Cikk az Ecology and Evolution című folyóiratban

Megjelent a ’ ‘Make Hay While the Sun Shines’—The Potential for SeedProduction in Rare Terrestrial Orchids Mown During theFlowering Stage’ című cikkem az Ecology and Evolutiopn című folyóiratban. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ece3.71578

Abstract The discovery of two specimens of the rare and endemic Caucasian Lizard Orchid (Himantoglossum formosum) in 2018 in northern Azerbaijan — both found in a haystack, in the budding and early flowering stages — provided an opportunity to add these specimens to the natural history collection at the University of Debrecen. Following the standard herbarium preparation procedure (dry pressing), an unexpected event was observed: one specimen surprisingly produced a fruit and a large number of fully developed seeds. Despite the absence of tubers, the plant was able to mature its seeds. This fact suggests that mowed orchid specimens with previously pollinated flowers may be capable of maturing seeds, even in the absence of contact with underground organs (roots and tubers). Moreover, this observation may offer new insights into orchid conservation in mowed grasslands. (1) This finding could explain how some orchid species are able to persist in habitats where mowing coincides with their main flowering period (e.g., May and June in temperate Europe). (2) Our results suggest that seeds from herbarium specimens may be successfully utilised for ex situ conservation, thereby aiding in the reintroduction and reinforcement of endangered orchid populations. (3) Significant populations of orchids, including multiple Himantoglossum species, are known to inhabit mowed roadside verges. It is likely that seed production in these regularly mown areas plays a role in the northward expansion of certain species. Összefoglalás A ritka és endemikus kaukázusi sallangvirág (Himantoglossum formosum) két példányának megtalálása egy szénaboglyában 2018-ban Észak-Azerbajdzsánban - bimbós és korai virágzási stádiumban - lehetőséget adott arra, hogy a Debreceni Egyetem herbáriumában elhelyezzük ezeket a példányokat. A szokásos herbáriumi eljárást követően egy váratlanul eseményt figyeltünk meg: az egyik példány termést hozott. A gumók hiánya ellenére a növény képes volt magokat érlelni. Ez a tény arra utal, hogy a korábban megporzott virágú, kaszált orchidea példányok képesek lehetnek magokat érlelni, még a föld alatti szervekkel (gyökerek és gumók) való érintkezés hiányában is. Ezen túlmenően ez a megfigyelés új ismereteket nyújthat a kaszált gyepeken élő orchideák megőrzésével kapcsolatban. (1) Ez a megállapítás magyarázatot adhat arra, hogy egyes orchideafajok hogyan képesek fennmaradni olyan élőhelyeken, ahol a kaszálás egybeesik a fő virágzási időszakukkal (pl. május és június a mérsékelt égövi Európában). (2) Eredményeink arra utalnak, hogy a herbáriumi példányokból származó magok sikeresen felhasználhatók lehetnek ex situ megőrzésre, ezáltal segítve a veszélyeztetett orchidea-populációk újratelepítését és megerősítését. (3) Jelentős orchidea-állományok, köztük több Himantoglossum faj előfordul kaszált útszegélyeken. Valószínű, hogy a magképzés ezeken a rendszeresen kaszált élőhelyeken szerepet játszik egyes fajok észak felé történő elterjedésében.

Herbáriumok szerepe a növényfajok gyökérmélységének meghatározásában

 Takács Attila első szerzőségével megjelent a „Estimating Rooting Depth From Herbarium Specimens Might Be More Accurate Than Using Large Trait Databases” című cikkünk az Ecology and Evolution című folyóiratban.

