A magyar Wikipédia szerint „Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik
azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját
saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői
engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti
szerző jogait sérti. A szó eredete a latin plagiare, ami azt jelenti,
hogy "gyermeket vagy rabszolgát rabolni", a plagiarius
jelentése emberrabló, lélekkufár.”
A jelenség illetve az az ellen való küzdelem, mára a
mindennapjaink részévé lett (lásd például hazánk előző köztársasági elnökének
lemondását). Manapság a Debreceni Egyetemen a doktorjelöltek által benyújtott
PhD-értekezések is átesnek automatikus szövegegyezés vizsgálaton. (Mellesleg
jegyzem meg-e módszer kritikájaként, hogy így a jelölt egyrészt akár
magyarázkodásra kényszerülhet ha az értekezés alapjául szolgáló saját
közleményeivel talál szövegegyezést az elektronikus keresés, másrészt a módszer
nem tárja fel a valódi plágiumot, ha valaki az interneten nem elérhető
forrásból oroz el információt, vagy nem szöveges tartalmat (például ábrát)
bitorol el vagy ha a disszertáció nyelve és a plagizált forrás nyelve nem
egyezik meg.)
A szerzői joggal védett alkotások (például a
megjelenésüket követően 70 évig a könyvek) esetében nem csak erkölcsi és
szakmai, hanem anyagi természetű aggályok is felmerülnek. Éppen ezért álltam
értetlenül, nemrégiben egy könyvkereskedésben, amikor megpillantottam az „Erdő-mező
virágai” című könyvet, amelynek szerzőiként a borítón Dr. Jávorka Pál és Rogán
Miklósné volt feltüntetve.
 |
| A könyv borítóján nemcsak az első szerző keresztneve szerepel kegyeletsértően tévesen , hanem a felhasznált (nem feltüntetett eredetű, szerzőségű) színes növényfotók – a kötet szándékával homlokegyenest ellenkezően – nem hazai, őshonos fajokat ábrázolnak. |
 |
| A könyvet régóta ismerem és ötödik, javított kiadását birtoklom is. De annak címe „Erdő mező virágai”, szerzői pedig Jávorka Sándor és Csapody Vera. A kötetet a Mezőgazdasági Kiadó adta ki 1972-ben, de az előszót Jávorka Sándor 1958-ban írta. A most talált szörnyszülöttet viszont az Inkvizítor Kiadó (!) jelentette meg, de a megjelenés évét nem tüntette fel. |
A kötet szövege gépelési hibáktól eltekintve változatlan
formában jelent meg, az ábrákat azonban a második „szerző” Csapody Vera eredeti
festményei nyomán újraalkotta.
Hogy ez szerintem miért plágium?
Nem tudom, hogy a Kiadó birtokolta-e Jávorka
Sándor jogutódjainak beleegyezéséét a megjelentetésre, de ha feltesszük, hogy
igen, akkor is sérültek az eredeti mű két szerzőjének jogai.
Egyrészt a festményeket ugyanis Csapody Vera Jávorka
Sándor segítségével, instrukciói alapján festette, tehát azok közös művüknek
tekinthetők.
Másrészt Rogán Miklósné rajzai nem tekinthetők eredeti
alkotásoknak, azok kizárólag Csapody Vera festményei alapján, saját, érdemi
hozzájárulás nélkül készültek. A hasonlóság nem nagyon feltűnő, mert a táblákon
a növények sorrendjét megváltoztatták és a rajzokat tükörnézetben jelnetették
meg. Ha azonban az egyes táblákat egymás mellé tesszük, nyilvánvalóvá válik az
ügy.
 |
| Balra az eredeti - jobbra pedig a másolat. A jobb oldali rajzok nemcsak kevésbé sikerültek, de a táblába rendezésük sem szerencsés (több az üres felület). |
 |
| Balra az eredeti - jobbra pedig a másolat. |
 |
| Balra az eredeti - jobbra pedig a másolat. |
 |
| Balra az eredeti - jobbra pedig a másolat. |
Emlékezetes, hogy Jávorka Sándor életében is elszenvedett
egy jelentős plágiumot, amikor a Magyar Flóra kéziratát odaadta néhány botanikusnak,
hogy véleményezzék, Iuliu Prodan azt román nyelvre lefordította és Flora pentru
determinarea și descrierea plantelor ce cresc în România címen a saját neve alatt
jelentette meg.
