2019. december 5., csütörtök

A temetős könyv egy visszhangja

Tavasszal levelet kaptam Ouanphanivanh-Kiss Noémitől, aki a temetős könyvünk elolvasása után érdeklődött a jászfényszarui temetőben található csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) után. (Noémi férje Fényszaruról származik.) Most kaptam meg Tőle a helyi, a "Mi újság Fényszarun?" című újságban megjelent alábbi cikket:
 

 
De a további sorai is örömmel töltöttek el:
„igyekszem majd kezdeményezni, hogy jövőre kerítsék körbe és táblázzák ki a növényt Jászfényszarun.
...
Az év egyik legjobb döntésének érzem, hogy megvettem és elolvastam a temetős könyveteket, mert azóta az egész évemet átszőtte a temetkezés-hagyományok-természetvédelem témakör; remek gondolatébresztőnek bizonyult a könyv!
Megszületett a csatolt cikk, elolvastam Balassa Iván „A magyar temetők néprajza” című könyvét, és még a családi nyaralásokon-pihenéseken is felkeressük a régi, érintetlenebb temetőket (pl. Telkibánya, Derecske-Bányatemető), hogy gyönyörködhessünk a kiveszőfélben lévő, de néhol még látható gyepes sírhantokban, egyszerű fejfákban. Több ismerősömnek is meséltem röviden a temetős könyvben olvasottakról.
Tényleg nagyon sok szép élményt köszönhetek annak, hogy megírtátok ezt a könyvet, nagyon örülök, hogy elkészült ez a hiánypótló mű!”

2019. december 4., szerda

Kitaibel-könyv kalózkodás

2007-ben jelent meg a „Kitaibel Pál élete és öröksége” című könyvem, amely könyvesbolti forgalomba nem került és azóta elfogyott. Amint U. P. barátom a figyelmemet felhívta a világhálón, egy nem biztonságos jelzésű oldal azt állítja magáról, hogy rendelkezik a szóbanforgó könyv pdf-változatával, amely regisztráció után letölthető. Természetesen nem regisztráltam az oldalon, hogy ellenőrizzem az állítás igazságtartalmát, csak jelzem, hogy a szóban forgó mű a szellemi tulajdonom és senkinek nem adtam hozzájárulást annak elektronikus terjesztésére.
 

Egyébként érdemes elolvasni az oldalon olvasható magyartalan ismertetőszöveget, legalább megtudom, hogy a könyvem értékelései ’kíválóak” és az értéke „általában” majdnem 30 euró:
Helló, úgy tűnik érdekli a Kitaibel Pál élete és öröksége könyv. Ezt a könyvet szerző által Molnár V. Attila írta és kíválóak az értékelései / általában EUR 28.98 körül van az ára. Ezen az oldalon alexandralevai.tk, rendelkezünk ennek a Kitaibel Pál élete és öröksége könyvnek a pdf változatával. Ha ingyen akarja letölteni a pdf-et, csak kattintson az alábbi letöltés gombra.

Cikk a Tallós-nőszőfű elterjedéséről a Pannon ökorégió nyár-ültetvényeiben

Süveges Kristóf első szerzőségével megjelent legújabb közleményünk az Epipactis tallosii előfordulásairól a Pannon ökorégió nyár-ültetvényeiben a Willdenowia című folyóiratban. A teljes cikk letölthető innen. A teljes adatsor (e-függelék) letölthető innen.
 
Az Epipactis tallosii-t lokális elterjedése, valamint kis egyedszámú, elszigetelt, csökkenő tendenciát mutató populációi miatt az egyik igen veszélyeztetett orchideafajnak tekintik Európában. (Az IUCN vörös listáján a veszélyeztetett (EN) kategóriába sorolták.) Ugyanakkor az elmúlt időszakban a faj számos új populációját találtak Magyarországon. A Tallós-nőszőfű populációi rendszeresen előfordulnak nyár (Populus) ültetvényekben. Jelen munka során 182 ültetvényt vizsgáltunk Magyarországon és a környező országokban, a pannon biogeográfiai régióban. A fajt a meglátogatott ültetvények 23% -ában találtuk, összesen mintegy 4000 virágzó hajtást. Négy olyan országban (Horvátország, Románia, Szerbia és Ukrajna területén) dokumentáltuk a faj előfordulását, ahonnan korábban nem volt ismert. Az idegen- és őshonos / vegyes nyárültetvényekben hasonló valószínűséggel fordult elő a faj. Vizsgálatunk alapján az E. tallosii elterjedési területe és állománynagysága jóval nagyobb, mint azt korábban feltételeztük. Dokumentáltuk, hogy a nyárültetvények megfelelő élőhelyszigetként szolgálnak az orchidea számára a mezőgazdaságilag művelt tájakon. Eredményeink fényében javasoljuk az E. tallosii IUCN kategóriájának újraértékelését és a közel veszélyeztetett (NT) kategóriába sorolását.
 