A cikk szabadon elérhető:

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ece3.71529

Abstract

Global databases of plant functional traits are facing issues in data heterogeneity and taxonomical or geographical representativeness. To fill data gaps, natural history collections, such as herbaria, have become widely accepted as a potential source of data on functional traits. Surprisingly, root characteristics of plants still have not been studied on herbarium materials. We investigated whether rooting depth data from herbarium samples are realistic enough to be used in ecological studies. We measured original maximum rooting depth records on herbarium specimens and individuals from the field. Global data from the TRY database were also obtained. We tested the pairwise correlations between data from the three datasets. The effect of life form, taxonomic position, and average species height on rooting depth was also evaluated. Herbarium data showed strong correlation to field records, while records from the TRY database showed a weaker correlation with data measured on herbarium materials. Life form, taxonomic position, and height proved to be good predictors of rooting depth collected from the field or the herbarium; however, the model including data obtained from the TRY as the response variable performed weaker. We constructed an equation for predicting realistic average maximum rooting depth values of a given species based on herbarium data. Strong correlation among the field and herbarium datasets suggests that museal collections can be considered as resources of root trait data. Although herbarium-based rooting depth measurements usually represent lower values than field records, the correction of the herbarium-derived dataset is solvable. These corrected data might be more accurate than using large, global trait databases. Herbarium work might be a more sustainable, time-and cost-effective practice than field sampling. The inclusion of herbarium-derived information in trait-based studies, as well as in global databases, can improve these sources spatially, temporally, and taxonomically.

 

Összefoglalás

A növényi funkcionális jellegek globális adatbázisai gyakran szembesülnek az adatok heterogenitásával, valamint a taxonómiai és földrajzi reprezentativitás hiányosságaival. Az adatbeli hiányok pótlására egyre elfogadottabbá váltak a természetrajzi gyűjtemények, például a herbáriumok, mint a funkcionális jellegekre vonatkozó adatok potenciális forrásai. Meglepő módon a növények gyökérjellemzőit ez idáig nem vizsgálták herbáriumi anyagokon. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a herbáriumi mintákból származó gyökerezési mélységre vonatkozó adatok mennyire tekinthetők megbízhatónak ökológiai vizsgálatok céljaira. Herbáriumi példányokon és terepi egyedeken mértük a gyökerezés maximális mélységét. Emellett globális adatokat nyertünk a TRY adatbázisból is. A három adatforrás közötti páronkénti korrelációkat elemeztük. Vizsgáltuk továbbá az életforma, a taxonómiai hovatartozás és az átlagos fajmagasság hatását a gyökerezés mélységére.

A herbáriumi adatok szoros korrelációt mutattak a terepi feljegyzésekkel, míg a TRY adatbázisból származó értékek gyengébb összefüggést jeleztek a herbáriumon mért adatokkal. Az életforma, a taxonómiai pozíció és a hajtásmagasság mind a terepen, mind a herbáriumban gyűjtött gyökérmélységi adatok esetében jó előrejelző változónak bizonyultak; azonban a TRY-adatokra épülő modell gyengébben teljesített. Egyenletet dolgoztunk ki egy adott faj reális átlagos maximális gyökerezési mélységének előrejelzésére herbáriumi adatok alapján. A terepi és herbáriumi adatkészletek közötti erős korreláció arra utal, hogy a múzeumi gyűjtemények megbízható forrásai lehetnek a gyökérjellemzőknek.

Bár a herbáriumi alapú gyökérmélység-mérések általában alacsonyabb értékeket mutatnak, mint a terepi feljegyzések, ezek korrekciója megvalósítható. A korrigált herbáriumi adatok akár pontosabbak is lehetnek, mint a nagy, globális adatbázisokból származók. A herbáriumi munka fenntarthatóbb, idő- és költséghatékonyabb alternatívát kínálhat a terepi mintavétellel szemben. A herbáriumi eredetű információk bevonása a jellegeken alapuló vizsgálatokba és globális adatbázisokba térben, időben és taxonómiailag is javíthatja ezen források minőségét és lefedettségét.

Változások a magyarországi védett növényfajok körében

Előkészítés alatt van egy jogszabálymódosítás, amely alapján várhatóan változik a magyarországi védett növényfajok köre és természetvédelmi értéke. 

A készülő Magyarország védett hajtásos növényei című könvy kiegészítéseként, ezen az oldalon fogjuk bemutatni az újonnan védetté nyilvánított fajokat és közzétenni az új természetvédelmi értékeket.

