Nyertes OTKA-pályázat

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a K132573 számú, „Factors affecting plant diversity and conservation value of anthropogenic habitats – Antropogén élőhelyek növényi sokféleségét és természetvédelmi értékét befolyásoló tényezők” című pályázatot 48 hónapos futamidőre 43,683 millió forint támogatásban részesíti.

 

A kutatás összefoglalója, célkitűzései:

Napjainkban a szinte mindenütt jelen lévő emberi tevékenység (elsősorban a mezőgazdasági művelés, erdőirtás és az élőhelyek beépítése) következtében világszerte jelentősen csökken a természetes növényzettel borított területek kiterjedése. Különösen igaz ez az évszázadok óta sűrűn lakott és évezredek óta művelt területekkel jellemezhető Európában. A növénytermesztésre legkedvezőbb talajadottságú területeken sokszor az eredeti vegetációnak hírmondója is alig maradt. Az intenzíven művelt tájban a kis kiterjedésű, emberi tevékenység által létrehozott vagy fenntartott élőhelyfoltok az utóbbi évtizedekben felértékelődtek, mint a természetes élővilág menedékhelyei. Egyes antropogén élőhely-típusokat (például határmezsgyéket, földvárakat, sáncokat, kurgánokat) viszonylag régen tanulmányoznak. A pályázat további 6 antropogén élőhely-típus vizsgálatát tűzte ki célul. Tanítványaimmal, és együttműködő kollégáimmal 2013 óta európai léptékű intenzív adatgyűjtést folytattam nyár-ültetvények, olajfa-ligetek, útszegélyek és temetők esetében. A pályázat keretében hasonló vizsgálatokat tervezünk kutak és külterjesen művelt gyümölcsösök esetében, továbbá az első 4 élőhelytípus esetében gyűjtött adatok feldolgozását és publikálását.

 

A kutatás alapkérdései:

Előzetes tanulmányaink alapján mára kiderült, hogy a vizsgálni kívánt 6 antropogén élőhelytípus mindegyike „modern menedékhely”-nek tekinthető egyes veszélyezetett élőlények számára. Ugyanakkor keveset tudunk arról, hogy egyrészt mennyire hatékonyak ezek az élőhelyek a fajok megőrzésében. Másrészt hiányosak az ismereteink arról, hogy a kezelésben, hasznosításban bekövetkező változások (például útszegélyek téli sózása, régi rakott kőfalu kutak felhagyása, temetőkben a fűnyírás gyakoribbá válása, temetkezési gyakorlat változása, nyárfa-ültetvények rönkfa-termesztés helyett energiaültetvényként történő hasznosítása) milyen hatással vannak ezekre az élőhelyekre?

A tervezett kutatás a következő kérdésekre igyekszik válaszolni:

– Mely antropogén élőhelyek játszanak jelentős szerepet a veszélyeztetett és ritka növényfajok megőrzésében?

– Mely növényi tulajdonságok befolyásolják a különböző fajok megtelepedési és / vagy túlélési sikerét az antropogén élőhelyeken?

– Mely földrajzi, gazdasági, gazdálkodási vagy ökológiai tényezők felelősek a különböző antropogén élőhelyek természeti és biológiai sokféleségének potenciáljáért?

– Hogyan lehet összehangolni a gazdasági használatot és a természetvédelmet? Milyen kezelési gyakorlatok teszik lehetővé a természeti értékek túlélését és a gazdasági jövedelmezőség optimalizálását egyidejűleg?

Vezető kutató:
Molnár V. Attila

Résztvevő kutatók:
Lukács Balázs András, Löki Viktor, Lovas-Kiss Ádám, Takács Attila & Vincze Orsolya

Résztvevő hallgatók:
Fekete Réka, Süveges Kristóf, Zsólyomi Tamás & Bak Henrietta

 

Nyár-ültetvények



Gyümölcsösök és gesztenyeloigetek

 

Olajfa-ligetek



Útszegélyek

 

Kutak

Temetők

 

 

Humboldt-emlékülés



Alexander von Humboldt portréja.
(Friedrich Georg Weitsch festménye)

A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya és Földtudományok Osztálya a 250 évvel ezelőtt született Alexander von Humboldt, német természettudós tiszteletére

Az örök értéket teremtő Alexander von Humboldt máig tartó hatása a természettudományokra

címmel

2019. november 25-én előadóülést szervez.