Epipactis tallosii A. Molnár & Robatsch. – A. Young sprout [Ukraine: Nove Selo]; B. Habit [Hungary: Debrecen]; C. Habit [Serbia: Martonoš]; D. Achlorophyllous individual [Romania: Valea Lui Mihai]; E. Inflorescence [Romania: Valea Lui Mihai]; F. Inflorescence [Croatia: Baranjsko Petrovo Selo]; G. Inflorescence [Serbia: Martonoš]; H. Fruiting stem [Serbia: Kanjiža]. Photographs: A–H by A. Molnár V.
 
  
Habitats of Epipactis tallosii in hybrid poplar monocultures. A. Plantation surrounded by agricultural cropfields, Croatia: Baranjsko Petrovo Selo; B. Croatia: Čađavica; C. Serbia: Kanjiža, D–E. Hungary: Vácegres. Photographs: A–E by A. Molnár V.
Abstract
Epipactis tallosii is considered as one of the highly threatened European orchid species due to its local distribution and small isolated populations that are characterized by decreasing trends. The species is now enlisted in the endangered (EN) category of the Red List. Nevertheless, during the last decade, multiple new populations of the species were found in Hungary, while our field surveys indicated that E. tallosii populations regularly occur in poplar (Populus) plantations. Here we conducted a thorough field survey of poplar plantations, by visiting 182 plantations in Hungary and surrounding countries in the Pannonian Biogeographic Region. We found E. tallosii in 23% of the visited plantations, and counted a total of ca. 4000 generative shoots. Moreover, we documented the occurrence of the species to four countries, where it has not been reported before: Croatia, Romania, Serbia and Ukraine. Alien and indigenous/mixed poplar plantations were similarly likely to harbour populations of E. tallosii. Our study suggests, that the distribution area and number of populations of E. tallosii is much larger than previously assumed, and that poplar plantations serve as suitable habitat islands in the agricultural landscapes for this orchid. In the light of our results, we suggest the reassessment of the IUCN category of E. tallosii and to recategorise it as Near Threatened (NT).
 
Hivatkozás
Süveges K., Löki V., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Fekete R., Takács A., Vincze O., Lukács B. A., Molnár V. A. (2019): From European priority species to characteristic apophyte: Epipactis tallosii (Orchidaceae). – Willdenowia 49(3): 401–409. DOI: 10.3372/wi.49.49310

2019. december 3., kedd

Lovas-Kiss Ádám az Ökológiai Kutatóközpont egyik kutatói díjasa 2019-ben

Lovas-Kiss Ádám volt tanítványom az Ökológiai Kutatóintézet kutatói díját nyerte el (az idei díjazottak közül legfiatalabbként). Az indoklás szerint „Fő kutatási területe a növények madarak általi terjesztése, melyben elért eredményeinek jelentős nemzetközi visszhangja van. 2019-ben kiemelkedő publikációs teljesítményt nyújtott. Mint a legjobb PhD dolgozat írója, több száz kutató előtt tartott plenáris előadást a SEFS–en (Symposium for European Freshwater Sciences) Zágrábban, ami az Ökológiai Kutatóközpont nemzetközi láthatóságát jelentősen növelte.
Ádám kutatásairól friss híradás a 24.hu-n olvasható.
Gratulálok és további sikereket kívánok!

 

 

2019. december 2., hétfő

Kitaibelia 24. kötet postázása

Megjelent a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirat 24. évfolyam, 1–2. füzete (egybekötve). A megrendelők számára a mai napon postára adjuk. Ha valaki nem kapja meg, megváltozott a postacíme, vagy még nem megrendelő de igényt tart rá, kérjük a kitaibelia@unideb.hu címen jelezze.
 
 

Mérgezett föld - Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene!

Mindenkinek ajánlom a „Mérgezett föld” című magyar ismeretterjesztő film megtekintését. Megdöbbentő, tanulságos, hiteles.

Szabadon megnézhető itt.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=1041&v=i61OHaVRhiw&feature=emb_logo

Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene! És tanulni belőle.
 
Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell  táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.