A „KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye” díj - 2025

2024. februárban alapítottuk a KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye díjat, amelynek célja, hogy elismerjük a nemzetközi szinten legjelentősebb érdeklődést kiváltó cikkek szerzőit.

A díjat minden évben annak a közleménynek az első szerzője veheti át, amely az adott évet megelőző három éves időszakban jelent meg és a Scopus adatbázis szerint a legtöbb független hivatkozást kapta.

A Scopus adatbázisban megtörtént a tavaly megjelent cikkek hivatkozásainak feldolgozása így második alkalommal tudunk eredményt hirdetni.

A KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye díjat 2025-ben Kun András,, Exner Tamás és Bauer Norbert nyerték el a 2023-ban megjelent „A Torilis nodosa új behurcolásai és terjedése Magyarországon” című cikkükkel.

https://doi.org/10.17542/kit.28.030

A Díjjal díszoklevél és 100.000 Ft pénzjutalom jár. A díjat ünnepélyes keretek között egy előadóülésen fogjuk átadni.

A díjazottaknak szívből gratulálunk!

Molnár V. Attila és Takács Attila

Hivatkozás:

Kun A., Exner T. & Bauer N. (2023). A Torilis nodosa új behurcolásai és terjedése Magyarországon. – Kitaibelia 28(1): 26–31. https://doi.org/10.17542/kit.28.030

Cikk az európai temetők szerepéről az orchideák megőrzésében

Nagy Jenő és Löki Viktor megosztott első szerzőségével megjelent cikkünk az európai temetők orchideáiról a Global Ecology and Conservation című folyóiratban:

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2351989425002148

Abstract

Habitats sensitive to anthropogenic pressures are growing in conservation importance in the protection and perpetuation of rare animal and plant species. Although natural habitats sensitive to disturbance in urban areas have mostly declined in availability, patches offer conservation opportunities for wildlife that are fundamental to maintaining biodiversity. Human burial sites can contribute to this: they are more numerous and greater in extent in more urbanized areas, but their significance in the maintenance and promotion of biodiversity has not been considered across Europe and other continents. Because of their high sensitivity to even minor disturbance to natural habitats, orchid diversity is a key bioindicator of terrestrial ecosystem function. We evaluated orchid diversity in cemeteries of 13 European countries. Comprehensive field surveys of orchid flora in 2079 locations revealed that they occurred in every country visited and in high variability in both the number of taxa (n = 65) and individual plant counts (n = 44680). We propose that cemeteries are of major importance as refugia in conserving orchids in most of the visited European countries; however, one of the most urgent issues is to identify the many anthropogenic factors determining biodiversity of cemeteries, and to eliminate some newly emerged management practices in cemeteries that undermine biodiversity, including the orchid flora. Human burial grounds are therefore not just important in preserving the history of humankind; they are key in protecting biodiversity in this modern era of unprecedented anthropogenic changes to our terrestrial environments, especially as a result of rapid and unrelenting urbanization.

Ferenc pápa a klímaváltozásról és a otthonunk, a Föld bolygó megóvásáról

Ferenc pápa 2015-ben, a párizsi klímaegyezmény évében adta közre Laudatio Si' kezdetű enciklikáját (pápai körlevelét), amelyben többek között ez áll:

„Sürgető felhívást teszek közzé: kezdjünk új párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét. Olyan megbeszélésre van szükség, amely valamennyiünket egyesít, mert a környezettel kapcsolatos kihívás, melyet megélünk, és annak emberi gyökerei mindannyiunkat érdekelnek és érintenek”.

Érdemes elolvasni.

Debreceni siker a Kitaibel-versenyen

Lesku Dórát a Debreceni Egyetem TTK Nyári Táborában ismertem meg tavaly augusztusban. Tegnap Dóra és Vrancsik Emma Éva (azaz az "Állati küldetés" csapat) vettek részt a debreceni Tóth Árpád Gimnázium képviseletében a Kitaibel Pál-versenyen (felkészítő tanáruk Szűcsné Kerti Anita). Dóra és Emma javaslatomra az elfeledett, vadon termő növényeink témakörét kutatták, különös tekintettel a sulyomra (Trapa natans). Tájékozódtak a témakörben a szakirodalomból és interjúkat készítettek Debrecenben, Balmazújvároson és Tiszacsegén. Eredményeiket az "A Nagyi jobban tudta? Sulyom és más elfeledett ételek" című előadásban mutatták be és 2. helyezést értek el. Gratulálok csak így tovább!

