Kipusztult a nyári füzértekercs Magyarországról?

A nyári füzértekercs (Spiranthes aestivalis) a hazai flóra egyik legnagyobb ritkasága. Atlanti-mediterrán elterjedésű növény, amely Nyugat-Európában forráslápok, síklápok ritka növénye.

Hazánkban mindösszesen két előfordulása vált ismertté. Elsőként Polgár Sándor találta meg Győr város belterületén, az egykori Hlatky-Schlichter-féle téglagyár felhagyott agyagnyerő gödreinek, talajvízközeli pionír felszínein 1935-ben.

A zalai flóra jeles kutatója, Károlyi Árpád olajbányász a Sormás melletti ’Gördövény’ felhagyott homobányájában bukkant rá 1944-ben. Felfedezését 1956-ig nem csak herbáriumi példányokkal, hanem fényképpel is dokumentálta.

A győri előfordulást már az 1950-es években hiába kereste Tallós Pál, a tragikusan fiatalon elhunyt kiváló erdész-botanikus, a termőhelyet beépítették. A sormási lelőhely évtizedekig megvolt, benne Óvári Miklós és Raksányi Zsolt barátaimmal együtt magam is láttam orchideákat, például agár sisakoskosbort (Anacamptis morio) és hússzínű ujjaskosbort (Dactylorhiza incarnata), de a füzértekercset sajnos hiába kerestük... Nagykanizsa városa a növényt látszólag becsben tartotta, ugyanis egy utcát Füzértekercs utcának kereszteltek el, sőt még címernövényi státusza is szóba került.Ennek ellenére a termőhelyen mintegy egy évtizede ’logisztikai központot’ létesítettek, így a faj kipusztulása innen biztosra vehető.

Pár évvel ezelőtt, Bognár János a világhálón tette közzé herbáriumi lapjait. Nagy örömömre ezek között megtalálható volt egy 1994-ben, Szilvágy mellett gyűjtött példány. Ezek szerint tehát a faj mégsem pusztult ki Magyarországról? Mivel a gyűjteményben számos további érdekes florisztikai adat lappangott, felvettem a kapcsolatot Bognár Jánossal és bíztattam, hogy ezeket az igen fontos előfordulási adatokat tegye közzé egy lektorált szakcikkben. Sajnos, ettől elzárkózott, mint elmondta a gyűjteményt oktatási célokra hozta létre. A gyűjteményben található lapok közül több a ’hihetetlen’ kategóriába tartozik, miként az az alábbiakban is látható:

Mégsem pusztult ki az országból a berzenke?

Korábban soha, senki sem észlelte a Beregi-síkon a tarka sáfrányt...

 

... vagy a Lázbérci-víztározónál az ikrás fogasírt...

 ... vagy a Bükk-fennsíkon az osztrák sárkányfüvet...

... vagy a Bükkben a sápadt ledneket ...

... vagy a tihanyi Aranyháznál a pókbangót ...

... vagy a Villányi-hegységben a füles kosbort ...

Mindezek miatt a nyári füzértekercs újabb hazai előfordulása nem tekinthető bizonyítottnak. De újbóli megtalálása igen nagy jelentőségű volna!!!