2017. október 8., vasárnap

Podani János székfoglaló előadása

Ajánlom minden érdeklődő szíves figyelmébe
Podani János, az MTA rendes tagja
Fák vagy korallok - kládok vagy rangok?
című székfoglaló előadását.

Helyszín: MTA Székház, Budapest V., Széchenyi I. tér 9.

Időpont: 2017. október 10. kedd, 13.00





ÖSSZEFOGLALÁS: A rendszertan és az evolúcióbiológia kapcsolata sohasem volt annyira erős, mint mostanában. Ennek ellenére az élővilág evolúciójáról szóló ismereteink csak részben érvényesülnek a rendszerezés elméletében és gyakorlatában. A biológus társadalom nem elhanyagolható része ugyanis vonakodva vesz tudomásul egyes változásokat, mert azok évszázados hagyományokkal ellentétesek. Ehhez az evolúcióbiológia oldalán  mutatkozó kommunikációs problémák is hozzájárulnak. Több oka van tehát annak, hogy ma még nincs rend a rendszertanban. Az előadás ezt a problémakört járja körül, s egyben megoldásokat is javasol.

KULCSSZAVAK HIERARCHIÁJA: Biológiai rendszerezés (kladisztika, szisztematika, taxonok, nómenklatúra); a biológia története (Linné, Lamarck, Darwin, Haeckel); evolúcióbiológia (az élet fája, filogenetika, molekuláris módszerek, paleontológia).



             ×      ×      ×      ×

              ×    ×        ×    ×

                × ×          × ×

                  ×          ×

                    ×      ×

                       × ×

                        ×

                        ×



2017. október 5., csütörtök

Megtörtént a Kitaibelia 22(1) szám kipostázása

Megjelent nyomtatásban a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirat 22. évfolyam 1. száma (Felföldy Lajos emlékszám). A 224 oldalas füzetben 16 cikk, valamint apró közlemények kaptak helyet. A kötet postázása a múlt héten megtörtént. Kérjük, hogy akik a hét folyamán nem kapják kézhez a kötetet, de igényt tartanak rá, legyenek szívesek írjanak az alábbi email-címre:
 

2017. október 2., hétfő

Eponimia, botanika és politika

Friss hír miszerint szingapúri látogatása kapcsán orchideát neveztek a magyar miniszterelnökről. (Miként egyik elődjéről is, aki 1994 és 1998 között töltötte be ezt a tisztséget.)




Az eponimia – azaz köznevek személynevekből történő képzése – nem idegen a természettudományoktól és botanikától. Görög eredetű kifejezés, amely az epi (jelentése: -ról, -ről) és az onyma (név) szavakból ered. Az emberi kultúra eponimákban örökíti meg azoknak a kivételes személyeknek a nevét, akikre az utókor hálásan emlékezik. Eponima az a szó, amely valamely kivételes, (általában valós, ritkábban kitalált) személyiség nevét őrzi. Az eponimák jelölhetnek például dinasztiát (Árpád-ház – Árpád), földrajzi helyet (Amerika – Amerigo Vespucci), jelentős új paradigmát (darwinizmus - Charles Darwin), intézményt (akadémia – Akadémosz), eljárást (galvanizálás – Luigi Galvani), eszközt [biro (golyóstol angol nyelvterületen) – Bíró László], kémiai elemet (Einsteinium – Albert Einstein), anyagot (Diesel-olaj – Rudolf Diesel), égitestet (Halley-üstökös – Edmund Halley), matematikai összefüggést (Poisson-eloszlás - Siméon Denis Poisson), fizikai jelenséget (Brown-mozgás – Robert Brown), mértékegységet (eotvos – Eötvös Loránd), testrészt (Ádámcsutka – Ádám), sejtalkotót (Golgi-apparátus – Camillo Golgi), betegséget (Kaposi-szarkóma – Kaposi Mór), és természetesen élőlényeket is. Merton (1973) szerint a tudománytörténész feladata, hogy „megörökítse a tudományos ismeret eredetének kollektív emlékezetét. ... Anonim jelenségeknek nincsen helye a dolgok rendjében. Eponimitás és nem anonimitás a követendő”. Az eponimia az egyik legfontosabb – és valószínűleg a legmagasztosabb – tudományos elismerés. Mivel a tudományos eponimák rangja és becse évszázadokon át fennmaradt, szükségszerű, hogy nagyon jelentős és valós érdemek alapozzák meg őket. Ha ugyanis az eponimiát a tudományos érdemeken túli egyéb tényezők, mint személyes barátság, gazdasági hatalom, politikai nyomás vagy nemzeti hovatartozás meghatározóan befolyásolnák az a jelenség fontosságának, elismertségének elértéktelenedését okozná (Braun – Pálos 1999).