Megemlékezés Ujhelyi Péterről a Madártávlat 2025/1-es számában.

 

R.I.P. - U.P.

Ujhelyi Pétert tavaly novemberben terjesztettük fel a Magyar Tudományos Akadémia 2025. évi akadémiai újságírói díjára.

Az indoklást idemásolom (még akkor is ha az indoklás terjedelmi korlátok miatt nem fedi le az egész életművet):

Ujhelyi Péter több évtizede kiemelkedő tudományos-ismeretterjesztő tevékenységet fejt ki a hazai biológia és természetvédelem területén. Szerkesztette a Kossuth Kiadó ÉlőVilág című 52 részes sorozatát, az ÉlőVilág Kiskönyvtár című sorozatát, a kétkötetes ÉlőVilág Enciklopédiát, valamint a Magyarország emlőseinek atlaszát, a Magyar madárvonulási atlaszt és a Magyarország orchideáinak atlaszát. Sorozatszerkesztőként megalapította a Magyar Természettudományi Múzeum Természettár könyvsorozatát (A mi jégkorszakunk, Magyarország szitakötőinek kézikönyve, Darazsak – Gesta Hymenopterorum). Főszerkesztőként formai és tartalmi szempontból is megújította a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madártávlat című folyóiratát. Ezen kívül főleg természetvédelmi és állattani témákban cikkei jelentek meg a Vadon, a Terrárium, a Természet, az Aquila és a Madártani Tájékoztató című lapokban.

UP irodalmi munkássága:

Saját szerzős munkái:

Ujhelyi Péter: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. Az MME Könyvtára: 1. Magyar Madártani Egyesület, 1989.

Ujhelyi Péter: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. Az MME Könyvtára: 6. 2. kiadás. Magyar Madártani Egyesület, 1994.

Csorba G.; Ujhelyi P.; Thomas, N.: Horseshoe Bats of the World. (Chiroptera: Rhinolophidae). Alana Books, 2003.

Szerkesztői és/vagy technikai szerkesztői munkái:

Consuelo Valero De Castro: A kutyák enciklopédiája. Ventus Libro Kiadó, 2009. [Mátrai Hajnalka álnéven szerk.]

Pablo Martín Ávila: Szobanövények enciklopédiája. Ventus Libro Kiadó, é.n. [Mátrai Hajnalka álnéven szerk.]

Verhoef, E.; Rijs, A.: Tyúkok enciklopédiája. Ventus Libro Kiadó, 2004.

Molnár Gyula: Az én Alföldem. Kossuth Kiadó, 2010. [Mátrai Hajnalka álnéven szerk.]

Ujhelyi Péter (szerk.): Madármegfigyelések a Vácrátóti Botanikus Kertben. Magánkiadás, 2007.

David Attenborough: A Gerinctelenek élete. Földön, vízben, levegőben. Kossuth Kiadó, 2006.

Bihari Zoltán; Csorba Gábor; Heltai Miklós (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Természettár. Kossuth Kiadó, 2007. [Sólyom László köztársasági elnök által adományozott Szép Magyar Könyv 2007. évi különdíja]

Schmidt Egon: Madárdalos emlékeim. Érdekes történetek énekesmadarakról. Magyar Madártani Egyesület, é. n.

Schmidt Egon: Madarakról mindenkinek. Kossuth Kiadó, 2020.

Ujhelyi Péter (szerk.): A Kárpát-medence állatai. Élővilág enciklopédia 1., Kossuth Kiadó, 2005.

Ujhelyi Péter (szerk.): A Kárpát-medence gombái és növényei. Élővilág enciklopédia 2., Kossuth Kiadó, 2006.

Fehér György: A madarak művészeti anatómiája. Kossuth Kiadó, 2007.

