Virágzik a 'szellemorchidea'

Az idén jelent meg cikkünk a levéltelen bajuszvirág (Epipogium aphyllum) virágzásának csapadékfüggéséről az Acta Botanica Hungarica folyóirat márciusi számában.

Hazánkban igen ritka faj: 1924 és 2014 között csupán 25 datált megfigyelése ismert 15 település határából. Magyarország a faj elterjedési területének peremén helyezkedik el, ahol csak a hegyvidéki területeken hull jelentősebb mennyiségű csapadék. Ezért a csapadék térbeli és időbeli mintázata korlátozhatja a generatív hajtások kialakulását. Ebben a cikkben összehasonlítottuk a egyes a virágzást megelőző időszakok összegzett csapadékmennyiségeket a sokéves átlaghoz viszonyítva. A virágzás évét és a virágzás előtti hónapot (de nem a virágzás előtti évet és a virágzó hónapot) szignifikánsan több csapadék jellemzi, mint a többéves átlagos csapadékmennyiség. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a fajok megjelenése Magyarországon csapadékfüggő. A faj az átlagosnál csapadékosabb években érdemes keresni (és monitorozni), mégpedig átlagosnál csapadékosabb nyári hónapokat követően.

Mindezek fényében és a kora nyári időszak csapadékviszonyai figyelembevételével várható volt, hogy a faj idén virágozni fog nálunk. Amint arról Dr. Makádi Sándor értesített június 16-án a Kőszegi-hegységben már virágozva találta. Ez a második legkorábbi hazai észlelés. (Az értesítést és a fényképet ezúton is köszönöm Makádi Sándornak.)

 

Most érdemes a fajt keresni!!

Hivatkozás

Nagy T., Nótári K., Takács A., Malkócs T., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2018): Precipitation and timing of flowering in Ghost orchids (Epipogium aphyllum Sw.). – Acta Botanica Hungarica 60(1–2): 223–230.

Kirándulás a Sexteni Dolomitokban

Az elmúlt napokban a Sexteni Dolomitokban jártunk. Nagyon szép időnk volt és szép növényeket láttunk. Az alábbiakban közülük mutatok be néhányat.

Rhododendron hirsutum

Cypripedium calceolus

Pulsatilla apiifolia

Gentiana verna

Menyanthes trifoliata

Primula farinosa

Corallorhiza trifida termőhelye

Lovas-Kiss Ádám doktori (PhD) értekezése

Elkészült Lovas-Kiss Ádám tanítványom doktori ’ Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates - case studies from Europe’ című értekezése.

Az értekezés nyilvános vitája szeptemberben várható.

Az értekezés alapjául szolgáló közlemények:

	IF(2016)	SJR
van Leeuwen, C. H., Lovas-Kiss, Á., Ovegård, M. & Green, A. J. (2017): Great cormorants reveal overlooked secondary dispersal of plants and invertebrates by piscivorous waterbirds. –Biology Letters 13(10): 20170406.	3.089	Q1
Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A., Green, A. J. (2018): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology doi: 10.1111/1365-2745.12913	5.813	Q1
Lovas-Kiss Á., Sánchez M.I., Molnár V. A., Valls L., Armengol X., Mesquita-Joanes F. & Green A.J. (2018): Crayfish invasion facilitates dispersal of plants and invertebrates by gulls. – Freshwater Biology 63: 392-404.	3.225	Q1

 

Az értekezés témaköréhez kapcsolódó további közlemények

	IF	SJR
Lovas-Kiss Á., Sonkoly J., Vincze O., Green A. J., Takács A., & Molnár V. A. (2015): Strong potential for endozoochory by waterfowl in a rare, ephemeral wetland plant species, Astragalus contortuplicatus (Fabaceae). – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(3): 321–326.	1.213	Q3
Wilkinson D. M., Lovas-Kiss Á., Callaghan D. A., & Green A. J. (2017): Endozoochory of large bryophyte fragments by waterbirds. – Cryptogamie, Bryologie 38(2): 223–228.	1.062*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Horváth O., Sramkó G., Popiela A., Mesterházy A., Lovas-Kiss Á., Green A. J., Löki V., Nagy T., Lukács, B. A. (2017): The rare aquatic angiosperm Elatine gussonei (Elatinaceae) is more widely distributed than previously thought.– Aquatic Botany 141: 47–50.	1.714*	Q1
Bartel, R. D., Sheppard, J. L., Lovas-Kiss, Á., Green, A. J. (2018). Endozoochory by mallards in New Zealand: what seeds are dispersed and how far? – PeerJ 6:e4811, doi:10.7717/peerj.4811	2.177*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Lukács B. A, Nagy T., Lovas-Kiss Á., Green A.J., Popiela A., Somlyay L. (2018). Resurrection and typification of Elatine campylosperma (Elatinaceae), a long-forgotten waterwort species. – PeerJ 6:e4913, doi: 10.7717/peerj.4913	2.177*	Q1

