2013. október 22., kedd

Megjelent cikkünk az Acta Botanica Croatica című folyóiratban

Megjelent cikkünk (Popiela et al. 2013) az Acta Botanica Croatica című folyóiratban.
A közlemény a pocsolyalátonya (Elatine alsinastrum L.) elterjedését összegzi irodalmi, herbáriumi és internet alapú források alapján.
A közlemény letölthető innen

2013. október 20., vasárnap

a Diószegi Szeminárium következő előadása

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék rendezvénysorozata, a Diószegi Szeminárium következő előadása október 24-én, 18 órától:
Molnár V. Attila – Löki Viktor – Lovas-Kiss Ádám – Ljubka Tibor – Süveges Kristóf – Lukács Balázs András – Sramkó Gábor – Vincze Orsolya: Nyár (Populus) ültetvények, mint orchidea élőhelyek.
Helyszín: Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Diószegi Szeminárium (Élettudományi épület I. Emelet, 1.035 terem).
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A Diószegi Szemináriumról további, folyamatosan frissülő információk találhatók a Facebook-on.

2013. október 11., péntek

Előadás a keszthelyi Táj és Ember Klubban

2013. október 17-én (csütörtökön) 18 órától tartok előadást a Táj és Ember Klub keretein belül, a Pannon Egyetem Georgikon Kar 'A' épületében (Xiros). A téma: Természetvédelmi értékek az intenzíven művelt pannóniai tájban: belvizes szántók és nyár-ültetvények


Keszthelyi Táj és Ember Klub Beszélgetések a tájról – emberről – természetről és kultúráról

Szervezők: Táj és Ember Népfőiskola, Táj és Ember Népfőiskolai Kulturális és Természetvédő Közhasznú Egyesület, Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Növénytermesztési és Növénynemesítési Munkabizottsága.


A Diószegi Szeminárium következő előadása

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék rendezvénysorozata, a Diószegi Szeminárium következő összejövetele október 16-án, 18 órától:
Pfliegler Walter: A Kanári-szigetek és Szardínia csodálatos növényvilága című előadása.
Helyszín: Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Diószegi Szeminárium (Élettudományi épület I. Emelet, 1.035 terem).
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A Diószegi Szemináriumról további, folyamatosan frissülő információk találhatók a Facebook-on.

2013. október 9., szerda

Megjelent cikkünk a Botany című folyóiratban


Megjelent cikkünk (Bartha et al. 2013) a Botany című folyóiratban.

Összefoglalás:


A hibridizáció jelentős szerepe a szárazföldi növények fajképződési folyamataiban jól ismert, de a jelenséget a legfajgazdagabb zárvatermő nemzetség, az Astragalus esetében mindeddig nem dokumentálták. A Dissitiflori szekcióba tartozó fajok vizsgálata (a nukleáris riboszomális ITS régió klónozása és három kloroplasztiszban lokalizált régió (ycf1, ndhF–rpl32, and rpl32–trnL) szekvenálása) révén mutattuk be a hibridizáció lehetséges szerepét a nemzetség speciációjában. Az nrITS klónozása révén bemutattuk, hogy a poliploid Astragalus pallescens M.Bieb., Astragalus peterfii Jáv. és Astragalus pseudoglaucus Klokov fajok két egymástól jelentősen különböző ribotípus-csoporton osztoznak, amely egykori hibridizáció megtörténtére utal. A nukleáris és a plasztisz régiókon alapuló fák inkongruenciái pedig a retikuláció jelenségét támasztják alá. Taxonómiai eredményünk, hogy az Astragalus peterfii az Astragalus vesicarius s. l. -től jelentősen elkülönül, azzal nem szinonimizálható.


A közlemény letölthető innen

Nitrát hatása egy orchideafaj csírázására és korai egyedfejlődésére

Az orchideák kedvelői és a természetvédelmi szakemberek körében régen ismert, hogy a trágyázás hatására megfogyatkoznak/eltűnnek a kosborfélék. Ezt a jelenséget magyarázza meg a Botany című folyóiratban most megjelent, Jan Ponert és munkatársai által jegyzett 'Asymbiotic germination of mature seeds and protocorm development of Pseudorchis albida (Orchidaceae) are inhibited by nitrates even at extremely low concentrations' című cikk. 

Számos terresztris orchideákra kifejlesztett táptalaj hatását vizsgálták a Pseudorchis albida nevű, egész elterjedési területén visszaszorulóban levő fotoaurotróf, talajlakó orchidea csírázásra és protokormjai fejlődésére. A nitrát még meglepőan alacsony (2 mg NO3·dm−3) koncentrációban is gátolta a csírázást és a protokorm-fejlődést. A legmagasabb csírázási arányt kinetint és szaharózt tartalmazó, de nitrát-mentes táptalajon tapasztalták, a leggyorsabb protokorm fejlődést pedig a kinetin-mentes táptalajon.