Tóth Mária: A magyar emlősfauna szőrtani kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, 2015.

Élővilág füzetek. A Kárpát-medence természeti enciklopédiája. Kossuth Kiadó, évszám nélkül. Számonként 31 oldal

1. Ujhelyi Péter: Éles karmok, patás lábak

2. Ujhelyi Péter: Vizek hátán, szelek szárnyán

3. Molnár V. Attila: Orchideák erdőn-mezőn

4. Kisemlősök földön, vízben, levegőben

5. Bajzáth Judit; Kordos László; Ujhelyi Péter: Egykor nálunk is éltek

6. Korsós Zoltán: Teknősök, gyíkok, kígyók

7. Rimóczi Imre: Se növény, se állat: Gomba!

8. Csörgő Tibor: Kócsagok, gólyák, darvak

9. Molnár V. Attila: Liliomok, nőszirmok, sáfrányok

10. Molnár V. Attila; Rimóczi Imre; Merkl Ottó; Farkas Balázs; Vida Antal; Ujhelyi Péter: Távoli vidékek küldöttei

11. Merkl Ottó; Szél Győző: A kitinpáncél védelmében

12. Vida Antal: Mint hal a vízben

13. Molnár V. Attila: Különleges növények

14. Halász Antal; Merkl Ottó; Molnár Attila; Rimóczi Imre; Ujhelyi Péter: A városok élővilága

15. Csörgő Tibor; Bihari Zoltán; Fuisz Tibor; Varga Lajos; Vojnits András: Vándorló állatvilág

16. Rimóczy Imre: Ezek is gombák

17. Magyar Gábor: Madarak a vízparton

18. Molnár V. Attila: Boglárkák, rózsafélék, pozsgások

19. Bihari Zoltán; Dobrosi Dénes; Haraszthy László; Molnár Viktor; Ujhelyi Péter: Ha leszáll az éj

20. Vojnits András: Nappali lepkéinmk

21. Kovács Zsolt: Állatok az ember körül

22. Fráter Erzsébet: Nyitvatermők, örökzöldek

23. Haraszthy László: Tollas ragadozók

24. Korsós Zoltán: Szalamandrák, gőték, békák

25. Molnár V. Attila: Pillangósok, ernyősök, gólyaorrok

26. Csörgő Tibor; Fuisz Tibor; Haraszthy László; Ujhelyi Péter: A madárrendszer közepén

27. Szerényi Gábor: Szaporodjatok és sokasodjatok

28. Rimóczi Imre: Mi fán terem a tapló

29. Kriska György; Lovas Béla; Lőw Péter; Török Júlia: Élőlények a mikroszkóp alatt

30. Vida Antal: …Mit fogott a hálótok?

31. Fráter Erzsébet: Őshonos cserjéink

32. Szinetár Csaba: Nyolclábú ragadozók

33. Molnár V. Attila: Ajakosak, tátogatók, keresztesek

34. Szerényi Gábor: Egyedfejlődés és utódgondozás

35. Csörgő Tibor; Fuisz Tibor; Haraszthy László; Magyar Gábor; Ujhelyi Péter: Énekesmadarak - 1

36. Kriska György: Vízi gerinctelenek

37. Fráter Erzsébet: Őshonos lombos fáink

38. Kun András; Peregovits László; Ronkay László; Vojnits András: Éjszakai lepkéink

39. Rimóczi Imre: Gombák erdőn-mezőn

40. Molnár V. Attila: Ibolyafélék, szegfűfélék, fészkesek

41. Bőhm András; Csörgő Tibor; Schmidt Egon; Ujhelyi Péter: Énekesmadarak - 2

42. Molnár V. Attila: Bennszülött és maradványnövényeink

43. Vásárhelyi Tamás: Szipókás rovarok

44. Bőhm András: Énekesmadarak - 3

45. Rimóczi Imre: Növekszenek, mint a gombák

46. Csányi Vilmos; Rózsa Lajos; Török János; Szinetár Csaba; Ujhelyi Péter: Enni vagy nem lenni?

47. Fráter Erzséber: Külhoni fák és cserjék

48. Csorba Gábor; Demeter András; Molnár V. Attila; Szeőke Kálmán: Nádasok élővilága

49. Buczkó Krisztina; Farkas Edit; Lőkös László; Seregélyes Tibor; Tóth Zoltán: Virágtalan növények

