmányok

E-könyv formájában (pdf formátumban) teljes terjedelmében szabadon elérhető, Európai kosborfélék (Orchidaceae) és látonyafélék (Elatinaceae) kutatása: taxonómiai és ökológiai esettanulmányok című MTA doktori értekezésem. [ISBN 978-963-473-722-3] DOI: 0.13140/2.1.1691.2963

Értekezésemben két olyan növénycsaláddal foglalkoztam, amelyek egyaránt bővelkednek ritka és természetvédelmi szempontból értékes fajokban, és amelyek életmódja és kutatottságának mértéke viszont jelentősen eltér egymástól. Ökológiai és rendszertani kérdésekre kerestem választ herbáriumi adatsorok és terepen gyűjtött vagy laboratóriumban generált adatok elemzése révén.

Az értekezés témaválasztása és eredményei a hazai növénytani (szünbiológiai) kutatások számára röviden és általánosságban annyi tanulságul szolgálhatnak, hogy függetlenül az előzetesen vélelmezett kutatottságuk mértékétől a hazai élőlénycsoportok vizsgálata – akár kifejezetten nemzeti prioritásnak tartott (’hungaricum’) témák is – a nemzetközi tudományosság érdeklődésére is számot tartó eredményeket hozhatnak.

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys biscutella

Tudományos név: Ophrys biscutella O. Danesch & E. Danesch 1970

Etimológia: A faj elnevezése jellegzetes (rendszerint 2 elkülönült foltból álló) mézajakrajzolatára utal (biscutella = kétpajzsú).

Synonyma: Ophrys argolica subsp. biscutella (O. Danesch & E. Danesch) Kreutz

Magyar név: Nincs magyar neve.

Elterjedés: Az Adriai-tenger két oldalán, Appenini-félsziget nyugati partvidékén és a horvát tengerpart néhány pontján található meg.

Virágzási idő: Április – május.

Meghívó MTA doktori értekezés nyilvános vitájára

M E G H Í V Ó

az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt

Molnár V. Attila
„Európai kosborfélék (Orchidaceae) és látonyafélék (Elatinaceae) kutatása: taxonómiai és ökológiai esettanulmányok”

című MTA doktori munkájának 2015. január 14-én 11⁰⁰ órakor a Magyar Tudományos Akadémia  Nagytermében (Budapest, V. Széchenyi István tér 9. II. emelet) tartandó nyilvános vitájára.

Hivatalos bírálók:

Podani János, az MTA levelező tagja

Bartha Dénes, az MTA doktora

Botta-Dukát Zoltán, az MTA doktora

A doktori munka megtekinthető az MTA Könyvtárában (Budapest V., Arany János utca 1.). A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet, és írásban előzetesen észrevételt is tehet.

Az értekezés és a tézisek megtekinthetők a megadott linkeken.

Kitaibelia 19(2)

Kijött a nyomdából a KITAIBELIA 19. évf. 2. száma. A kipostázás a mai napon megkezdődik és a jövő héten befejeződik.

A beborítékolt kötetek úton a posta felé

A tartalomjegyzék megtekinthető a lap honlapján.

Ezúton is köszönjük a mostani számban közreműködő szerzők, lektorok hozzájárulását lapszám megszületéséhez és az olvasók anyagi támogatását!

További hírek a lap háza tájáról:

A jövő évtől kezdve a KITAIBELIA-ban megjelenő cikkek DOI-val lesznek ellátva, és a szerzőknek nem kell bajlódniuk a közlemények adatainak MTMT-be való feltöltésével, mert az központilag fog megtörténni.

A készülő 20. évfolyam 1. számban azok a közlemények jelenhetnek meg, amelyek 2015. január 31-ig beérkezek és lektorálásuk lezárul március 31-ig.

Ismeretterjesztő cikk a Madártávlat magazinban

Régóta ismert tény, hogy a madarak szerepet játszanak számos növényfaj terjesztésében. Charles Darwin A fajok eredete című könyvében leírta azt is, hogy ez a folyamat alapvetően kétféle módon valósulhat meg: a kültakaróra (lábra, tollazatra) tapadt vagy az állat által elfogyasztott, de a tápcsatornájából épségben (megemésztetlenül) előkerülő terjesztő- és szaporítóképletek (azaz propagulumok) révén.

Ezt a témát igyekeztünk bemutatni közérthetően a Madártávlat című folyóiratban megjelent ismeretterjesztő cikkünkben:

Lovas-Kiss Á., Fekete R. & Molnár V. A. (2014): A madarak növényi potyautasai. – Madártávlat 21(4): 24–25. 