2013. október 7., hétfő

A Diószegi Szeminárium következő előadása


A Diószegi Szeminárium következő előadása október 10-én, 18 órától:
Sramkó Gábor: Természetvédelmi-filogenetikai kutatóút az ukrán és orosz sztyeppéken
címmel színes képekkel illusztrált beszámolót tart a 2013. májusában és júniusában tett, nagyon eredményes gyűjtőútról, amelynek fő célja genetikai minták gyűjtése volt olyan, folyamatban levő filogenetikai kutatásokhoz, mint a különböző együttműködő partnerekkel folytatott csíkosegér (Sicista), sisakoskosbor (Anacamptis), hérics (Adonis) és zsálya (Salvia) projektek.

Az előadás helyszíne: Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Diószegi Szeminárium (Élettudományi épület I. Emelet, 1.035 terem).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Diószegi Szemináriumról további, folyamatosan frissülő információk találhatók a Facebook-on.

Az Epipactis fajok mikorrhizáiról



Az American Journal of Botany című folyóirat 99. évfolyam 1020–1032. oldalain jelent meg Tĕšitelová és munkatársai ’Symbiotic germination capability of four Epipactis species(Orchidaceae) is broader than expected from adult ecology’ című cikke.

Rövid összefoglalás:
A növényfajok elterjedésének kialakításában biotikus és biotikus tényezők is szerepet játszanak. Az orchideák apró, csupán kevés tartalék tápanyagot tartalmazó magjai mikorrhiza-gombákat igényelnek a csírázáshoz. Emiatt, csírázási sikerüket környezeti tényezők és mikorrhiza gombák is befolyásolják, de a mikorrhiza gombák és a kifejlett orchideák ökológiai igényei közötti összefüggések alig ismertek.
Tesitelová és munkatársai 4 Epipactis faj csírását vizsgálták, amelyek közül a kifejlett egyedek élőhelyválasztása alapján egy faj (E. helleborine) generalista, míg három faj (E. albensis, E. atrorubens, E. purpurata) különböző élőhelytípusokhoz alkalmazkodott specialista. A fajok magjait olyan termőhelyekre vetették, ahol legalább egy faj előfordult a vizsgált nőszőfüvek közül, a csírázási mintázatot elemezték és a mikorrhizákat molekuláris genetikai módszerekkel azonosították (a kifejlett egyedekből és a magoncokból egyaránt).
Az eredmények alapján a termőhelyi körülményeknek csekélyebb befolyása van a csírázásra, mint azt az adult egyedek élőhelyigénye alapján várhatnánk, mivel a fajok magjai olyan termőhelyeken is csíráznak, ahol a kifejlett példányok nem fordulnak elő. Az ektomikorhizás gombák hozzáférhetősége nem limitálja a csírázást: Az Epipactis fajok csírázását lehetővé tevő ektomikorrhizás gombák (főként Pezizales rendbe tartozó tömlős gombák) bizonyos élőhelytípusokhoz ragaszkodnak és az eltérő élőhelyek különböző gomba-közösségekkel jellemezhetők, a különböző termőhelyekre jellemző orchideák hasonló gombákon osztoznak. Mindezek alapján az Epipactis fajok ökológiai speciálizációjának hajtóerejét nem a mikorrhiza-gombák jelentik, hanem az egyedfejlődés későbbi időszakában, talán a talaj feletti életszakaszra történő áttéréskor ható faktorok.

Új gombacsalád tagjai képezik a Nervilia nipponica nevű orchidea mikorrhizáját



A Journal of Plant Research című folyóirat 126. évfolyam 613-623. oldalain jelent meg Nomura és munkatársai ’The rare terrestrial orchid Nervilia nipponica consistently associates with asingle group of novel mycobionts’ című cikke.

Rövid összefoglalás:
A Nervilia nipponica nevű gumós, talajlakó orchidea Japán középső és nyugati részeinek örökzöld, hegyvidéki erdeiben fordul elő. Ez a rendkívül szűk elterjedési terület összefüggésben lehet specifikus mikorrhiza partnerével . E hipotézis vizsgálata kapcsán a kosbor 10 populációjából gyűjtött 40 példány 75 gyökérmintáját vizsgálták. A mikorrhiza-képző fungus-t két nukleáris genetikai marker (rDNA ITS, rDNA 28S LSU) szekvenálása és filogenetikai rekonstrukciója révén azonosították. A leggyakrabban talált mikorrhiza partnerek 4 közeli rokon Agaromycetes-csoportba tartoznak, amelyek együttesen a vizsgált egyedek 78,7 %-ában fordultak elő. A négy csoport más, a GenBank-ba feltöltött szekvenciákkal együtt egy elkülönülő, monofiletikus kláduszt, egy eddig fel nem ismert családot alkot. Két további csoport fordult elő a vizsgált egyedek jelentős hányadában (Ceratobasidiaceae, 22% és Sebacinales ’B’, 21,5%). Az orchidea ezeket valószínűleg járulékosan használja, mivel alacsonyabb denzitásban és mindig az azonosítatlan Agaromycetes-ekkel együtt találták. Mindezen eredmények alapján a Nervilia nipponica domináns mikorrhiza partnerei az új Agaricomycetes gombacsalád tagjai.


Az illatanyagok szerepe egy alpin orchideafaj hangyák általi megporzásában

Az Alpine Botany mű folyóirat 122. évfolyam 1-9. oldalain jelent meg Schiestl F. P. & Glaser F: 'Specific ant-pollination in an alpine orchid and the role of floral scent in attracting pollinating ants' című cikke (DOI:10.1007/s00035-011-0098-0) 
Rövid összefoglalás:
A hangyák ritkán játszanak szerepet a zárvatermők megporzásában. Az utóbbi időben néhány tanulmányban kimutatták, hogy a virágok illata képes elrettenteni ezeket a rovarokat. Ugyanakkor olyan termőhelyeken (például viharosan szeles sziklabérceken), ahol a repülő rovarok kevésbé aktívak a hangyák közreműködhetnek pollen-vektorként. A szerzők ezt a hipotézist tesztelték a havasi törpekosbor (Chamorhis alpina) esetében, amelyről korábban - egyedüliként az európai orchideák körében - azt találták, hogy csaknem kizárólagosan hangyák végzik a megporzását.
Mindhárom vizsgált populációban mindössze két hangyafaj, Formica lemani and Leptothorax acervorum látogatta a kosbor virágait és távolította el pollencsomagjait. E két hangyafaj minden vizsgált lelőhelyen a nagy egyedszámú fajok közé tartozott, de más nem-megporzó hangyák is gyakoriak voltak, amely a specifikus megporzást közvetítő tényező meglétére utal. 
A növény virágmorfológiája legalább egy, gyakori nem-megporzó hangyafajjal kompatibilitást mutatott. A virágok illatanyagát minden esetben 5 terpenoid komponens (β-phellandrene, 1,8-cineole, linalool, α-terpineol és β-caryophyllene) alkotta. Ennek az öt összetevőnek a szintetikus keveréke terepi kísérletekben a Formica lemani faj számára bizonyult vonzónak. Így a Chamorchis alpina virágainak illata, azáltal, hogy csak specifikus hangya-faj(oka)t vonz szerepet játszik a viráglátogatók körének megszűrésében.



2013. október 4., péntek

Pócs Tamás 80. éves - Kriptogám konferencia Egerben



2013. szeptember 30 és október 1. között rendezték meg (immáron második alkalommal) Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán a
Aktuális eredmények a kriptogám növények kutatásában című konferenciát, ahol összesen 32 szerző 14 előadása hangzott el.

 Pillanatkép a konferencia megnyitójáról

A rendezvényen nyitónapján köszöntötték Pócs Tamás professzort, a MTA rendes tagját 80. születésnapja alkalmából.


Töretlen alkotókedvet és jó egészséget kívánunk Pócs Tamásnak!

2013. október 3., csütörtök

Előadás a Horvát Botanikai Konferencián

Szeptember 27 és 29. között, Split-ben rendezték meg a
'4th Croatian Botanical Symposium with International Participation'
című rendezvényt. A konferencián több száz szakember vett részt és az alábbi szekciókban hangzottak el előadások ill. kerültek bemutatásra poszterek:
  1. Biology of Algae, Fungi, Lichen and Moss
  2. Floristic Research and Biodiversity
  3. Plant Ecology and Vegetation
  4. Taxonomic Research
  5. Physiology and Molecular Biology of Plants
  6. Applied Botany and Nature Conservation
  7. Botany and Education
  8. Palaeoecology and Palynology
  9. Bioinformatics (mathematical methods in biology, database, web applications)
A három bükki orchideafaj szaporodási sikerét bemutató előadásunkat a Plant Ecology and Vegetation szekcióban mutattuk be.


Hajdu Ádám kiállítása

A Kossuth Lajos Tudományegyetem Baráti Köre rendezésében 2013. október 8-án nyílik meg, volt tanítványom a két évvel ezelőtti súlyos balesetéből felépülő Hajdu Ádám 'Jelen lenni a pillanatban' című természetfotó kiállítása, a Debreceni Egyetem Élettudományi Épületének földszintjén (Élettudományi Galéria). A kiállítás megtekinthető október végéig.