Faiskolák és kertészeti árudák mint a idegenhonos növényinváziók gócpontjai

Sonkoly Judit első szerzőségével megjelent közleményünk a Preslia című folyóiratban, amiben a behurcolt növények terjedésének egy eddig részleteiben nem kutatott, de fontos aspektusát, a kertészeti áruházak, boltok közvetítő szerepét vizsgáltuk.

A közlemény szabadon elérhető és letölthető innen.

Összefoglalás

A globálisan egyre növekvő kertészeti kereskedelem kulcsszerepet játszik az idegenhonos növényfajok új területekre történő betelepítésében, részben azért, mert számos szennyező faj akaratlan terjedését is elősegíti nagy távolságokon keresztül. Mindezek ellenére – néhány elszórt esettanulmányt leszámítva – ez a jelenség nagyrészt alulkutatott. Ennek vizsgálatára Magyarországon átfogó terepi felmérést végeztünk kertészeti árudákban annak érdekében, hogy felmérjük ezek szerepét az inváziós idegenhonos fajok akaratlan behurcolásában. Tizenkét kertészeti árudát vizsgáltunk meg tavasszal, nyáron és ősszel, és minden előforduló idegenhonos egyedet rögzítettünk. A megvásárolható növények cserepei és konténerei mellett felmértük az összes beltéri és kültéri területet is – virágágyásokat, fedett és fedetlen felszíneket, térkőréseket, gyepfelületeket és más vegetált foltokat. Összesen 93 788 egyedet regisztráltunk 67 idegenhonos fajból, amelyek közül hét fajnak ez volt az első észlelése Magyarországon. Noha területük kicsi, a vizsgált árudák a helyi idegenhonos flóra jelentős hányadát tartalmazták, ami azt jelzi, hogy erősen felhalmozzák az idegenhonos fajokat. Számos faj nagy populációkban jelent meg, ami alátámasztja, hogy a kertészeti árudák inváziós gócpontként működhetnek. Az árudákban megjelenő idegenhonos fajok és a regionális idegenhonos flóra közötti tulajdonságbeli különbségek azt jelzik, hogy azok a fajok sikeresek a kertészeti környezet kolonizálásában, amelyek egyaránt jó terjedők és hatékony erőforrás-hasznosítási stratégiával rendelkeznek. Ezért a kertészeti árudákban kialakuló idegenhonos populációk helyi inváziók potenciális forrásai lehetnek. Továbbá az ornamentális növények cserepeiben előforduló egyedek és magok nagy távolságokra is eljuthatnak a vásárlók révén. Annak ellenére, hogy ez a felmérés térben korlátozott volt, eredményei arra utalnak, hogy a kertészeti kereskedelem nem csupán az idegenhonos fajok betelepítésének forrásaként működik, hanem a biológiai inváziók későbbi szakaszait is befolyásolhatja. Mindez hangsúlyozza a további kutatások szükségességét a kertészeti készleteket szennyező fajok szerepének feltárására az idegenhonos növényinváziókban.

Hivatkozás: Sonkoly J., Molnár V. A., Török P., Süveges K. & Takács A. (2025): Nurseries and garden centres act as hubs of alien plant invasions: a case study from Hungary. – Preslia 97: 659–675. doi: https://doi.org/10.23855/preslia.2025.659

A vizsgált, Debrecen városában és környékén található kertészeti árudák fajszámai. A jobb oldali panel (bal oszlop) a közép-európai flóratérképezési rendszer (Niklfeld 1971) egyes negyedrács celláiban található kertészeti árudák számát, teljes területüket, valamint a cella teljes területéhez viszonyított relatív területüket mutatja. A jobb oldali oszlop azt jelzi, hogy hány idegenhonos növényfajt észleltünk a kertészeti árudákban (külön feltüntetve az adott cellából újonnan jelzett fajokat és azokat, amelyek korábban ismertek voltak innen), továbbá feltünteti az adott negyedkvadrátból a Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (Bartha et al. 2021+) szerint ismert, de a kertészeti árudákban nem észlelt idegenhonos fajok számát, valamint a cella idegenhonos fajkészletének azon százalékát, amelyet a kertészeti árudákban regisztráltunk.