A filmet írta, fényképezte és rendezte: Kővári Gábor Mihály

Társrendező: Iván Róbert

Producer: Tóth Zsolt Marcell

Gyártó: TZSM Produkció

Forgalmazó: Filmdzsungel Stúdió

Narrátor: Kőszegi Ákos

Közreműködött: Sztarenki Pál

Szereplők: Borsos Béla, Dr. Gyulai Iván, Sztupa Gergely, Dömötörfi József, Christoph Frebourg, John Crawford & Csuja László

Szakértők: Dr. Rodics Katalin, Dr. Daoda Zoltán, Aranyoss Éva, Kontró József, Kökény Attila, Dr. Biro Borbála, Dr. Szabó Béla & Simon Gergely

2019. november 22., péntek

Nyertes OTKA-pályázat

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a K132573 számú, „Factors affecting plant diversity and conservation value of anthropogenic habitats – Antropogén élőhelyek növényi sokféleségét és természetvédelmi értékét befolyásoló tényezők” című pályázatot 48 hónapos futamidőre 43,683 millió forint támogatásban részesíti.
 
A kutatás összefoglalója, célkitűzései:
Napjainkban a szinte mindenütt jelen lévő emberi tevékenység (elsősorban a mezőgazdasági művelés, erdőirtás és az élőhelyek beépítése) következtében világszerte jelentősen csökken a természetes növényzettel borított területek kiterjedése. Különösen igaz ez az évszázadok óta sűrűn lakott és évezredek óta művelt területekkel jellemezhető Európában. A növénytermesztésre legkedvezőbb talajadottságú területeken sokszor az eredeti vegetációnak hírmondója is alig maradt. Az intenzíven művelt tájban a kis kiterjedésű, emberi tevékenység által létrehozott vagy fenntartott élőhelyfoltok az utóbbi évtizedekben felértékelődtek, mint a természetes élővilág menedékhelyei. Egyes antropogén élőhely-típusokat (például határmezsgyéket, földvárakat, sáncokat, kurgánokat) viszonylag régen tanulmányoznak. A pályázat további 6 antropogén élőhely-típus vizsgálatát tűzte ki célul. Tanítványaimmal, és együttműködő kollégáimmal 2013 óta európai léptékű intenzív adatgyűjtést folytattam nyár-ültetvények, olajfa-ligetek, útszegélyek és temetők esetében. A pályázat keretében hasonló vizsgálatokat tervezünk kutak és külterjesen művelt gyümölcsösök esetében, továbbá az első 4 élőhelytípus esetében gyűjtött adatok feldolgozását és publikálását.
 
A kutatás alapkérdései:
Előzetes tanulmányaink alapján mára kiderült, hogy a vizsgálni kívánt 6 antropogén élőhelytípus mindegyike „modern menedékhely”-nek tekinthető egyes veszélyezetett élőlények számára. Ugyanakkor keveset tudunk arról, hogy egyrészt mennyire hatékonyak ezek az élőhelyek a fajok megőrzésében. Másrészt hiányosak az ismereteink arról, hogy a kezelésben, hasznosításban bekövetkező változások (például útszegélyek téli sózása, régi rakott kőfalu kutak felhagyása, temetőkben a fűnyírás gyakoribbá válása, temetkezési gyakorlat változása, nyárfa-ültetvények rönkfa-termesztés helyett energiaültetvényként történő hasznosítása) milyen hatással vannak ezekre az élőhelyekre?
A tervezett kutatás a következő kérdésekre igyekszik válaszolni:
– Mely antropogén élőhelyek játszanak jelentős szerepet a veszélyeztetett és ritka növényfajok megőrzésében?
– Mely növényi tulajdonságok befolyásolják a különböző fajok megtelepedési és / vagy túlélési sikerét az antropogén élőhelyeken?
– Mely földrajzi, gazdasági, gazdálkodási vagy ökológiai tényezők felelősek a különböző antropogén élőhelyek természeti és biológiai sokféleségének potenciáljáért?
– Hogyan lehet összehangolni a gazdasági használatot és a természetvédelmet? Milyen kezelési gyakorlatok teszik lehetővé a természeti értékek túlélését és a gazdasági jövedelmezőség optimalizálását egyidejűleg?

Vezető kutató:
Molnár V. Attila

Résztvevő kutatók:
Lukács Balázs András, Löki Viktor, Lovas-Kiss Ádám, Takács Attila & Vincze Orsolya

Résztvevő hallgatók:
Fekete Réka, Süveges Kristóf, Zsólyomi Tamás & Bak Henrietta


 
Nyár-ültetvények

Gyümölcsösök és gesztenyeloigetek
 

Olajfa-ligetek


Útszegélyek
 
Kutak

Temetők