Megalakult a Debreceni Akadémiai Bizottság Botanikai Munkabizottsága

A Magyar Tudományos Akadémián 2014-ben tartott tisztújítás keretében megújult az MTA Debreceni Területi Bizottságának 14 Szakbizottsága is. A Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság 9 munkabizottságának egyikeként alakult meg a Botanikai Munkabizottság, amelynek elnöki tisztére kaptam felkérést.

A bizottság által szervezett rendezvényekről, a növénytani kutatásokkal kapcsolatos hírekről, eseményekről a bizottság weboldalán igyekszünk tájékoztatni az érdeklődőket. 

Az Egyik most indult kezdeményezésünk talán többeknek érdekes vagy hasznos lehet, ezért erről részletesebben is hírt adunk:

A debreceni botanikusoknak (a 20. században elsősorban Soó Rezsőnek és tanítványainak) a hazai növénytani kutatásokban elért eredményei napjaink ökológiai-, vegetációtudományi-, florisztikai vizsgálatai során is fontos kiindulási alapot jelentenek. Ugyanakkor ezek a művek több esetben ritkák, nehezen hozzáférhetőek. Éppen emiatt határoztuk el, hogy ezeket a cikkeket, könyvfejezeteket és esetenként könyveket igyekszünk digitálisan szabadon hozzáférhetővé tenni. Nem csak a Debrecennel és annak tágabb környékével (Hortobágy, Tiszántúl, Nyírség, Hajdú-Bihar megye) foglalkozó publikációkat igyekszünk gyűjteni, hanem a debreceni egyetemi tanszék egykori kiadványainak cikkeit és az egykori munkatársak publikációit is. Mivel a debreceni, illetve a kolozsvári és budapesti egyetemek Növénytani Tanszékeinek 20. századi története Soó Rezső révén  több ponton kapcsolódik egymáshoz, így indokoltnak tűnik némely esetben a fővárosban és Erdélyben megjelent művek itteni közreadása is. Munkánk során első körben a Debreceni Egyetem TTK Növénytani és Ökológiai Tanszékein, valamint magángyűjteményeinkben fellelhető folyóiratokat, különlenyomatokat, könyveket tesszük közkincsé. A Munkabizottság weboldalának oldali sávjában sorjáznak a már digitalizált és feltöltött közlemények, mégpedig szerzőik nevének ábécésorrendjében és adott szerzőn belül a megjelenés ideje alapján rendezve. A teljes hivatkozást tartalmazó címsorra kattintva megjelenik a szabadon letölthető pdf-kiterjesztésű digitális állomány.

A kezdeményezés továbbviteléhez örömmel veszünk minden javaslatot.

Az ötletért ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket Takács Attilának, a cikkek szkennelésében nyújtott segítségéért pedig Nagy Timeának.

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys sicula

Tudományos név: Ophrys sicula Tineo 1846

Etimológia: A faj elnevezését locus classicus-áról kapta (sicula = szicíliai).

Synonyma: Ophrys lutea var. minor (Todaro) Gussone, Ophrys lutea subsp. minor (Todaro) O. Dansch & E. Danesch

Magyar név: Szicíliai bangó.         

Elterjedés: Széles elterjedésű faj, amely az Ibériai-félsziget és a kontinetális Franciaország kivételével az egész Mediterráneumban megtalálható.

Virágzási idő: Január – május.

A Diószegi Szeminárium előadása december 11-én

A Diószegi Szeminárium következő előadása:

M-Hamvas Márta, Ajtay Kitti, Máthé Csaba, Vasas Gábor, Surányi Gyula: Mustár csíranövények nukleáz enzimeinek változásai cianobakteriális toxinok hatására.

Helyszín: Debreceni Egyetem Élettudományi Épület I. emeleti Diószegi Szeminárium (1.035) terme. Időpont: 2014. december 11-e 17 óra.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A tegnap esti Diószegi Szemináriumi előadásról

Tegnap este prof. Fári Miklós tartott igen érdekes, tudománytörténeti vonatkozásokkal átszőtt előadást a Diószegi Szemináriumon Festetics Imre születésének 250. évfordulója alkalmából.

A szeminárium kezdetén tolmácsoltam az egybegyűlteknek a Simaságon (Festetics szülőfalujában) szintén tegnap tartott megemlékezésen résztvevők Szabó T. Attila közvetítésével érkezett üdvözletét. Ezután következett Fári Miklós előadása, amely sokkal többet nyújtott, mint amit címe kínált. Az elő részben megismerkedhettünk Festetics korával, életével, tevékenységének mozgatórugóival, eredményeivel és azok fogadtatásával. (E témához kapcsolódóan korábban írtam már a blogban.)