Helyszín: MTA Székház (Felolvasóterem és Képes terem), Budapest Széchenyi tér 9.

 

A rendezvényen egy etnobotanikai témájú előadást tartok - emlékezve Humboldt e téren tett úttörő tevékenységére.

A plenáris és a biológiai szekció programja:

10.30: Plenáris előadások (MTA Székház, Felolvasóterem)

Megnyitó

Podani János, az MTA rendes tagja

Alexander von Humboldt: életrajzi mozaikok
Dövényi Zoltán, az MTA doktora

Humboldt kozmosza
Szabó József, az MTA doktora

Humboldt és az Újvilág növényzetének feltárása

Borhidi Attila, az MTA rendes tagja

Az afrikai magashegységek klímaváltozásainak evolúciós szerepe
Pócs Tamás, az MTA rendes tagja

13.30: A biológiai tudományok szekció előadásai (MTA Székház, Felolvasóterem)

A zonalitás és a vertikális övezetesség kérdései Humboldt munkásságában és a mai eurázsiai kutatásokban

Varga Zoltán, az MTA doktora

A humboldti biogeográfiai szemlélet a Kárpátok vonatkozásában, Paxtól a kolozsvári növényföldrajzi iskolán át napjainkig

Höhn Mária PhD

A humboldti örökség és etnobotanikai vonatkozásai a Kaukázus térségében
Molnár V. Attila, az MTA doktora

A humboldti biogeográfia molekuláris kitekintésben

Sramkó Gábor PhD 

A herbáriumok jelentősége a biogeográfiában

Takács Attila PhD

A balatoni nádasról

Aktuális hírek között szerepel, hogy a Balaton partján nádasokat irtanak ki, hogy a helyükön beruházások, építkezések valósulhassanak meg. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vezetőjével készült interjú itt olvasható.

E hír kapcsán kedves íróm, Fekete István Nád című novellájának néhány részletét szeretném közreadni.

Tanulságos.

„A tónak ebben az öblében nem volt nád. Valamikor talán lehetett, de most nem volt. Igaz, az utóbbi időben elkövesedett a fenék, mert a patak kevés iszapot hordott be; ami volt, azt elmosták a hullámok. Pár szál azért mégiscsak lehetett volna. De nem volt, s ezért rideg és üres volt ez az öböl. A hullámok nekinyargaltak a partnak, rombolták a köveket, összetörték a virágokat és kagylókat, mert hiányzott a szelíd nád, aki türelmesen eléjük állt volna, mérsékletre intve a rakoncátlan vizet. [...]

De ebből az öbölből hiányzott a nád.

Hiányzott a víznek, a partnak, a madaraknak, a halaknak, a kígyóknak és békáknak, még az öreg várromnak is hiányzott, aki mereven állott az öböl partján kiugró sziklákon, unatkozva nézegette magát a víz tükrében, és szerette volna, ha legalább a tükörben nád nőtt volna udvarán, és tavirózsa ablakai alatt. [...]

És hiányzott a nád az embereknek is, akik nem sokra becsülték, mert csak nád volt, de házaikat vele fedték, jószágaikat vele etették, békés kunyhókat csináltak belőle, és ha tüzet raktak a nádból arra gondoltak, hogy hitvány nádtűz csak, amit mindig etetni kell.

De azért nagyon hiányzott.

A víz mosta, egyre mosta a partot, és a part úgy érezte: nád kellene szélfogónak. A szél dühösen nyargalt a parton, mert unatkozott, és szeretett volna muzsikálni a nád hárfáján, mert alapjában véve muzikális természetű volt. A madarak szerettek volna leszállni, megpihenni és fészket rakni, és keresték a nádat, és vágytak utána. A halak hűsölni szerettek volna árnyékában, turkálni gyökerei mellett, és dörgölőzni lába szárán. A kis csigák derekára tapadtak volna, és a szitakötők leveléről lesték volna a szúnyoghegedűsöket.”