A növénytanban az eponimák használatára a mai tudományos nevezéktan megalapozója Karl Linné is alapot ad, ugyanis – mint azt Critica Botanica című munkájában (1737: 77–79.) kifejtette – a legnagyobb elismerésnek, ami egy botanikust érhet, azt tartotta, ha az illetőről egy növénynemzetséget neveztek el: „Szentül megtartom azokat a nemzetségneveket, amelyeket a nagyérdemű botanikusok emlékére állítottak.…Ez az egyetlen és legnagyobb jutalma a munkának, amelyet meg kell tartani és kegyesen kezelni a botanika serkentésére, fejlődésére és dicsőségére.” Ugyanakkor nem javasolta, hogy olyan személyiségekről – például államférfiakról, főurakról, egyházi méltóságokról – nevezzenek el génuszokat, akiknek a botanikához nem volt közük. Annak ellenére, hogy kifejezetten vallásos volt, még a szentek esetében sem tartotta ezt követendőnek, Úgy vélte, hogy ez a tisztesség csak a növénytan tudománya területén erőfeszítéseket tett embereket illeti meg: „Dulcia non meruit qui non gustavit amara”, azaz: aki nem ízlelte a keserűt, nem érdemli az édeset.

2017. szeptember 28., csütörtök

Dunántúli temetőzés

A múlt héten a Dunántúlon tettünk egy kisebb körutat és ennek során célunk temetőkben ősszel megtalálható növényfajok állományainak felmérése és dokumentálása volt. Ebben a bejegyzésben erről az ezen az úton készült fényképek közül teszek közzé néhányat. E képek is tanusítják, hogy sikerült jól időzítenünk a túrát, mert az igen rövid ideig virágzó és csapadékfüggő vetővirág (Sternbergia colchiciflora) több temetőben is szépen nyílott.

Vetővirág templomkertben...

... a szívalakú sírköveiről híres balatonudvari temetőben ...

... néhol tömegesen virágzott
Szokatlan látvány egy II. világháborús katonai temetőben...

... ahol a kései pitypang (Taraxacum serotinum) is tömeges volt.
Az őszi csillagvirág (Prospero autumnale) csak egyetlen helyen került elő.
Gór habszegfű (Silene bupleuroides)

2017. szeptember 26., kedd

Új cikk salep termékekben található növények genetikai azonosításáról

Kelet-mediterrán országokban a vadon élő orchideák gumóit továbbra is gyűjtik kereskedelmi céllal, mert szárított gumóikból készítik a ’salep’ nevű port ill. téli frissítő italt. De Boer és munkatársai a minap, a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmányukban a nukleáris riboszomális DNS ITS1 és ITS2 nevű szakaszai segítségével végezték el 55 Iránban, Törökországban, Görögországban és Németországban kereskedelmi forgalomba hozott termékben található növények azonosítását (metabarcoding). Harminc mintából összesen 161 növényi taxont azonosítottak. 13 termék (43%) tartalmazott orchideákat, amelyek 10 talajlakó gumós fajhoz tartoznak. A minták 70%-ában az orchideákat helyettesítő összetevő a Cyamopsis tetraganoloba (guárbab) volt. A tanulmány igazolta, hogy a DNS metabakódolás az nrITS1 és nrITS2 markerekkel alkalmas a salep termékekben használt növényfajok azonosítására. Az ezen markerek szekvenciáinak interspecifikus genetikai távolságainak elemzése a salep-ként gyűjtött legelterjedtebb orchidea-nemzetségeket mutatja. A salepet szolgáltató orchideák sokféleségének és eredetének megértése lehetővé teszi a veszélyeztetett fajok kereskedelmi forgalomba hozatali láncának követését a gyűjtőkhöz és természetes élőhelyeikhez, és így lehetővé teszik az ilyen orchideák vadon élő populációinak védelme vagy fenntartható használata érdekében tett erőfeszítéseket.

