2018. október 16., kedd

A csákvári csipkés gyöngyvesszőről

A csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) egy sarjtelepét tavaly ősszel találtuk meg az csákvári református ótemetőben. Az elég nehezen járható, orgonával benőtt temetőben Süveges Kristóf idén tavasszal két újabb tövet talált.


Néhány napja kerestük fel ismét a lelőhelyet és konstatáltuk, hogy az egyik példány hajtásainak jó részét lenyesték és a tőre más bokrokról levágott ágakat, nyesedéket raktak

’Mentsük a menthetőt’ alapon a levágott ágakból vesszőseprűt kötöttem (hiszen Kitaibel Pál beszámolójából tudjuk, hogy Hevesen két évszázaddal ezelőtt az ott ’nyúlvessző’-nek nevezett cserjéből seprűt készítettek)
 

2018. október 15., hétfő

Diószegi Szeminárium 2018. október 25-én

A Diószegi Szeminárium következő előadását 2018. október 25-én (csütörtökön) 17.00 órától tartjuk a Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszékének Diószegi szemináriumi termében (Élettudományi Épület, 1.035). Az összejövetelen Malkócs Tamás tart beszámolót a Campus Mundi támogatással megvalósult kutatásáról, amely egy bizonytalan azonosságú erdélyi kardvirág (Gladiolus) faj hovatartozásával foglalkozik.

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

2018. október 11., csütörtök

Diószegi Szeminárium előadása 2018. október 18-án

A Diószegi Szeminárium következő előadását 2018. október 18-án (csütörtökön) 17.00 órától tartjuk a Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszékének Diószegi szemináriumi termében (Élettudományi Épület, 1.035). A vetített képekkel gazdagon illusztrált élménybeszámolót Fekete Réka fogja tartani, az idei leszboszi utunkról, valamint a korábbi években Krétán és Ciprus szigetén végzett kutatás eredményeiről.
 

 

2018. október 7., vasárnap

Kezdődik!!

Elindult a félév. Az alábbi szösszenetet az evolúciós állattani gyakorló ajtaján láttam. Nagyon tetszik, ezért közreadom (kisebb módosításokkal).

Kezdődik!!

Tanár: Itt ez az A4-es lap, írjátok fel e neveteket a jobb felső sarokba!

Hallgatói reakciók:

        A sajátunkat?

        Melyik sarokba?

        Én nem értem, mit kell csinálni.

        Zölddel írhatok?

        Erre jegyet kapunk?

        Most kell, vagy otthon?

        Nekem azt mondták, a bal sarokba kell.

        Nyomtatottal kell írni?

        A jobbkezesek is oda írják?

        Majd otthon megcsinálom.

        Ceruzával lehet?

        Mit kell felírni?

        Nekem kifogyott a tollam.

        A nevünket?

        Most akkor vegyünk elő egy lapot?

        De a Bence a bal sarokba írta!

        Nem hallottam, mit kell csinálni.

        Ennek mi értelme?

        Nekem elszakadt a papír!

        Mikor lehet javítani?

        Most baj, hogy megkérdezem?

        Én most már végképp nem értem, mi a feladat.

        Be kell adni?

        Középre?

        A teljes nevünket?

        Olvashatóan vagy az aláírásunkat?

        Az osztályt is odaírjuk?

        Engem lökdös a Sanyi!

        Én még nem vagyok készen!

        Javítani lehet?

        Nem baj, ha ferde lett?

        Én balkezes vagyok!

        Ja, azt hittem középre kell.

        Eddig mindig a bal sarokba kellett írni.

        Ez egyéni munka?

        Mit kell csinálni?

Szilseprű Szerepről




Bernát Miklós (Mityu bácsi) Szerepen megmutatta, miként kell készíteni vesszőseprűt "pusztai szil"-ből

2018. október 1., hétfő

Diószegi Szeminárium 2018. 10. 04.

A Diószegi Szeminárium következő előadását 2018. október 4-én (Csütörtökön) 17.00 órától tartjuk a Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszékének Diószegi szemináriumi termében (Élettudományi Épület, 1.035). A vetített képekkel gazdagon illusztrált élménybeszámolót Süveges Kristóf és Löki Viktor fogja tartani, az idei felejthetetlen élményeket nyújtó, Azerbajdzsánba tett utunkról.

 


Minden érdeklődőt szeretettel látunk!
 

Cikk az adriai sallangvirág élőhely-preferenciájáról

Bódis Judit első szerzőségével megjelent a Himantoglossum adriaticum élőhely-preferenciájáról írt cikkünk a Tuexenia című folyóiratban.

A közlemény letölthető innen.

Abstract
Himantoglossum adriaticum is a rare and in many countries endangered orchid species. It grows on calcareous soils in natural and semi-natural, dry and mesophilic grasslands or open woodlands and is restricted to a small region along the Adriatic coast and within Central and Southeastern Europe. We compiled phytosociological relevés (n = 84) covering the whole distribution range to investigate its habitat preferences and collected soil samples from 41 relevés to determine various soil parameters. We then used a phytocoenological approach and ecological indicator values to characterize the vegetation.
Our study revealed that H. adriaticum is growing in two major habitat types, significantly differing in herb and shrub cover. Beside its preference for semi-natural grasslands, H. adriaticum occurs in man-made secondary habitats, such as the roadsides and temporary habitats during secondary succesion after land-use abandonment. Himantoglossum adriaticum is most frequently growing in grasslands which can be characterized as the secondary succession state of the Festuco-Brometea vegetation class. Based on these findings, we developed mean indicator values for H. adriaticum, which were missing for its whole distribution range.

Idézés
Bódis J., Biró É., Nagy T., Takács A., Molnár V. A. & Lukács B. A. (2018): Habitat preferences of the rare lizard-orchid Himantoglossum adriaticum H. Baumann. – Tuexenia 38: 329–345.