Magyarország védett hajtásos növényei

 

Közlemény a júliusi viharok által a debreceni fákban okozott károkról

2025. július 7-én és 8-án viharos szelek érkeztek Debrecenbe, jelentős károkat okozva, számos fát kidöntve és még többet károsítva. Néhány napig lehetőségünk volt a városi fákban okozott károkat vizsgálni és emellett felmértük a lakosság témához kapcsolódó percepcióját. Az eredményeinket bemutató közlemény most jelent meg a Plants c. folyóiratban.

Összefoglalás

A fákkal borított városi zöldterületek – beleértve az utcákat, parkokat és más közterületeket – alapvető fontosságúak a városi fenntarthatóság és az emberek jólléte szempontjából. Ezek a fák azonban egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a szélsőséges időjárási események előfordulása miatt.Ebben a tanulmányban a 2025. júliusában Debrecen városában pusztító két heves szélvihar által okozott városi fákban esett károkat vizsgáltuk. A terepi felméréseket három különböző városi övezetben végeztük, összesen mintegy 515 000 m² területen. Összesen 201 sérült és 325 sértetlen fát mértünk fel. A következő adataikat rögzítettük: faji hovatartozás, magasság, károsodás típusa és mértéke, valamint a szélirányban található épületek távolsága és magassága. A fák károsodásának leggyakoribb formája az ágak letörése volt, míg a gyökerestül kidőlt vagy derékbatört törzsű egyedek ritkábban fordultak elő. A legtöbb faegyedi tulajdonság (törzskerület, magasság, rendszertani hovatartozás, honosság) és az uralkodó szélirány felőli épületek közelsége és magassága szignifikáns hatást gyakorolt a fák viharkárokkal szembeni sérülékenységére. 150 lakost személyesen kérdeztünk meg, és 54 főtől online kérdőív révén kaptunk válaszokat, hogy feltárjuk a viharok gyakoriságával, okaival és a károk mérséklésének módjaival kapcsolatos lakossági véleményeket. A válaszadók többsége a viharok gyakoribbá válását tapasztalta, amit klímaváltozással hozott összefüggésbe, és javaslataik a városi faállomány-gazdálkodásra és a környezetvédelemre összpontosítottak. Néhányan ugyanakkor szkeptikusan viszonyultak a klímaváltozás tényéhez, illetve saját lehetőségeikhez annak kezelésében. Tanulmányunk az első, amely a viharok városi fákra gyakorolt hatásait a velük egy térben élő lakosok véleményével integráltan vizsgálja. Eredményeink rámutatnak az éghajlathoz alkalmazkodó és mechanikailag ellenálló városi fák alkalmazásának szükségességére. A következő intézkedéseket javasoljuk: 1) új telepítések esetén előnyben kell részesíteni a szerkezetileg ellenálló, stressztűrő, szélsőséges időjárási körülményekhez alkalmazkodó fafajokat. 2) a szélhatások, a mikroklimatikus tényezők és a mesterséges stabilizálási technikák figyelembevételét integrálni kell a várostervezési folyamatokba a fák elhelyezésének és hosszú távú stabilitásának optimalizálása érdekében. A várostervezőknek, építőknek, fejlesztőknek és ingatlantulajdonosoknak ismerniük kell ezeket a stabilizáló gyakorlatokat, és a fák igényeit már a tervezés korai szakaszában figyelembe kell venniük – nem csupán díszítő elemként. 3) régióspecifikus kockázati modellek és korai riasztórendszerek kidolgozása szükséges a proaktív, adatvezérelt faállomány-kezelés és a közbiztonság támogatására. 4) az éghajlati tudatosság és a lakossági részvétel erősítése elengedhetetlen a városi fák kollektív védelmének és ellenálló képességének növeléséhez.