Species numbers in the garden centres studied, located in and around the city of Debrecen, Hungary. The panel on the right (left column) shows the number of garden centres in each quarter-grid cell of the Central European Flora Mapping System (Niklfeld 1971), their total area and relative area compared to the total area of the grid cell. The right column shows the number of alien plant species recorded in the garden centres (separately for newly recorded species and those that have been known from the given grid cell), the number of alien plant species found in the respective grid cell according to the Vascular plants of Hungary online database (Bartha et al. 2021+) and not in the garden centres, and the percentage of grid-cell’s alien species recorded in garden centres.

A vizsgált kertészeti árudákban észlelt idegenhonos fajok és élőhelyeik fényképei. / Photographs of some of the recorded alien species and their habitats in the garden centres studied.

(A) Cardamine occulta ültetőedényben / Cardamine occulta in a container.

(B) Cardamine occulta ültetőedényben / Cardamine occulta in a container.

(C) Claytonia perfoliata ültetőedényben / Claytonia perfoliata in a container.

(D) Eclipta prostrata csupasz talajon / Eclipta prostrata growing on bare soil.

(E) Erigeron sumatrensis csupasz talajon / Erigeron sumatrensis growing on bare soil.

(F) Euphorbia maculata geotextilen / Euphorbia maculata growing on geotextile.

(G) Euphorbia serpens geotextilen / Euphorbia serpens growing on geotextile.

(H) Euphorbia serpens ültetőedényben / Euphorbia serpens in a container.

(I) Galinsoga quadriradiata ültetőedényben / Galinsoga quadriradiata in a container.

(J) Oxalis corniculata ültetőedényben / Oxalis corniculata in a container.

(K) Oxalis corniculata és O. dillenii cserépben (beltérben) / Oxalis corniculata and O. dillenii in a pot (indoors).

(L) Oxybasis glauca geotextilen / Oxybasis glauca growing on geotextile.

(M) Oxybasis glauca ültetőedényben / Oxybasis glauca in a container.

(N) Pilea microphylla ültetőedényben / Pilea microphylla in a container.

(O) Sagina procumbens és Senecio vulgaris ültetőedényben / Sagina procumbens and Senecio vulgaris in a container.

(P) Sagina procumbens ültetőedényben / Sagina procumbens in a container.

(Q) Soleirolia soleirolii ültetőedényben / Soleirolia soleirolii in a container.

(R) Urtica pilulifera ültetőedényben / Urtica pilulifera in a container.

(S) Veronica peregrina geotextilen / Veronica peregrina growing on geotextile.

(T) Veronica peregrina ültetőedényben / Veronica peregrina in a container.

Fotók / Photo credit: A–R és T: A. Molnár V.; S: J. Sonkoly.

----------------------- 

Our paper, led by Judit Sonkoly as first author, has been published in the journal Preslia. In this study, we examined an important yet previously understudied aspect of the spread of introduced plants: the role of garden centres and horticultural stores as mediators of plant dispersal.

The article is openly accessible and can be downloaded from here.

Abstract: The growing global horticultural trade has a key role in the introduction of alien plant species into new areas, partly because it also entails the unintentional dispersal of many contaminant species over large distances. However, apart from sporadic reports of such contaminant species, this phenomenon is largely understudied. In order to study this, a systematic field survey of garden centres in Hungary was carried out to assess their role in unintentionally introducing invasive alien species. Twelve garden centres were surveyed in spring, summer and autumn and all individuals of alien species recorded. In addition to the pots and containers of plants for sale, all indoor and outdoor areas, such as flowerbeds, bare and covered surfaces, cracks in the pavement, lawns and other vegetated areas were surveyed. A total of 93,788 individuals of 67 alien species were recorded, seven of which were recorded for the first time in this country. Despite their small area, the studied garden centres hosted a large percentage of the local alien flora, indicating that they strongly accumulate alien species. There were large populations of many alien species, suggesting that garden centres can act as invasion hubs. Trait differences between the alien species in the garden centres and the regional alien flora indicate that the species most successful at colonizing garden centres are both good dispersers and possess an effective resource-acquisitive strategy. Thus, populations of alien plants in garden centres may be the source of local invasions.Moreover, individuals and seeds in the containers of ornamental plants are likely to be transported to distant areas by customers. Despite the limited spatial extent of this survey, the findings indicate that the horticultural trade may act not only as a source of plant introductions, but can also potentially influence the subsequent stages of the invasion process. Thus, there is a need for further studies on the role of species contaminating horticultural stock in alien plant invasions.

