Meghívó díjátadóra és könyvbemutatóra

A 2024-ben alapított „A KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye díj” célja, hogy elismerjük a nemzetközi mércével legjelentősebb érdeklődést kiváltó cikkek szerzőit. A díjat minden évben annak a közleménynek az első szerzője veheti át, amely az adott évet megelőző három éves időszakban jelent meg és a Scopus adatbázis szerint a legtöbb független hivatkozást kapta.

A díjat 2025-ben Kun András, Exner Tamás & Bauer Norbert 2023-ban megjelent „A Torilis nodosa új behurcolásai és terjedése Magyarországon” című cikke nyerte el https://doi.org/10.17542/kit.28.030

A Díjjal díszoklevél és 100.000 Ft pénzjutalom jár, amelyet ünnepélyes keretek között 2026. március 6-án 10.00 órától adunk át a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület Udvardy Miklós szemináriumi termében (F.201).

Ugyanekkor kerül sor a Takács Attila, Bauer Norbert és Molnár V. Attila által szerkesztett "Magyarország védett hajtásos növényei" című könyv bemutatójára is. A könyv, ami több mint 170 szakember (szerző és fotós) sokéves munkájának eredménye, 488 oldalon, mintegy 2600 színes fényképen és 700 térképen mutatja be a Magyarországon jelenleg törvényi oltalmat élvező növényfajokat. A tudományos igényű, de közérthető stílusú könyv a szerkesztők szándéka szerint az oktató és kutatómunkát, valamint a természetvédelem céljait szolgálja.

Az esemény programja:

10.00–10.05: Prof. Molnár V. Attila (főszerkesztő): Köszöntő,

10.05–10.10: Prof. Kun Ferenc (dékán, felelős kiadó): A díj átadása,

10.10–10.30: A díjazottak előadása,

10:30–11:00: A "Magyarország védett hajtásos növényei" című könyv bemutatása.

Minden érdeklődőt szívesen látunk!

Takács Attila, Bauer Norbert & Molnár V. Attila

Az MTA Zólyominé Barna Piroska Emlékdíj 2026. évi díjazottai

Az MTA Zólyominé Barna Piroska Emlékdíj 2026. évi díjazottai

Fekete Réka a fiatal botanikus–növényökológus nemzedék egyik ígéretes és következetesen építkező kutatója, akinek munkásságát a természet iránti korai, személyes elköteleződés és az ökológiai szemlélet egysége jellemzi. Gyermekkori természetélményei a Dinnyési-fertőhöz kötődnek, s ez a kíváncsiságból induló, majd a megőrzés felelősségévé érő érdeklődés vezette a Debreceni Egyetem biológus szakára, ahol már elsőévesként a botanika mellett köteleződött el. Kutatói pályájának kiindulópontja az orchideák vizsgálata volt, különösen azoké a helyzeteké, amikor e különleges növénycsoport másodlagos, ember által alakított élőhelyeken – például temetőkben, faültetvényekben és útszegélyeken – talál menedékre. E témában meghatározó szerzőségű munkái nemcsak azt mutatták meg, hogy az útszegélyek a táj orchideaflórájának refúgiumai lehetnek, hanem azt is, hogy a különböző antropogén élőhelyek összehasonlítása révén jobban érthetővé válnak az emberi tájhasználat természetvédelmi következményei. Az útszegélyeket egyszerre vizsgálja ritka fajok potenciális menedékhelyeként és a sótűrő, részben idegenhonos növényfajok terjedését segítő ökológiai folyosóként. Az orchideák előfordulásában kimutatott finom léptékű mintázatok (például kitettség és mikroklíma szerinti különbségek) rámutatnak arra, hogy az útmenti rézsűk akár antropogén klímamenedékekként is működhetnek, ami gyakorlati szempontból is fontos üzenet a kezelés és fenntartás számára. Doktori értekezését 2021-ben „Utak hatásai a növényi sokféleségre” címmel védte meg, és a téma ma is kutatásai középpontjában áll. Fiatal édesanyaként és kutatóként egyszerre példázza, hogy a tudományos alaposság, a természet iránti felelősség és a mindennapi kitartás képes egymást erősíteni.