* IF (2016)

 

 

Az adriai sallangvirágról

Egyes (elsősorban szubmediterrán és atlanti mediterrán orchideák) északi irányú terjedése tapasztalható Európában. A majomkosbor (Orchis simia) megjelent Hollandiában (Willems 2002) és Szlovákiában és újabb állományai jelentek meg Magyarországon. A méhbangó (Ophrys apifera) felbukkant Lengyelországban (Osiadacz & Kręciała 2014), a Bertoloni-bangó (O. bertolonii) pedig Magyarországon (Molnár V. et al. 2011). A bakbűzű sallangvirág (Himantoglossum hircinum) állományainak egyedszáma nő Angliában (Carey 1999) és Németországban (HeinrichW. & Voelckel H. 2003. Mehr Individuen, mehr Fundorte –Ausbreitung der Bocks-Riemenzungein Thüringen? – Journal Europäischen Orchideen 35: 307–320.) és északi irányban terjeszkedik. A hazánkban fokozottan védett adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) terjedését tapasztalták korábban Szlovéniában, de mostanában több új állományát találták a Zalai-dombvidéken (Óvári 2017), sőt a Bakonyban, Bakonyalján, Balaton felvidéken is.
Mivel elég jó éve van a fajnak, szeretném felhívni a blog olvasóinak figyelmét, hogy érdemes rá odafigyelni.  Esetleges újabb előfordulásairól örömmel veszek értesítést az mva@science.unideb.hu címen.

 

Felbukkanására különösen füves útpadkákon ...

 

... extenzív gyümölcsösökben, felhagyott szőlőkben... (Mészáros András felvétele) 

... és kis, gyepes falusi temetőkben lehet számítani (Mészáros András felvétele)

 

 

 

 

Azeri út - 3. fényképes beszámoló

Újabb képek Azerbajdzsánból.



Gyomokban (Gladiolus, Turgenia, Bifora) gazdag gabonavetés

Turgenia latifolia

Galium humifusum

A nálunk behurcolt kaukázusi medvetalp eredeti előhelye

A krisztustövis (Paliurus spina-cristi) kellemetlenül szúrós-akadós cserje 

Ennek a cserjének a gallyaiból létrehozott sövények óvják a legelő jószágtól a gabonaföldeket...

... és a kaszálókat

Szarvas bangó kaukázusi alfaja (Ophrys oestrifera subsp. abchazica)

A temetőkben a leggyakoribb hüllő a seltopuzik nevű termetes lábaltan gyík

Egy utcai fűszer-, tea- és gyógynövényárus árukészletének egy része

Ez a jól öltözött városi úriember kirándulás közben csalánt szed a Sahdag alatt, hogy
elmondása szerint otthont levest főzzön belőle

E hűtőmágnes is tanusítja: Azerbajdzsánban nemzeti szimbólum a seprű

Ahogy már korábban is írtam a sóvirágból (Limonium) kötött seprűt lépten-nyomon láthatjuk használatban...

... és áruba bocsájtva is (itt a drágább cirokseprűvel együtt).  

Amint arra Molnár Zsolt felhívta a figyelmet a sóvirág (Limonium) nem szerepel a seprűkészítéshez használt növényeket bemutató cikkben és  ilyen felhasználása a Pannon-térségben sem ismert.

A boltok előtt kifüggesztve nem csak cirokseprűk láthatók, hanem gumilabdák is. Mivel a hithű muszlimok nem fogyasztanak alkoholt, a sör és más szeszes italok beszerzése néhol kisebb nehézségekbe ütközik. De azt a megfigyelést tettük, ha a bolt előtt labdák vannak kifüggesztve, akkor a boltban kapható sör! (Pivə var!)

Mint ez a kép is bizonyítja: három helyen találtunk temetőben Himantoglossum formosum-ot. És emellett rájöttünk a tiszta igazságra (vö. Чистая правда) is. Csak a lelkes gyűjtöknek: a 7,5 dl-es Stochichnaya vodka 5 manátban (kb. 750 Ft) kerül.

Azeri út - 2. fényképes beszámoló

Számos visszajelzést kaptam a blog olvasóitól, hogy érdekesnek találták az azeri útibeszámolót. Ezen felbuzdulva – valamint még mindig a túra hatása alatt állva – a készült közel 1500 fénykép közül ismét közzéteszek néhány tucatot, egy-egy címmel vagy rövidebb-hosszabb kommenttel.

'Marsbéli' táj Xizi környékén

'Marsbéli' táj Xizi környékén 2.

Igen sok gólyatöcsöt láttunk

A komoly legelési nyomás piramis alakúvá formálja a galagonyákat - egészen addig amíg ki nem nőnek a jószág szája alól. ("Ízlik a galagonya ruhája" - Weöres Sándor parafrázis Balogh Lajostól.)