90 éves a DE Növénytani Tanszék - előadóülés a DAB-ban

A Magyar Tudományos Akadémia DAB Botanikai Munkabizottság

és a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék

Botanikai kutatások Debrecenben: növények a környezet és a társadalom szolgálatában –

90 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke

 

címmel előadóülést szervez.

Időpont: 2019. november 15.,

Helyszín: MTA Debreceni Területi Bizottság Székháza, Csokonai terem

Program

                         1. szekció (levezető elnök: Vasas Gábor)

09.00–09.05       Vasas Gábor: Köszöntő

09.05–09.25       Molnár V. Attila: 25 év a 90 éves Növénytani Tanszéken: célok és eredmények

09.25–09.40       Máthé Csaba: Hogyan látjuk ma a növényi sejtet? Tények és gyakorlati alkalmazások

09.40–09.55       Mészáros Ilona, Oláh Viktor, Nyitrai Balázs, Adorján Balázs & Kanalas Péter: A fafajok növekedési és ökofiziológiai válaszai klimatikus szélsőségekre

09.55–10.10       Mikóné Hamvas Márta, Máthé Csaba, Jenei Nándor & Freytag Csongor: Gyógynövények szövettani vizsgálata a Növénytani Tanszéken

10.10–10.25       Oláh Viktor, Hepp Anna & Mészáros Ilona: Békalencse-fajok (Lemnaceae) összehasonlító vizsgálata klorofill fluoreszcencia leképezésen alapuló fenotipizálással

10.25–10.45       Kávészünet

                         2. szekció (levezető elnök: Mikóné Hamvas Márta)

10.45–11.00       Vasas Gábor: Különleges növényi metabolitok – kutatás és termékfejlesztés a Növénytani Tanszéken

11.00–11.15       Gonda Sándor, Szűcs Zsolt, Plaszkó Tamás & Vasas Gábor: Armoracia rusticana (torma) - metabolom és mikrobiom

11.15–11.25       Garda Tamás, Máthé Csaba, Freytag Csongor & Tomasz Nodzynski: A mikrocisztin-LR (MCY-LR) auxin transzport fehérjékre gyakorolt hatása Arabidopsis thaliana csíranövényekben

11.25–11.35       Freytag Csongor, Garda Tamás & Máthé Csaba: Arabidopsis thaliana gravitropikus válasza foszfatáz gátlók hatása mellett

11.35–11.50       Lisztes Szabó-Zsuzsa, Filep Anna, Sóvágó Dávid & Braun Mihály: Új növényi indikátorok a környezetkutatásban: mire való még a karácsonyfa?

11.50–12.00       Filep Anna, Braun Mihály, Sóvágó Dávid & Lisztes-Szabó Zsuzsa: Picea abies tűlevelek, mint biogén szilícium raktárak

12.00–12.10       Sóvágó Dávid, Lisztes-Szabó Zsuzsa, Filep Anna & Braun Mihály: Szilícium izotópok versenyfutása a lucfenyőben: ki jut magasabbra?

12.10–13.00       Szendvicsebéd

                         3. szekció (levezető elnök: Molnár V. Attila)

13.00–13.15       Sramkó Gábor, Laczkó Levente, Malkócs Tamás, Jordán Sándor, Takács Attila, Molnár V. Attila & Varga Zoltán: Az eurázsiai sztyepprégió filogeográfiai kutatásának eredményei

13.15–13.30       Süveges Kristóf, Fekete Réka, Takács Attila, Lovas-Kiss Ádám & Molnár V. Attila: Nyár-ültetvények orchideái

13.30–13.40       Malkócs Tamás, Laczkó Levente, Takács Attila, Jordán Sándor & Sramkó Gábor: A magyar vadkörte taxonómiai helyzetének tisztázása filogenomikai módszerekkel

13.40–13.55       Takács Attila, Sonkoly Judit, Süveges Kristóf & Molnár V. Attila:Potyautasok a dísznövénykereskedelemben

