Előadás a DE Evolúciós Állattani Tanszék szemináriumán

A temetők élővilága – a megőrzés lehetőségei és nehézségei címmel tartok előadást a Debreceni Egyetem TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének szemináriumán.

Helyszín: Élettudományi Épület, 2. szakasz, földszint, Udvardy terem (F 201)

Időpont: 2019. május 16. (csütörtök), 12:00

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Alkotótársakat keresünk a Magyarország védett hajtásos növényei címmel tervezett könyvhöz

A Csapody István által írt, Védett növényeink című könyv megjelenése (1982) és a Farkas Sándor által szerkesztett Magyarország védett növényei című könyv megjelenése (1999) között 17 év telt el, az utóbbi óta viszont már 20 év. Mára e könyvek csak antikváriumból szerezhetők be, a védett növényfajok köre többször is változott, továbbá az egyes fajokról összegyűlt ismereteink is jelentősen bővültek és egyes fajok veszélyeztetettsége is jelentősen változott. Emiatt úgy véljük, hogy ideje lenne megírni és megjelentetni egy a témakört feldolgozó új könyvet (Magyarország védett hajtásos növényei), amelyet gazdag, informatív és látványos fényképanyaggal szeretnénk illusztrálni. A tervezett formátum és a rendelkezésre álló technikai feltételek, ill. a digitális fotográfia reményeink szerint lehetőséget teremt arra, hogy az egyes taxonok esetében 2–4, különböző – az azonosítás szempontjából lényeges – részletet, állapotot, stádiumot is bemutat-hassunk. A minél teljesebb és hasznosabb fényképanyag összegyűjtése érdekében fordulunk felhívással a hazai növényfotográfiával foglalkozó közönség felé felhívással. Kérjük a kollégákat, hogy az arra érdemesnek ítélt, látványos és informatív digitális képeiket juttassák el nekünk a vedett.novenyek@science.unideb.hu email-címre. A képek legalább 4 megapixel nagyságúak, jpg kiterjesztésűek legyenek, amelyek elnevezése tartalmazza a taxon tudományos nevét és a készítő nevét. A képek egyaránt lehetnek álló vagy fekvő tájolásúak. Ha egy fajról valaki több képet is küld, akkor a file-névben egy sorszám vagy az állapot jelzése is szerepeljen, tehát például: carex-lasiocarpa-termos-fuzerke-kovacs-istvan.jpg és carex-lasiocarpa-habitus-kovacs-istvan.jpg. Kérjük, hogy a digitális állományok neveiben lehetőség szerint ne használjanak ékezetes karaktereket és a szóközt pedig kötőjellel („-”) helyettesítsék. A beérkező fotók nem mindegyikét fogjuk felhasználni a könyvhöz, de a felhasználni kívánt képek szerzőivel előzetesen írásos megállapodást kötünk a közlés feltételeiről. A beérkezett képek közül szakmai és szerkesztési szempontok figyelembevételével a kötet szerkesztői és az adott fajok szerzője fogják kiválasztani a felhasználni kívánt fotókat. A képeket harmadik félnek nem adjuk tovább.

A könyv gerincét adó fajismertető fejezet szerkezetét három faj példáján az alábbiakban  mutatjuk be. (Ennek célja csupán a tájékoztatás, a térképek, a használt rövidítések és szimbólumok, a tipográfia és grafikai megjelenítés nem végleges.)

 

Molnár V. Attila, Süveges Kristóf & Takács Attila (Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen), szerkesztők, vedett.novenyek@science.unideb.hu

Olajfa-ligetek

Tegnapelőtt érkeztünk haza Görögországból, ahol olajfa-ligeteket vizsgáltunk. Az olajfák és ligeteik valósággal megbabonázták a festőket, legyen elég Van Gogh mintegy húsz képes sorozatára vagy Claude Monet, Edgar Degas, Salvador Dali, El Greco, Henry Matisse, William Merritt Chase, John Singer Sargent, Paul Gauguin híres képeire utalnom. Pierre-Auguste Renoir azt írta egy barátjának az olajfáról: „Ha tudnád mennyi gyötrelmet okozott nekem!"

Bár a mi célunk ezen ültetvények orchideáinak vizsgálata volt, és nem a képzőművészet, de én is létrehoztam egy alkotást, amelyet itt adok közre.

 

 

Öreg temetők, régi sírok és szakrális emlékek Csóron

Színesen illusztrált bejegyzés jelent meg a csóri temetőről az erdekesfehervar.blog.hu-n.

 

A szóban forgó temető az egyik legnagyobb egyedszámú ismert temetői vetővirág állománynak ad otthont.

Szemlecikk a temetkezési helyek élővilágáról

Löki Viktor első szerzőségével megjelent online a Global Ecology and Conservation című folyóiratban elfogadott cikkünk még nem szerkesztett kézirata (’early view’). A teljes anyag letölthető innen.