Fenesi Annamária

Tinya Flóra az ELTE-n szerezte biológus diplomáját, és PhD értekezését is itt védte meg 2011-ben. 2016 óta a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében dolgozik, az Erdőökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa. Hallgató kora óta erdőökológiával foglalkozik, feltárta őrségi erdőkben a faállomány és a fényviszonyok erdei aljnövényzetre és felújulásra gyakorolt hatását. Posztdoktori kutatásai alatt is az erdei aljnövényzet, a felújulás és a fényviszonyok maradtak érdeklődési körében. A Pilis Üzemmód és Pilis Lék kísérletekben vizsgálta különböző erdészeti beavatkozások aljnövényzetre és felújulásra gyakorolt hatását. Kutatásai jelentősen hozzájárultak a kocsánytalan tölgy felújításának megalapozásához a folyamatos erdőborítást fenntartó örökerdő üzemmód keretében. Jelenleg önálló kutatási témaként az erdészeti közelítőnyomok hatását vizsgálja az erdei aljnövényzetre. Kutatási eredményei rendszeresen jelennek meg az erdőökológia vezető szakfolyóirataiban, három önálló OTKA pályázatnak volt témavezetője, elnyerte az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíját. Kutatási tevékenysége mellett nagy hangsúlyt fektet a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítására, a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők védelmének megalapozására. Tagja az Országos Erdészeti Egyesület Örökerdő szakosztályának, rendszeresen tart gyakorlati szakembereknek előadásokat, terepi bemutatókat, rendszeresen közli kutatásainak gyakorlati üzeneteit az Erdészeti Lapok folyóiratba. Számos szakmai közéleti aktivitása közül kiemelkedik, hogy 2020 óta ellátja a Természetvédelmi Közlemények főszerkesztői feladatait. 

Varga Anna

E. Vojtkó Anna a fiatal botanikus-növényökológus nemzedék kiemelkedő, sokat hivatkozott tagja, akinek munkássága jelentős mértékben hozzájárult a modern, ökológiai jelleg-alapú megközelítések fejlődéséhez. A növények szeretetét, a botanika iránti elkötelezettséget a családból hozta magával a Debreceni Egyetemre, ahol megszerezte diplomáját. Doktori tanulmányait České Budějovicében folytatta, és nemzetközi együttműködések révén tovább erősítette kutatói profilját, miközben szoros tudományos kapcsolatokat ápolt magyarországi kollégáival is. Kutatásai különösen a virágtulajdonságok vizsgálatát mozdították előre – a funkcionális ökológia egyik alapvető, mégis hosszú ideig alulreprezentált dimenzióját –, és közleményei fontos szerepet játszottak abban, hogy e tulajdonságok kulcstényezővé váljanak a növényi stratégiák és a közösség-szerveződés megértésében. Tudományos munkájának alapossága mellett sokan ismerik derűs, jókedvű jelenlétéről – mindig mosolyog, és őszinte optimizmust sugároz minden szakmai közegben ahol megfordul. 

Gratulálunk!

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által a Biológiai Tudományok Osztálya kezdeményezésére a hazai és a Kárpát-medencei flórát és vegetációt kutató botanikusok elismerésére befogadott Boros Ádám-díjat a 2026. évben a Kuratórium három kutatónak ítélte oda.

Karácsonyi Károlynak több évtizedes erdélyi és partiumi botanikai tevékenységéért, amelynek során Románia Nyugati-síkságának növényzetét és gombavilágát tárta fel, több fajt (Sida spinosa, Panicum dichotomiflorum, Polycarpon tetraphyllum) elsőként gyűjtött a Kárpát-medencéből, köztük a Sida spinosa fajt Európára is újként mutatott ki, továbbá nagykárolyi múzeumi és arborétumi munkájáért.

 

Lengyel Attilának nemzetközi szintű vegetációfeltáró és elemző munkásságáért, florisztikai ismereteinek megosztásáért, botanikai témájú online ismeretterjesztő munkájáért, valamint a közösségi tudományban rejlő szakmai lehetőségekkel kapcsolatos hazai úttörő tevékenységéért.

 

Mesterházy Attilának a hazai és kárpát-medencei virágos és lopvanősző (moha- és csillárka-) flóra, különösen a vizes élőhelyek széleskörű botanikai, invázióbiológiai feltárásában elért eredményeiért.

 

Gratulálunk!