Az előadás második részében az ún. Semmelweis-reflex  további magyar és magyarországi vonatkozásairól hallhattunk. [A Semmelweis-reflex automatikus (reflexszerű) emberi magatartást jelöl, amelynek lényege az új információ elutasítása rögzült normák, hiedelmek vagy paradigmák miatt. A kérdés bővebb kifejtése megtalálható a Wikipédia vonatkozó szócikkében.] Számomra az előadásnak ez a része nem kevésbé érdekes volt, sőt nekem szinten minden itt elhangzott információ az újdonság erejével hatott.

Éppen emiatt e fórumon is szeretném röviden felhívni a figyelmet e nagyon jelentős, méltatlanul mellőzött vagy háttérbe szorított, több esetben tragikus sorsú kutatókra akikről tegnap hallhattunk:

Gottlieb Haberlandt (1854–1945), a növényi hormonok magyaróvári születésű társfelfedezője.

Ereky Károly (1878–1952) a biotechnológia alapítója. Ereky nemzetközi megítélése és elfogadottsága egyértelmű, de joggal került e felsorolásba mert 1945-ben politikai okok miatt bebörtönözték és 1952-ben a váci börtönben hunyt el.

Munkásságáról többet lehet megtudni itt.

Orsós Ottó (1911–1939), a növényi szövettenyésztés úttörő és tragikusan fiatalon elhunyt alakja.

Galambos Mária (1890–1979) magyar vegyész, aki a világon először (1913 és 1916 között) nevelt aszimbiotikus módszerrel (mikorrhiza gomba nélküli steril táptalajon) orchideákat. Galambos Mária ezek alapján (az akkoriban világelsőnek számító) eredmények alapján szeretett volna doktorálni, de ez nem adatott meg neki, mondván nincs Magyarországon olyan ember aki érdemben el tudná bírálni a munkáját… Munkája emiatt megszakadt, eredményei évtizedekre fiókba kerültek és elsőségét e területen a világ ma sem ismeri el.

Természetvédelmi botanika - oktatási segédanyag

Elkészült a Debreceni Egyetem 'Természetvédelmi botanika' című kurzusához kapcsolódó oktatási segédanyag.

Tartalom:

A magyar növényvilág védelme

Miért van szükség a természet védelmére?

Hogyan valósul meg a növények védelme Magyarországon?

A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai

A növényvilág védelmének hazai története

A „történelmi” előzmények

A „hőskor”

Védett növények Magyarországon

Aktív természetvédelem

Nemzetközi vörös listák és természetvédelmi egyezmények

Nemzetközi vörös listák

Nemzetközi természetvédelmi egyezmények

A magyar flóra veszélyeztetettsége

Veszélyeztető tényezők

A termőhelyeket érintő veszélyeztető tényezők

Területi igénybevétel

Művelési mód megváltoztatása

A termőhely, a vegetáció (és vele együtt a növényfajok) mechanikai károsítása

Közvetlenül a növényeket veszélyeztető tényezők

Virágszedés, növénygyűjtés, kereskedelem

Túlzott létszámú vadállomány

Elszaporodott rágcsálók kártétele

„Beolvasztó” (introgresszív) hibridizáció

„Gyomirtás”

Tudományos célú növénygyűjtés

Növényfényképezés

Az emberi tevékenységnek a növények veszélyeztetettségét csökkentő hatása

Felhasznált és ajánlott irodalom

A 65 oldal terjedelmű anyag teljes egészében letölthető innen.

Hivatkozás:

Molnár V. A. (2014): Természetvédelmi botanika. Oktatási segédanyag a Debrecen Egyetemkurzusához.  - Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen. 64 pp. DOI: 10.13140/2.1.2628.2566

 

Közreműködőket keresünk...

A Kitaibelia botanikai-természetvédelm folyóiratban az idei évtől kezdődően sorozatot indítottunk: kismonográfiák formájában igyekszünk bemutatni az Év vadvirágát.

Reményeink szerint a 2014-es Év vadvirágát, a szibériai nőszirmot (Iris sibirica) bemutató cikk a jövő évi 2. számban jelenhet meg.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy az „Év vadvirága” mozgalomnak az ezt megelőző két évben is volt egy-egy „választottja”. Éppen amiatt itt is szeretnénk meghirdetni, hogy a jelentkezőket várunk a a 2011-es és 2012-es Év vadvirága [leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) és tavaszi hérics (Adonis vernalis)] kismonográfiáinak megírásához.

Olyan szaktársak jelentkezését várjuk a

email-címen, akik vállalkoznának az adott fajjal kapcsolatos ismeretek összegyűjtésére, és hazai vonatkozásokkal való kiegészítésére.