 

Összefoglalás

Az elmúlt évszázadok során az ember tevékenység a természetes élőhelyek területének világszerte jelentős mértékű csökkenését eredményezte. Az átalakított tájban egyes kegyeleti jelentőséggel rendelkező helyek, mint például a temetők és a templomkertek lehetőséget kínálhatnak a biológiai sokféleség megőrzésére. Munkánk során e helyek természetvédelmi szerepének értékelését és az élőhelyeket fenyegető tényezők feltárását céloztuk meg. Összesen öt földrészről származó 97 releváns közlemény eredményeit értékeltük. Azt tapasztaltuk, hogy a temetők és templomkertek jelentős védelmi szerepet tölthetnek be, hiszen még a nagymértékben átalakított tájban is ritka és veszélyeztetett fajok élőhelyei; összesen 140 védett taxont gyűjtöttünk ki a vizsgált tanulmányokból. Kiderült, hogy a temetkezési helyek jelentős biológiai sokféleségét hosszú távú meglétük és zavartalan állapotuk támogatja. Ugyanakkor a társadalmi hozzáállás változásával párhuzamosan ezen természetes menedékek kezelése is világszerte megváltozott. A temetők növény- és állatvilágát fenyegető legfőbb veszélyek a gyepterületet csökkentő temetkezési szokások, a temetők intenzív kezelése (gyakori kaszálás és a fák kivágása), az invazív fajok spontán betelepedése és ember általi behurcolása, valamint a természeti erőforrások túlzott használata. Mivel a temetőkben a spiritualitás és a természeti értékek megőrzésének lehetősége szorosan összefonódik, e menedékhelyek megőrzése a lakosság kegyeleti viselkedésének visszaállításával  érhető el. Ezért fontos a helyi lakosság figyelmének felkeltése ezeknek a területeknek a természeti értékei iránt, valamint a természetes növény- és állatvilág számára megfelelő élőhelyeket biztosító területek specifikus, célzott kezeléssel való fenntartása.

 

 

Highlights

Cemeteries and churchyards have the potential for biodiversity conservation.

We reviewed the results of 97 relevant studies of the topic from five continents.

Altogether 140 protected taxa were listed in the evaluated papers.

We identified the major threats for the flora and fauna of these sites.

Preservation of these refuges can be achieved by reconstructing spirituality.

Abstract

During the past centuries human-induced land use changes resulted in a considerable loss of natural habitats worldwide. In transformed landscapes historical burial places such as cemeteries and churchyards can have the potential for biodiversity conservation. In our review we aimed at evaluating the conservation role of these sites and at revealing factors that can threaten their biota. Altogether we evaluated the results of 97 relevant studies from five continents. We found that cemeteries and churchyards have a considerable conservation role, as even in heavily transformed landscapes they often act as refuges for the populations of rare and endangered species; altogether 140 protected taxa were listed in the reviewed studies. We revealed that the high biodiversity of burial places is supported by their long-term existence and their undisturbed status. However, in parallel with changes in the social attitude the management of these natural refuges has also been altered worldwide. We identified the major threats for the flora and fauna to be altered burial habits decreasing the area of grasslands, intensified management of the cemeteries by frequent mowing and logging, the spontaneous and human-induced introduction of invasive species and the overexploitation of natural resources present in cemeteries. As conservation and spirituality is tightly interwoven in cemeteries, the preservation of these refuges can be achieved by the reconstruction of their sacred spirituality, by raising the attention of local populations for the natural values of these areas and also by specific, focused management providing proper habitats for the natural flora and fauna.

Hivatkozás

Löki V., Deák B., Lukács B. A. & Molnár V. A. (2019): Biodiversity potential of burial places – a review on the flora and fauna of cemeteries and churchyards. – Global Ecology and Conservation DOI 10.1016/j.gecco.2019.e00614

Máté Bence fotókiállítása

Megnyílt Debrecenben Máté Bence szabadtéri kiállítása a Kossuth téren.



Löki Viktor tanítványom a kiállítás okán találkozott Bencével és ajándékozott egy példányt a temetős könyvből Neki

Mára Máté Bence a világ legeredményesebb természetfotósa. Ezúttal második találkozásomat elevenitem fel vele, amikor a Kitaibel-verseny mosonmagyaróvári döntőjében láthattam fényképeit – és erről a TermészetBúvár-ban is beszámoltam.

 

 



Akövetkezőket írtam 2001-ben Máté Bencéről

 

Márciusban virágzik a pókbangó!

A pókbangó (Ophrys sphegodes) virágzásának átlagos középnapja egy 148 év hosszú időszakban gyűjtött 170 virágzó állapotú herbáriumi példány alapján május 14. (Julian day 134) (Molnár V. et al. 2012). A Magyarországi Orchideák Herbáriumi adatbázisában (Molnár V. et al. 2011) található legkorábbi virágzású példányt Jávorka Sándor és Zólyomi Bálint gyűjtötték Balatonszentgyörgyön 1939. április 23-án.

Az idei rendkívül enyhe február és nagyon száraz és meleg március után a fajt a mai napon (2019. március 31-én) virágzó állapotban fényképezte Lukács Róbert (az értesítést ezúton is köszönöm).

Virágzó pókbangó a Villányi-hegységben 2019. március 31-én (Lukács Róbert felvétele)

 

Hivatkozások

Molnár V., A., Takács, A., Horváth, O., Vojtkó, A.E., Király, G., Sonkoly, J., Sulyok, J. & Sramkó, G. (2012): Herbarium database of hungarian orchids I. Methodology, dataset, historical aspects and taxa. – Biologia 67(1): 79–86.

Molnár V., A., Tökölyi, J., Végvári, Z., Sramkó, G., Sulyok, J., & Barta, Z. (2012): Pollination mode predicts phenological response to climate change in terrestrial orchids: a case study from central Europe. – Journal of Ecology 100(5): 1141–1152.