A gabonavetések gazdag gyomflórája is lenyűgöző. Itt például korongos lucerna (Medicago orbicularis) látható, mint szántóföldi gyomnövény. (A képet és az országot egyaránt ajánlom Pinke Gyulának, sok szeretettel.)

Epipactis helleborine s. l. - természetesen temetőben

A csinos sallangvirág kaszálóréteken is előfordul - amint azt a szénaboglyából előkerült példányai bizonyították.

A csermelyciprus fiatal példányai leginkább sziksófűre emlékeztetnek. Egy ízben még a fiatal Boros Ádámot is megtévesztették...

Az egykori szovjet autóipar számtalan terméke szaladgál még az utakon. De ilyen ladákat nem mindenhol lehet látni (itt éppen előzés közben). (A képet Szabó Árpikának ajánlom.)

Piaci fűszerárus pórsáfrányt mér. Ujjan látszik, hogy termékeit maga termeszti és nem a nagybani piacon szerzi be.

Piaci vetőmag csendélet

Húsbolt (Et evi). A kép baloldalán lógó lefejezett birkáról már legombolták a bundát és igény szerint mérnek ki belőle. A kép jobb oldalán látható kék kerítés mögött várakoznak türelmesen a következő delikvensek (az autóból menet közben készült képen nem látszanak, de ott vannak és óráik-napjaik meg vannak számlálva). (A képet Hunyadi Lacinak ajánlom.) 

A Dactylorhiza incarnata s. l. alakkörébe tartozó, apró termetű (10-15 cm magas) ujjaskosbor, valószínűleg
Dactylorhiza kafiriana subsp. baumgartneriana (A képet Lantos Árpádnak ajánlom.)

A kaukázusi medvetalp főként a patakok környékét lakja,
de másutt is terjed. Ebben a temetőben "medvetalpalatnyi hely sem marad más, honos növényeknek. (A képet Balogh Lajának ajánlom és a szójátékot Neki köszönöm.)

Vonat.

Azerbajdzsán kettős arca: bivalyok és luxusterepjáró az úton

Janus-arcú Azerbajdzsán: fehér luxusterepjáró és sóvirágból készített seprű (sózott útszegélyek seprésére alkalmas "sóprű" © Balogh Lajos), valamint hagyományos öltözetű hölgy okostelefonján adatforgalmaz.

Orchidea-eldorádó: cserszömörce ültetvény Xizi környékén

Cipőpucoló bódéja

Virágzata mintha pázsitfű lenne, de álörvös levelei elárulják: galajféle (Rubiaceae). Ha valaki ismeri a nemzetséget, örömmel veszem ha értesít. Hasonló Albániában is akad, tehát különösen Barina Zolira gondolok, mint aki tudhatja.
Update: megérkezett a szerintem helyes megfejtés Lovas-Kiss Ádámtól: Crucianella cf. angustifolia.
Update 2: A nemzetséget megerősítette Barina Zoltán is.

Mennyi minden propagulumot cipelhetünk botanikusok-ökológusok a ruháinkon, lábbelinken (és járműveinken)? Saját cipőm fűzőjén például Medicago minima termések utaztak haza háborítatlanul. (A képet Valkó Orsinak ajánlom.) 

Ruhaszárítás a lakótelepen. (Hasonló típusú, de kissé romosabb házakon néhol 'tömeges' volt a fehérkarmú vércse.)

Az olajkút mellett levő gödörben feketén tükröződő kőolaj, arról tanúskodik, hogy olajbányászat esetén is igaz a magyar bölcsesség: 'Ahol fűrészelnek ott hullik a forgács is'. Látva a rengeteg olajkutat persze sokkal érthetőbb, hogy 20 manátért (3000 Ft), miért lehet 33 liter gázolajat tankolni...

Fűszereket, gyógynövényeket és teákat áruló idős néni. Ez a mosoly aranyat ér! (A képet Simán Benedeknek ajánlom.)



Sok helyütt árulják a fonott csalánt. (A képet Dénes Andreának ajánlom.)

Vízesés

Szőlőlevél a piacon ('tőtikének való'). (A képet Bodó Enikőnek ajánlom.)

Medvelepke (Arctia villica)- temetőben (A képet Simán Lászlónak ajánlom.)
A faj azonosítását Máté Andrásnak köszönöm.

Lábon korhadó fatörzs temetőben. Nálunk effajta 'rendetlenség' még erdőben is alig elképzelhető, nemhogy temetőben. Pedig a kép jól illusztrálja, hogy a holtfa mennyi különböző élőlénynek ad otthont: gombáknak (incl. zuzmók), moháknak, xilofág rovaroknak és madaraknak. (A képen látható fa odvából valami harkály fiókáinak eleségkérő hangja hallatszott.) A képet Ódor Péternek ajánlom.