Citation: Sonkoly J., Molnár V. A., Török P., Süveges K. & Takács A. (2025): Nurseries and garden centres act as hubs of alien plant invasions: a case study from Hungary. – Preslia 97: 659–675. doi: https://doi.org/10.23855/preslia.2025.659

Híradás és interjú az utak mentén terjedő, sótűrő növényekkel kapcsolatos kutatásainkról

Híradás és interjú az utak mentén terjedő, sótűrő növényekkel kapcsolatos kutatásainkról itt olvasható.

Cikk a gyilkos csomorikáról

Kis Szabolcs első szerzőségével megjelent cikkünk a Botanikai Közleményekben amelyben a gyilkos csomorika szövettanával, csírázásbiológiájával és biotikus interakcióival kapcsolatos eredményeinket adjuk közre.

Our article, published in Botanikai Közlemények with Szabolcs Kis as first author, presents our results on the anatomy, germination biology, and biotic interactions of Cicuta virosa.

A közlemény letölthető innen / The paper is available for download here:

Összefoglalás

A gyilkos csomorika Magyarországon ritka, védett, igen erősen mérgező növény.A faj anatómiájáról és szövettani felépítéséről, csírázásáról, valamint ízeltlábúakkal való interak-cióiról eddig kevés adat állt rendelkezésre a szakirodalomban. Ezért a terepi megfigyelések (Keleti-főcsatorna, Balmazújváros) során mintát gyűjtöttünk a növények szerveiből kézi és mikrotomosmetszetek készítéséhez, melyeket fénymikroszkóppal elemeztünk. Vizsgáltuk az ikerkaszatokcsírázóképességének fényfüggését is. Eredményeink alapján a gyökér mintegy 75,2%-a, továbbáa rizómafal körülbelül 31,7%-a aerenchimatikus szövet. A faj aerenchimában gazdag gyöktörzseés gyökerei, valamint üreges szára, felfújt levélnyele és nagy szekréciós járatú termései révén is al-kalmazkodott a víz felszínén lebegő életmódhoz és a sodródás általi terjedéshez. A nemzetségrejellemző skizogén kiválasztó járatok elrendeződése is ennek megfelelő. Termései érést követőencsíraképesek, nincs szükségük hideghatásra, azonban kizárólag fény jelenlétében csíráznak. A fajvirágait számos, különböző rendszertani csoportba tartozó (Hymenoptera: Andrenidae, Gasterup-tiidae, Sphecidae; Diptera: Syrphidae; Coleoptera: Cantharidae, Cerambycidae, Mordellidae; He-miptera: Lygaeidae) rovar látogatja. Hajtásai a Lixus iridis (A.G. Olivier 1807) ormányosbogár táp-lálékául szolgálnak, amit sikerült kimutatni a faj generatív hajtásában

Abstract

The highly toxic water hemlock (Cicuta virosa L.) is a rare and protected species in Hungary. Due to the limited literature on the histology, germination conditions, and biotic interactions of the species, this study presents new observations on these aspects to support a more comprehensive understanding of its life history. During field surveys conducted at the Keleti-főcsatorna (Balmazújváros, NE Hungary), plant organ samples were collected for the preparation of both handcut and microtome sections, which were examined under a light microscope. According to our results, approximately 75.2% of the root and 31.7% of the rhizome wall comprise aerenchymatous tissue. The species is adapted to a free-floating habit and waterborne dispersal via its aerenchyma-rich rootstock and roots, as well as its hollow stems and inflated petioles. The schizogenous secretory duct arrangement, typical of the genus, is also evident in this species. The seeds are capable of germinating immediately after ripening and do not require a period of cold to break dormancy. Germination is dependent on the presence of light. Th e flowers attract various insects belonging to different taxonomic groups, including Hymenoptera (Andrenidae, Gasteruptiidae, Sphecidae), Diptera (Syrphidae), Coleoptera (Cantharidae, Cerambycidae, Mordellidae), and Hemiptera (Lygaeidae). Lixus iridis Olivier (Curculionidae) feeds on the stem of the plant.

1. ábra. A gyilkos csomorika alaktani és élőhelyi jellemzői. A – generatív, virágzó hajtásrészlet(2022. július); B – gyöktörzs hosszmetszete; C – megvastagodott gyöktörzs (2023. november);D – éretlen ikerkaszat termései ernyőben; E – vízben sodródó példány más növényi uszadékkal;F – vízből kiemelt, korhadó uszadékon élő példányok (2022. július); G – elágazó, mellékrizómákatfejlesztő gyöktörzs (2023. november); H – a levél részlete közelről.