Abstract

Tree-covered urban green spaces, including streets, parks, and other public areas, are vital for urban sustainability and people’s well-being. However, such trees face threats from the occurrence of extreme weather. In this study, we investigated wind damage to urban trees in the city of Debrecen, Hungary, during two severe windstorms in July 2025. Field surveys were conducted across three distinct urban zones, covering approximately 515,000 m2 in total. We assessed 201 damaged and 325 undamaged trees and recorded the species, size, damage type, and contextual landscape features associated with them being damaged or not. Damage type to trees consisted primarily of broken branches, whilst uprooting and trunk breakage were recorded less often. Most tree characteristics (trunk circumference, height, systematic position, nativity) and the proximity and height of buildings upwind of focal trees were significant predictors of their vulnerability to windstorms. In addition, we surveyed 150 residents in person and received comments from 54 people via online questionnaires and explored their perceptions of storm frequency, the causes of storms, and mitigation measures. Most respondents noted increased storm frequency and attributed that to climate change, and they suggested mitigation measures focused on urban tree management and environmental protection. Some people expressed scepticism about the presence of climate change and/or their ability to address such damage on an individual basis. Our study is the first to integrate assessments of storm-related impacts on urban trees with the opinions of residents living in proximity to them. Our findings highlight the need for climate-adaptive and mechanically robust urban forestry planning and offer insights that guide the management of trees in urban areas globally. Specifically, we propose to undertake the following: (1) Prioritise structurally resilient, stress-tolerant tree species adapted to extreme weather conditions when planting new trees. (2) Integrate wind dynamics, microclimatic effects and artificial stabilisation techniques into urban design processes to optimise tree placement and their long-term stability. Urban planners, builders, developers, and homeowners should be informed about these stabilising practices and incorporate the needs of trees early in the design process, rather than as decorative additions. (3) Develop regionally calibrated risk models and early-warning systems to support proactive and data-driven tree management and public safety. (4) Promote climate literacy and public participation to strengthen collective stewardship and resilience of urban trees.

Hivatkozás

Molnár V. A., Kis Sz., Bak H., Nagy T., Takács A., Mainwaring Mark C. & Nagy J. 2025: Storm-Induced Wind Damage to Urban Trees and Residents’ Perceptions: Quantifying Species and Placement to Change Best Practices. – Plants 14(21): 3366. https://doi.org/10.3390/plants14213366

Borítóterv és ajánlás

 

A new book to be published soon: Protected Vascular Plants of Hungary (January 2026)

The large-format, high-quality, and exquisitely produced Hungarian-language volume Protected Vascular Plants of Hungary will soon be published by the Faculty of Science and Technology of the University of Debrecen, in co-edition with the Hungarian Natural History Museum.

The book provides detailed descriptions of 683 protected plant species (including 70 orchid species). Each taxon is illustrated with 1–5 colour high quality photographs, and its distribution in Hungary is shown on a detailed map.

The introductory chapters give an overview of the history of flora conservation in Hungary, the nomenclature used in the book, and the sources of distribution data. Further chapters present the main threats to our protected plant species, their natural pathogens and herbivores, flower-visiting and pollinating insects, their human-created (secondary) habitats, and national efforts made to preserve the flora. The volume concludes with a detailed index of names.

Extent: 488 pages

Size: 24 × 34 cm

Number of photographs and illustrations: 2,612

Price: 62.5 Euros. For pre-orders: 50 Euros.

Packaging and postage (Europe): 25 Euros.

The order form is available here.

Magyarország védett hajtásos növényei

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar kiadásában, az MN MKK Magyar Természettudományi Múzeum társkiadásában hamarosan megjelenik a Magyarország védett hajtásos növényei című könyv.

 

A kötetben részletes ismertetésre kerül 683 védett faj, mindegyik esetében az elterjedést, a termőhely-igényt és a veszélyeztetettséget bemutató rövid szöveges ismertetés, a hazai elterjedést részletes térkép mutatja be. A fajokat 1–5 színes fénykép illusztrálja.

A bevezető fejezetek áttekintést adnak a hazai flóra védelmének történetéről, a könyvben használt nevezéktanról, az elterjedési adatok forrásairól. További fejezetek mutatják be a védett növényeinket fenyegető tényezőket, a természetes kórokozóikat és fogyasztőikat, a viráglátogató és megporzó rovarokat, az ember által alkotott (másodlagos) élőhelyeiket és a flóra megőrzése érdekében tett hazai törekvéseket. A kötetet részletes névmutató zárja.

Terjedelem: 488 oldal + 4 oldal előzék

Méret: 24 × 34 cm.

114 szerző és 120 fotós munkájának eredménye.

Fényképek és illusztrációk száma: 2612

A könyv ára: 24 900 Ft. Megrendelőknek: 19 900 Ft      Postaköltséggel: 22 600 Ft.

Legalább 3 példány megrendelése esetén a postaköltséget átvállaljuk. Személyes átvételre lesz lehetőség Debrecenben (ezesetben nincs postaköltség).

A megrendelőlap elérhető itt.

 

Szerkesztette: Takács Attila, Bauer Norbert és Molnár V. Attila

Szerzők: 

A fényképeket készítették:

A térképeket szerkesztette: Takács Attila

A szerkesztők munkatársa: Nagy Timea

Képszerkesztő: Molnár V. Attila

Olvasószerkesztő: Szabó Ilse

Tipográfia és tördelés: Demeter Györgyi Csilla

Könyvterv: Molnár V. Attila & Demeter Györgyi Csilla

Támogatók: