2015. március 23., hétfő

Temetőtúrák




Az elmúlt héten a Tiszántúlon, az Észak-Alföldön, a Hegyalján, a Cserehátban, a Bükkalján és a Szilágyságban jártunk elsősorban a temetők ritka növényeit kutatva. Bár jelenleg az orchideáknak csak bizonyos fajait lehet megtalálni (tőlevél esetleg előző évi kóró alapján) az eddigi tapasztalataink szerint e területek temetői kevésbé gazdagok kosborfélékben, mint a nyugat-dunántúliak. Ennek ellenére számos olyan temetőben jártunk amelyek a természetes vegetáció számos értékes elemét őrzik és védett növényfajoknak is otthont adnak. A meglátogatott mintegy 50 temetőben a következő védett fajok spontán előfordulásait azonosítottuk: Adonis vernalis, Anacamptis morio, Iris pumila, Neotinea tridentata, Orchis purpurea, Phlomis tuberosa, Scilla cf. drunensis, Scilla cf. kladnii.

Frissen leégetett gyepben virágzik a tavaszi hérics egy hegyaljai temetőben

Tavaszi csillagvirág tömege egy bükkaljai temetőben

Leánykökörcsin kápolnadombon
Nagyon érdekes voltak számomra a Szilágyságban látott temetők. A helyiek vonzalma a szilva és más gyümölcsfákhoz közismert (vö. szilágysági szilva-pálinka), de az meglepő, hogy az ottani temetők egy része, tulajdonképpen extenzíven használt (kaszált gyepszintű) gyümölcsösökre hasonlít.
 
Bíboros kosbor tőlevelei egy szilágysági temetőben (köszönet a tippért Tökölyi Jácintnak!)
 
Ősi sírhanton növő bíboros kosbor...

... de megtalálható a friss sírok között is...
 
... mégpedig szép számmal.
Persze nem csak temetőkben jártunk, amit az alábbi képek is igazolnak.

Patakparti liget csillagvirág szőnyeggel
 
Kakasmandikó és májvirág termőhelye

Erdélyben is megtaláltuk a kakasmandikó rozsdagombáját
 
Amint arról korábban már írtam a selyemfényű puszpángmoly gyors inváziója zajlik hazánkban. Eddig elsősorban a nyugati országrészben észlelték, de Felsőgagy és Gagybátor temetőiben észleltük a faj tavalyi jelenlétét:



Miközben az ember a nooszféra és a bioszféra interakcióját vizsgálja, nehezen tudja magát függetleníteni a meglátogatott településeken látottaktól: az ország teljes területén elöregedő/elnéptelenedő falvaktól, az elhagyatott, összedűlő félben levő házaktól, a jószágállomány hiánya (illetve a legeltetés és kaszálás elmaradása) miatt becserjésedő/beakácosodó legelőktől/rétektől. A meglátogatott észak-magyarországi falvak jó részében nemcsak vegyesbolt, hanem kocsma sem működik, sőt olyanra is láttunk példát, hogy a templom elhagyottan áll, teteje beomlik, udvarát akácsarjak sűrűsége növi be... Az enyészet illata leng a levegőben.


Mindeközben Löki Viktor nyugat-szlovákiai temetőket vizsgál, amelynek kiváncsian várjuk az eredményét.

A munka tovább folytatódik, holnapután indulunk Törökorszságba.

2015. március 21., szombat

Cikk a ’Applied Ecology and Environmental Research’ című lapban



Az ’Applied Ecology and Environmental Research’ című folyóirat elfogadta közlésre a Molnár V. A., Löki V., Takács A., Schmidt J., Tökölyi J., Bódis J., Sramkó G.: No evidence for historical declines in pollination success in Hungarian orchids című kéziratunkat.

2015. március 12., csütörtök

Előadás az Ökológus Teán

2015. április 13-án, 16 órától az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének rendezvénysorozatán, az Ökológus Teán Sramkó Gábor mutatja be a következő előadásunkat:
Sramkó Gábor, Molnár V. Attila, Paun, Ovidiu & Bateman, Richard M.:
Evolúciós viszonyok a szexuálisan becsapó bangó (Ophrys L.) nemzetségben - az első RAD-seq alapú filogenomikai rekonstrukció
Helyszín: Budapest, ELTE Lágymányosi Campus, Pázmány Péter sétány 1/C. (Déli tömb), 7. emelet, 206. terem.


2015. március 9., hétfő

Dunántúli temetők védett növényei – kora tavasszal



A múlt héten folytattuk a hazai temetők botanikai értékeinek felmérését. Óvári Miklóssal, Löki Viktorral és Fekete Rékával Zala, Vas és Somogy megyékben összesen 91 temetőt kerestünk fel (a tavaly őszi dunántúli felmérésről itt írtam, a törökországi temetők orchideáiról az érdeklődők itt olvashatnak). A meglátogatott temetők több mint kétharmadában találtunk védett növényfajt, összesen 11-et, közöttük 5 orchideát.

A zalai és őrségi temetőkben gyakori a szártalan kankalin (Primula vulgaris)
  
Sírokra gyakran ültetik különböző hibridogén, ‘nemesített’ változatait
 
Az esetek mintegy negyedében különböző rózsaszín színárnyalatokban ‘pompázó’ hibridek is megfigyelhetők, de ezek aránya a populációban általában 1 százalék alatti

Összesen három temetőben találtunk téltemetőt (Eranthis hyemalis). Állományai kivétel nélkül ültetettek
A hóvirágot (Galanthus nivalis) gyakran ültetik sírokra, de természetes és jelentős állományai is megtalálhatóak temetőkben. A csillagvirágok (Scilla spp.) viszont ritkaságnak számítanak
Zalai temetőben virító pannon csillagvirág (Scilla vindobonensis)
.
Most pedig következzenek az orchideák...

Pókbangó (Ophrys sphegodes, balra) és agár sisakoskosbor (Anacamptis morio, jobbra) tőlevelei
  
Tarka pettyeskosbor (Neotinea tridentata) tőlevelei
















Tarka pettyeskosbor és pókbangó tőlevelei szürkéllenek egy mohos, ellaposodott egykori sírhanton
Temetőben nem találtuk, de Zalában és a  Zselicben is gyönyörködhettünk a kakasmandikóban. Utóbbi helyen észleltük a faj jellegzetes rozsdagombáját is, amelyről az érdeklődők többet megtudhatnak Jandrasits László és Fischl Géza: Védett növényfajok mikroszkopikus gombái az Őrségi Nemzeti Parkban és környékén című a Kitaibelia-ban nemrégiben megjelent cikkéből.


Virágzó kakasmandikó (Erythronium dens-canis) levelén az Uromyces erythronii - narancssárga színű ecidiumtelepével
 
És most következzen valami egészen más
A temetők képéhez hozzátartozik az örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens). [Az örökzöld növényeket a keresztény és muszlim temetkezési hagyományok egyaránt az örökléttel kapcsolják össze.] A puszpáng hazánkban nem őshonos, nem tered agresszíven (nem viselkedik özönnövényként). Az utóbbi években hazánkban is felbukkant a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis), melynek hernyói kizárólag a Buxus-on táplálkoznak és nem egyszer tarra rágják azt. A meglátogatott temetőkben összesen 25 alkalommal jegyeztem fel a Buxus jelenlétét és ezek közül 15 esetben a puszpángmoly jelenléte is észlelhető volt.
  
Puszpángmoly hernyói által tavaly tarra rágott Buxus sempervirens (az elmaradhatatlan szártalan kankalinnal)


2015. március 4., szerda

A Diószegi Szeminárium előadása március 23-án

A Diószegi Szeminárium következő előadása Dr. Polina Volkova: Eastern Europe: terra incognita for plant phylogeography
Helyszín: Élettudományi Épület, 2. szakasz, földszint, F201-es terem
Időpont: 2015.03.23., 18.00 óra

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!



Megvalósul a MTA Debreceni Területi Bizottsága (DAB) Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság Botanikai Munkabizottság és a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék szervezésében.