50. Csősz Sándor; Földvári Mihály; Móczár lászló; Sziráki György; Tóth Sándor: Hatlábúak birodalma

51. Seregélyes Tibor: Élőhelyek, növénytársulások

52. Apáthyné Tóth Mária; Csuzdi Csaba; Dózsa-Farkas Klára; Fehér Zoltán; Forró László; Gubányi András; Haraszthy László; Korsós Zoltán; Molnár V. Attila; Móczár László; Sziráki György; Zboray Géza: Végül, de nem utolsósorban

Természettár könyvsorozat:

Tóth Mária : A magyar emlősfauna szőrtani kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, 2015.

Gasparik Mihály; Medzihradszky Zsófia: A mi jégkorszakunk. Magyar Természettudományi Múzeum, 2016.

Ambrus András; Danyik Tibor; Kovács Tibor; Olajos Péter: Magyarország szitakötőinek kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, 2018.

Vas Zoltán: Darazsak. Gesta Hymenopterorum. Magyar Természettudományi Múzeum, 2019.

Dulai Alfréd (szerk.): Eocén élővilág a Kárpát-medencében. Magyar Természettudományi Múzeum, 2019.

Élővilág Könyvtár. Kossuth Kiadó:

Molnár V. Attila: Egyszikűek. Orchideák, nőszirmok, liliomok és rokonaik a Kárpát-medencében. 2003.

Kriska György: Vízi gerinctelenek. Szivacsok, kagylók, rákok és más vízi gerinctelenek. 2004.

Fráter Erzsébet: Cserjék. Őshonos cserjéink és külhoni rokonaik. 2003.

Haraszthy László: Énekesmadarak. A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigói, poszátái és más énekesmadarai. 2003.

Molnár V. Attila: Kétszikűek I. 2004.

Molnár V. Attila: Kétszikűek II. 2005.

Molnár V. Attila: Kétszikűek III. 2006.

Szinetár Csaba: Pókok. 2006.

Merkl Ottó: Futrinkák, cincérek, katicabogarak és más bogárcsaládok a Kárpát-medencében. 2003.

Rimóczi Imre: Gombák I. 2004.

Természettudományi enciklopédia. Kossuth Kiadó:

Ujhelyi Péter (szerk.) Emlősök. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Növények és gombák. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Gerictelenek. 2008. és 2018.

Ujhelyi Péter (szerk.): Madarak. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Őslények és hüllők. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Halak és kétéltűek. 2008. és 2018.

Ujhelyi Péter (szerk.): Kőzetek és ásványok. 2008. és 2018.

Madártávlat. Madártani és természetvédelmi folyóirat. MME:

Ujhelyi Péter (szerk.): 2004-2011, 2013-2018

Halál az utakon

Tegnapelőtt délután Szegeden volt dolgom. Ha már át kell utazni a fél Alföldet, akkor hasznosan szerettük volna tölteni, ezért kora reggel indultunk Debrecenből, kis kerülővel - Kiskunhalas érintésével - az 53-as és 55-ös főutak mentén mértük fel közutak mentén terjedő növényfajok állományait, olyan módon hogy 2 kilométerenként megálltunk és ott egy 100 méteres útszakaszt vizsgáltunk át. Megdöbbentő volt az eközben talált elütött állatok mennyisége: erdei fülesbaglyok, vörös vércse, őz, mezei nyulak, fácán, erdei pinty stb. De a legnagyobb szívfájdalmat három, a mozgó autóból észrevett veszélyeztetett és védett menyétféle ragadozó erőteljes hím példányának teteme okozta: molnárgörény, vidra és nyuszt.

A nyugalom megzavarására alkalmas képek következnek, annak ellenére, hogy a legérzékenyebb részeket elhomályosítottam...