13.55–14.10       Löki Viktor, Fekete Réka, Süveges Kristóf, Lovas-Kiss Ádám, Malkócs Tamás, Takács Attila & Molnár V. Attila: Európai temetők orchideái

14.10–14.20       Jordán Sándor, Malkócs Tamás, Laczkó Levente, Takács Attila & Sramkó Gábor: A Pulsatilla × zimmermanni Soó hibridogén eredetének vizsgálata filogenomikai módszerekkel

14.20–14.30       Laczkó Levente, Molnár V. Attila & Sramkó Gábor: A vajszínű atracél Magyarországon – taxonómiai kérdések a hibridizáció tükrében

14.30–14.35       Matus Gábor, Balogh Rebeka, Novák Tibor & Lőkös László: Védett talajlakó zuzmók idehaza, nyírségi példák az állománybecslésre

14.35–14.40       Barabás Anett, Hricsovinyi Dominik, Antal Károly, Budai Júlia, Peter Erzberger & Matus Gábor: Adatok a Zempléni-hegység Nanocyperion fajainak előfordulásához

14.40–15.00       Kávészünet

                         4. szekció (levezető elnök: Lisztes-Szabó Zsuzsa)

15.00–15.15       Lovas-Kiss Ádám, Vincze Orsolya, Löki Viktor, Pallér-Kapusi Felícia, José María Navarro, Casper van Leeuwen, Andy J. Green & Lukács Balázs András: Jobban terjednek az idegenhonos növényfajok mint az őshonosak? Esettanulmány tőkésrécével

15.15–15.30       Lukács Balázs András & Szabó Sándor: Átokhínár fajok kompetíciós képességeinek vizsgálata

15.30–15.40       Veres Szilvia, Simkó Attila, Kiss László, Frommer Dóra & Gáspár Soma: Növényi hatékonyság élettani aspektusai

15.40–15.50       Kovács Szilvia, Neama Abdalla, Csatári Gábor, Fehér Csaba & Fári Miklós Gábor: Lucerna nedves frakcionálása során nyert présrost kutatásának és felhasználásának lehetőségei

15.50–16.00       Barna Döme, O. Tóth Ibolya, Fári Miklós Gábor & Bákonyi Nóra: Növényi barnalevek (BJ-brown juices) tulajdonságainak vizsgálata, hasznosítási lehetőségek megfogalmazása

16.00–16.10       Kaszás László; Kovács Zoltán; Koroknai Judit; Fári Miklós Gábor; & Domokos-Szabolcsy Éva: Növények biotechnológiai kutatásokban

16.10–16.20       Makleit Péter & Szőke Lóránt: A cilikus hidroxámsavak előfordulása, szerepe

16.20–16.25       Molnár V. Attila: Zárszó

A rendezvényen a részvétel ingyenes. Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

Az Év természetfotósa 2019

A közelmúltban adták át az Év természetfotósa 2019 pályázat díjait.

Nagy örömömre szolgál, hogy Dr. Simán László barátom Tornádó a Dolomitokban című képe a Kezünkben a Föld kategória 2. díját nyerte el.

Gratulálok!

A drónfotózás új távlatokat nyitott a természetfotózásban. Erre bizonyíték például a 2019-es év természetfotósának, Daróczi Csabának az Állatok és környezetük kategóriában 2. díjat nyert Téli szállás című képe is.

E kép kapcsán jutottak eszembe Simán dr. múlt télen készült képei. A téma ugyanaz. Meghökkentő, hogy a vaddisznók milyen téli alvóhelyeket készítenek a térdig vízben álló nádasban. Amikor megláttam e képeket azt javasoltam Lacinak, hogy az emlősök viselkedése kategóriában nevezze, mert szerintem korában nem megörökített magatartást dokumentál és nagyon látványosak a fészekből sugárirányban kiágazó ’gyalogutak” is…

 

 

 

Milyen kár, hogy a drón által készített raw-file egy nem megfelelően írt Blue-ray lemez áldozata lett… Tanulság: használjatok merevlemezes adattárolót és kettős mentést…