Az érdeklődőknek tájékozódásként hasznos lehet a cikksorozat első darabjának megtekintése itt.

Napjaink klímaváltozásáról - a kételkedőknek

Még mindig vannak akik kétségbe vonják a globális éghajlatváltozás tényét vagy azt, hogy a jelenséget az emberi tevékenység idézi elő. Nekik ajánlom az alábbi karikatúrát:

Érdemes felkeresni a honlapot ahol találtam, további tanulságos és mulatságos képekért.

A száz éves Móczár László köszöntése

Tegnap köszöntötte a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Rovartani Társaság és a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya Móczár Lászlót közelgő századik születésnapja alkalmából.

Móczár László kedvenc rovarai, a hártyásszárnyúak az európai orchideák legfontosabb megporzói közé tartoznak, ezért ezúton kívánunk Laci bácsinak jó egészséget!

Carlos Enrique Hermosilla felvétele (forrás) 

Móczár László 1914. december 10-én született Kiskunfélegyházán. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1937-ben szerzett zoológus és 1938-ban középiskolai tanári diplomát, majd Szegeden 1939-ben tanítóképző-intézeti tanári diplomát (1939). 1948-ban lett egyetemi magántanár, 1953-ben kandidátus, 1960-ban pedig a biológiai tudományok doktora. Zoológiai pályafutását 1937-ben, az Országos Természettudományi Múzeumban 1 éves próbaszolgálatos tisztviselőjelöltként kezdte, majd 4 éven át önkéntes munkaerőként folytatta. 1939-1944 között 50 hónapon át volt katona. 1944 őszén került vissza a Természettudományi Múzeumba. 1951-1956 között a Múzeumok és a Műemlékek Országos Központjában az állattani kutatások és a múzeológia irányítója, kiállítások szervezője, két éven át a pécsi múzeum kutatója. 1956 szeptemberétől ismét a budapesti Múzeumban dolgozott. 1969-1982-ben Szegeden a József Attila Tudományegyetem Állattani Tanszék professzora. A létrehozott ökológiai munkacsoportból alakult az egyetem Ökológiai Tanszéke. 45 évi aktív szolgálat után ment nyugdíjba. Szakterülete: Hymenoptera taxonómia, faunisztika, állatföldrajz, etológia, cönológia. Munkája elismeréseként megkapta a Frivaldszky-emlékérem arany fokozatát (1975), Magyar Biológiai Társaság id. Entz Géza- (1986), és Gorka Sándor díját (1993). Tevékenységét a tucatnál több új faj "moczari" elnevezésével honorálták.

Nevét a nagyközönség előtt minden bizonnyal kiváló, színes rovarfotói és ezek felhasználásával készült könyvei tették ismertté.

 

Móczár László Természettudományi Múzemban elhelyezett fotógyűjteményét itt böngészhetik az érdeklődők.

A Diószegi Szeminárium előadása december 2-án

December 2-án lesz Festetics Imre születésének 250. évfordulója. Erre az alkalomra a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék & a MTA Debreceni Területi Bizottsága Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság Botanikai Munkabizottság rendezésében, a Diószegi Szeminárium keretében a következő előadással emlékezünk:

Prof. Fári Miklós Gábor (DE MÉK Növényi Biotechnológiai Tanszék):

250 éve született Festetics Imre, a genetika ’elfeledett’ atyja

Időpont: 2014. december 2. 18:00 óra

Helyszín: Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Diószegi Szeminárium (Élettudományi épület I. Emelet, 1.035 terem)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Emlékezés Palkó Sándorra

Megjelent a Kitaibelia-ban a Palkó Sándorról írt megemlékezésünk.

Összefoglalás:

Palkó Sándor (1959–2002) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park első Zala megyei felügyelője volt. Bár madarászként tett szert országos elismertségre, botanikusként is számos florisztikai adattal bővítette tudásunkat, mégis elsősorban aktív természetvédelmi munkássága miatt emlékezünk rá főhajtással. Természetvédők tucatjait indította útnak, elhivatottsága magával ragadta az arra fogékonyakat. Az általa megszervezett Fenékpusztai Kutató- és Gyűrűzőtábor az ország egyik legjelentősebb vonuláskutató bázisává és természetvédelmi táborává vált.

Az érdeklődők teljes terjedelmében letölthetik a cikket innen.

2. Elektronikus melléklet. Palkó Sándor madarászként, környezeti nevelőként és természetvédelmi kezelőként egyaránt elhivatott és rendkívül hatékony volt. Sok tekintetben korát messze megelőzve működött.

 Electronic Appendix 2. Sándor Palkó was equally devoted as ornithologist, environmental educator and conservationist.