Fig. 1. Morphological and habitat characteristics of Cicuta virosa. A – generative shoot in blooming period (July 2022); B – longitudinal section of the rhizome; C – enlarged rootless rhizome (November 2023); D – unripen fruits in umbel, E – floating specimen drifting with other plant debris; F – specimens living on partly decomposed debris lifted from water (July 2022); G – rhizome with side rhizomes; H – close-up photo of the plant’s leaf.

 3. ábra. A gyilkos csomorika gyökerének keresztmetszete, festetlen (A, B) (x: fa-, ph: háncselemek,a: átszellőztető alapszövet)

3 Fig. 3. Cross section of the root of Cicuta virosa, unstained (A, B) (x: xylem, ph: phloem elements, a: aerenchyma).

 

4. ábra. Gyilkos csomorika rizómafalának mikrotomos keresztmetszete krizoidin–malachitzöld (A)és kongóvörös–malachitzöld festéssel (B) (vc: vastagító kambiumhenger, ph: háncselemek, x: faele-mek, a: átszellőztető alapszövet, e: a rizómát fedő epidermisz, sz: skizogén szekréciós járatok)

4-Fig. 4. Transversal microtome section of the rhizome wall of Cicuta virosa stained by chrysoidin-malachite green (A) and congo red – malachite green (B) (vc: vascular cambium, ph: phloem elements, x: xylem elements, a: aerenchyma, e: epidermis on the surface of rhizome, sz: schizogenous secretory ducts).

 

 7. ábra. A gyilkos csomorika magról kelésének fázisai. A – csírázó résztermések; B – sziklevelescsíranövény; C – fiatal növény az első lomblevelekkel.

Fig. 7. Emergence phases of Cicuta virosa. A – mericarps in germination; B – seedling with cotyle-dons; C – young plant with first foliage leaves

  

8. ábra. A gyilkos csomorika virágait látogató rovarok. A – Bányászméh (Andrena sp.) (Andreni-dae, Hymenoptera); B – Fullánkosdarázs alkatúak (Apocrita, Hymenoptera); C – Dárdahordozó-fürkészdarázs (Gasteruptiidae, Hymenoptera) és (a háttérben) maróka (Mordellidae, Coleoptera);D – Dárdahordozó-fürkészdarázs (Gasteruptiidae, Hymenoptera); E – Feketenyelű lopódarázs(Sceliphron caementarium (Drury, 1773)) (Sphecidae, Hymenoptera); F – Zengőlégy (Eristalis sp.)(Syrphidae, Diptera); G – Feketevégű lágybogár (Rhagonycha fulva (Scopoli, 1763)) (Cantharidae,Coleoptera); H – Feketevállú darázscincér (Chlorophorus sartor (Müller, 1766)) (Cerambycidae, Co-leoptera); I – Lovagbodobács (Lygaeus equestris (Linnaeus, 1758)) (Lygaeidae, Hemiptera).

Fig. 8. Insects visiting flowers of Cicuta virosa. A – Andrena sp. (Andrenidae, Hymenoptera);B – Apocritan wasp (Apocrita, Gasteruptiidae, Hymenoptera); C – Gasteruptiidae (Hymenoptera)and in the background Mordellidae (Coleoptera); D – Gasteruptiidae (Hymenoptera); E – Sceliph-ron caementarium (Drury, 1773) (Sphecidae, Hymenoptera); F – Eristalis sp. (Syrphidae, Diptera);G – Rhagonycha fulva (Scopoli, 1763) (Cantharidae, Coleoptera); H – Chlorophorus sartor (Müller,1766) (Cerambycidae, Coleoptera); I – Lygaeus equestris (Linnaeus, 1758) (Lygaeidae, Hemiptera)

 

9. ábra. Bürökfúró dudvabarkó (Lixus iridis A. G. Olivier, 1807) (Curculionidae, Coleoptera) gyilkos csomorika szárán.

Fig. 9. Lixus iridis A. G. Olivier, 1807 (Curculionidae, Coleoptera) on the stem of Cicuta virosa(Balmazújváros, Hungary)

Hivatkozás / Citation: Kis Sz., Mikóné Hamvas M. & Molnár V. A. (2025): Adatok a gyilkos csomorika (Cicuta virosa L.) ismeretéhez. Contributions to the biology of water hemlock (Cicuta virosa L.). – Botanikai Közlemények 112(2): 191–208. DOI: https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2025.112.2.191