A gyilkos csomorikáról digitalizált történeti források alapján

Digitalizált történeti források vizsgálatával egészítettük ki a gyilkos csomorika (Cicuta virosa L.) magyarországi történeti elterjedéséről és népi ismeretéről kialakult képet

A Plants című folyóiratban megjelent közlemény szabadon elérhető itt.

Összefoglalás – A gyilkos csomorika veszélyeztetett faj, amely a 18-19. századi vízszabályozás és folyószabályozás miatt Magyarországon erősen visszaszorult. Erről az erősen mérgező növényről gyűjtöttünk adatokat Magyarországról archív források, köztük napi- és hetilapok és könyvek digitalizált adatbázisai segítségével. A történelmi digitális archívumok feltárásával 88 lokalizálható előfordulási adatot azonosítottunk 65 flóratérképezési négyzetben, amelyek közül 52 az ismert elterjedésének új kiegészítését jelenti. 1721 és 1943 között összesen 103, a népi nevekkel kapcsolatos adatot találtunk. A legelterjedtebb nevek a csomorika (elsősorban a Berettyó-Sárrét és a Hortobágy vidékén használatos), a mételytorzsa (Rétköz, Taktaköz, Ecsedi-láp) és a Kónyi gyökér (Fertő-Hanság vidékén) voltak. Az e faj által okozott emberi mérgezések elsősorban petrezselyemmel, zellerrel, ritkábban pasztinákkal vagy sárgarépával való összetévesztésből adódtak, esetenként egész családok halálát okozva. Különösen a gyerekek voltak veszélyeztetettek, amikor véletlenül nyersen, gyermekcsemegeként fogyasztották. Voltak esetek szándékos gyilkossági célű felhasználásra és véletlen balesetekre is, amelyek etnomedicinális alkalmazásához kapcsolódtak. A növényt elsősorban a görvély (a tuberkulózis okozta limfóma egy formája) kezelésére és terhességmegszakításra használták.

Abstract – The northern water hemlock is an endangered species that has been severely diminished in Hungary due to water regulation and river control in the 18th and 19th centuries. We collected data on this highly toxic plant from Hungary using archival sources, including digitized databases of daily and weekly newspapers and books. By exploring historical digital archives, we identified 88 locatable occurrence records spanning 65 flora mapping grids, 52 of which represent new additions to its known distribution. Between 1721 and 1943, a total of 103 records were found relating to its vernacular names. The most widespread names were csomorika (predominantly used in the Berettyó-Sárrét and Hortobágy regions), mételytorzsa (Rétköz, Taktaköz, Ecsedi-láp), and Kónyi gyökér (Fertő-Hanság region). Human poisonings caused by this species were primarily due to confusion with parsley, celery, and, less frequently, parsnips or carrots, occasionally resulting in the deaths of entire families. Children, in particular, were at risk when they accidentally consumed it raw as a snack. There have also been instances of intentional homicidal use and unintentional fatalities associated with its ethnomedicinal application. The plant was primarily used to treat scrofula (a form of tuberculosis-induced lymphoma) and for abortion.

Figure 1. Morphological characteristics of Cicuta virosa. (A) Rhizome resembling celery and its longitudinal section with leaking yellowish, oily liquid; (B) hollow, articulate, generative stem with nodular adventitious roots and its longitudinal section; (C) leaf; (D) flowering individual; (E) inflorescence; (F) unripe fruits. Photo credits (A,B,D) by A. Molnár V.; (C,E,F) by Sz. Kis.

Figure 2. Cicuta virosa in archival sources. (A) Illustration of the species in the work of Á. Kubinyi [19] published in 1842; (B) “Family poisoning with Cicuta virosa”: news on the cover of the journal Gyógyászat in 1878: “On the 20th of October last year, I had the opportunity to observe a case of a rather uncommon yet intriguing course of illness, which, precisely because it could easily recur and had an exceptionally fortunate outcome, rightfully deserves to be presented in its entirety” [20]; (C) death certificate of a 6-year-old boy who consumed csomorika in 1803, Szeghalom, Eastern Hungary: “The son of János Szarka, Mihály, ate the csomorika which caused his death. He found the csomorika by the bank of the ditch near their house, and in addition to him, one Catholic children perished, while two others ate less and were saved by means of vomiting.”. (C): photographed by J. Éliás.

Figure 4. Temporal pattern of usage of the most common vernacular names for Cicuta virosa. The bars represent the number of mentions for each name (including variants) across decades in the studied literature.

Figure 3. Three most common regionally used vernacular names and complete distribution of Cicuta virosa in Hungary, overlaid with the pattern of inundation. Areas that were permanently or temporarily covered with water in Hungary prior to river regulation are distinguished (according to the Hungarian Hydrographic Institute). Full circles represent distribution data obtained from the Vascular Plants of Hungary online database.