Hivatkozás
de Boer HJ, Ghorbani A, Manzanilla V, Raclariu A-C, Kreziou A, Ounjai S, Osathanunkul M, Gravendeel B. 2017 DNA metabarcoding of orchid-derived products reveals widespread illegal orchid trade. Proc. R. Soc. B 284: 20171182. http://dx.doi.org/10.1098/rspb.2017.1182

2017. szeptember 17., vasárnap

Az éghajlatváltozásról



Napjaink időjárási szélsőségei miatt gyakran esik szó a klímaváltozásról. A témának különös aktualitást ad, hogy az USA bejelentette kilépését a párizsi klímaegyezményből és az a tény, hogy az amerikai elnök is ’klímaszkeptikus’.
Az éghajlattal foglalkozó kutatók között sem teljes a konszenzus arról, hogy a napjainkban zajló éghajlatváltozás összefüggésben van-e az emberi tevékenységgel.  A témával foglalkozó tanulmányok mintegy 3%-a szerint a két dolog között nincs kapcsolat.
A Theoretical and Applied Climatology című folyóiratban megjelent cikkben Benestad és munkatársai  megvizsgálták azt a 38 közleményt, amelyek szerint az emberi tevékenység nem függ össze a recens klímaváltozással. 
Minden vizsgált tanulmányban súlyos módszertani hibákra bukkantak, amelyek alapvetően változtatták meg az eredményeket. Emiatt egyik vizsgálatot sem lehetett reprodukálni (ami pedig a tudományos kutatás alapkövetelménye lenne).
Az elemzés szerint a ’klímaszkeptikus’ tanulmányok alapvető hibái közé tartoznak tendenciózus válogatás a rendelkezésre álló adatok közül és a nem megfelelő adatfeldolgozási módszerek, matematikai modellek alkalmazása. Azokban az esetekben, amikor sikerült a módszertani hibákat kiküszöbölni, az eredmények gyökeresen megváltoztak és így már beleillettek a témával foglalkozó többi közlemény következtetései közé.


A napokban kolumbiai látogatásról hazatérő Ferenc pápát egy repülőgép fedélzetén tartott sajtótájékoztatóján az éghajlatváltozásról és a sorozatos hurrikánokról kérdezték, amikor gépe elhaladt a katasztrófa sújtotta területek egyike felett. A pápa élesen bírálta az éghajlatváltozás tagadóit. A katolikus egyházfő szerint a történelem fog ítéletet mondani azok felett, akik nem hozták meg a szükséges döntéseket a Föld felmelegedéséért okolt gázok kibocsátásának csökkentéséért.

Hivatkozás
Benestad, R. E., Nuccitelli, D., Lewandowsky, S., Hayhoe, K., Hygen, H. O., van Dorland, R., & Cook, J. (2016): Learning from mistakes in climate research. Theoretical and Applied Climatology 126(3–4): 699–703.

2017. szeptember 16., szombat

Az orchideák mindenütt jelen vannak...

Az orchideák mindenütt ott vannak. Volt már rá példa, hogy orchideát találtam sógoromék telkén (amit Ők lehetetlennek tartottak), de ma délután olyat láttam a televízióban amit amerikai filmben még sosem… A Dustin Hoffman főszereplésével 1982-ben készült filmben egy természettudományos hűséggel és igényességgel készült kép jelenik meg számos alkalommal egy európai orchideáról. Egy jelenetsorozatban (1:26:25-től 1:33:37-ig) többször feltűnik egy plakát, amely a foltos ujjaskosbort (Dactylorhiza maculata) ábrázolja.


A képen egy virágzó példány habitusképe (középen), egy érett toktermés (bal oldalt felül), egy virág (jobb oldalt felül), egy pollinárium (bal oldalt alul - ezen a képen kitakarva) és egy mag (jobb alul) látható




Érdekességként megjegyzem, hogy a jelenetsor tele van szerelmi-erotikus vonatkozásokkal, ezért feltételezem, hogy a plakát nem véletlenül került a díszletbe, hanem az ikergumós orchideáknak tulajdonított afrodiziákus hatás miatt.
A filmet látva teljesen biztos voltam, hogy mely faj látható a képen, de ebben az Internet Movie Database (IMDB) honlapján található információk is megerősítettek. Ez alapján a szóban forgó plakát a 20. század első felében, a svéd általános iskolák számára készült, a svéd flórát bemutató sorozat egyik darabja. Max Richter német illusztrátor készítette, Gunnar Samuelson svéd botanikus irányításával.

Ez volt a második filmbeli találkozásom az ujjaskosborokkal. A Kisvakond és a gyógyszer című 1987-ben készült csehszlovák rajzfilmben bánatosan bandukol a kisvakond a széleslevelű ujjaskosborok (Dactylorhiza majalis) mellett, mikor nem találja a Matricaria chamomilla-t...