2019. március 20., szerda

Akcióban a természet őrzői

Nyolc részes „Akcióban a természet őrzői” című filmsorozat készült a természetvédelmi őrök munkájáról. A tíz Nemzeti Park elképesztően gazdag környezeti változatossága sokféle kihívás elé állítja a szakembereket: az őrök lóháton, terepjáróval, csónakkal, vagy éppen kötélen ereszkedve jutnak el “munkahelyükre”, és a megoldandó feladatok legalább ennyire változatosak és izgalmasak. A váratlan helyzetek rátermettséget, az apró jelek nyomozói éleslátást, a távolságok kitartást, az ellenfelek bátor és határozott kiállást, a természet pedig szakmai tudást és hatalmas szívet követel szolgálóitól. Igen, szolgálnak ők és szolgálatban állnak, nem véletlen az elnevezés: természetvédelmi őrszolgálat.

https://filmdzsungel.tv/akcioban_a_termeszet_orzoi/?fbclid=IwAR15GjQOsnFWKev9Nfwez3ZaoQqxsNNOCb0yzD8mVXtDJlvSYhPNXXmtDGY
 

Külön öröm számomra, hogy filmsorozatot  beharangozó plakáton középen volt tanítványom, Magos Gábor a BNPI őrparancsnoka látható. Magonc botanikusnak indult, de igazi természetvédő lett, csak pár dolog az utóbbi évek tevékenységeiből: urali bagoly és szalakóta odú-telepítés, parlagi sas fészek felderítés, xilofág bogarak kutatása, élőhelyek helyreállítása stb. Jó arcot találtak a filmhez!

2019. március 19., kedd

A temetős könyv fogadtatásáról...

Múlt héten kedden az Akadémián adtam át néhány példányt a temetős könyvből kollégáknak és a Biológiai Osztály tagjainak. Az ülés után szokás szerint egy kínai büfébe mentünk ebédelni. O.P. kolléga fizetés közben kezében tartotta a könyvet, amelyet a pénztárosnő elkért tőle, egy fotó erejéig, mondván ilyen szépet ő még nem látott...
Az Akadémiára adminisztratív okok miatt két példányt kellett leadnom. Nagyon jól esett, hogy az egyik példányt átvevő ügyintéző hölgy ma email-ben saját magának is megrendelte a könyvet.



Remélem a belbecs felér a külcsínhez... 

2019. március 18., hétfő

Cikk a kakasmandikó rozsdagombájáról

Nagy Timea első szerzőségével megjelent a kakasmandikó (Erythronium dens-canis) rozsdagombájáról írt cikkünk a Willdenowia című folyóiratban. A teljes cikk letölthető innen.
A tanulmányban az gazda-specifkus rozsdagomba, az Uromyces erythronii (Pucciniomycetes, Pucciniales, Pucciniaceae) európai elterjedését vizsgáltuk. Az adatokat a gazdanövény, az Erythronium dens-canis herbáriumi anyagainak áttekintéséből nyertük. A rozsdagomba jelenlétét 14 országban mutattuk ki. Bemutattuk a két rozsdagomba-generáció (aecia és telia) megjelenésének időbeli tendenciáját. Az 1700 Erythronium dens-canis példányra vonatkozó vizsgálat alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a teljes fertőzési arány nem változott szignifikánsan az elmúlt 200 év során. A terepi felmérés során az U. erythronii fertőzés kimutatható volt a legtöbb (88,5%) vizsgált Erythronium-populációban. Az Európából (Horvátország, Románia) és Ázsiából (Japán) származó Uromyces-minták nrITS régiója között magas a hasonlóságot tapasztaltunk.

 
Abstract: This paper presents the European distribution of the understudied, host-specifc rust fungus, Uromyces erythronii (Pucciniomycetes, Pucciniales, Pucciniaceae). Distribution data were derived from the survey of herbarium materials of its European host plant, Erythronium dens-canis. We demonstrate the presence of this rust fungus in 14 countries within the distribution area of its host. The temporal trend of emergence of the two rust fungus generations (aecia and telia) is presented. Based on the study of 1700 E. dens-canis individuals, we conclude that the overall infection rate has not changed signifcantly over the last 200 years. During feld surveys, U. erythronii infection was detectable in most of the studied Erythronium populations (88.5%). A high similarity in the nrITS region was detected among samples from Europe (Croatia, Romania) and Asia (Japan).
Hivatkozás:
Nagy T., Pfliegler W. P., Takács A., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2019): Distribution, infection rates and DNA-barcoding of Uromyces erythronii (Pucciniaceae), a parasite of Erythronium (Liliaceae) in Europe. – Willdenowia 49: 13–20.

2019. március 11., hétfő

Könyvbemutató és előadás Egerben

Március 13-án, 17:00-tól, Egerben, a Líceum épületében (Eszterházy tér 1.) az EKE Tittel Pál Könyvtárban, az Egri Természetismereti Estek keretében tartok egy színesen illusztrált előadást a temetők élővilágáról.
Szervezők Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eszterházy Károly Egyetem, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és Kaptárkő TKE.

2019. március 4., hétfő

Új könyv: Élet a halál után – A temetők élővilága

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék kiadásában, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának köszönhetően megjelent az Élet a halál után – A temetők élővilága című könyv.

A temetők tudományos vizsgálatának szükségessége egy 2013-as törökországi kirándulás során fogalmazódott meg bennem és nemsokára ez lett Löki Viktor – remélhetően idén megvédendő – egyetemi doktori értekezésének tárgya. Jelen kötet a témakörben végzett kutatásainkat igyekszik összefoglalni, kiegészítve a témával már azt megelőzően foglalkozó szaktársak adataival, munkájával. A Kárpát-medencére, Dél- és Nyugat-Európa számos országára, valamint Törökországra és Azerbajdzsánra kiterjedő terepi adatgyűjtésbe számos kollégánk bekapcsolódott, akik a kötet egyes fejezeteinek szintén társszerzői lettek. A könyv anyagának gerincét az utóbbi évek során 17 országban tett kutatóutak szolgáltatták, amelyek során összesen csaknem 2800 temetőben mértük fel az ott található természeti értékeket, legrészletesebben Törökország és hazánk temetőit vizsgáltuk. Ezen kívül e kötetben igyekeztünk összegezni a temetők elővilágával kapcsolatos legfontosabb nemzetközi és hazai szakirodalom eredményeit is. A könyvet több mint 350 (jórészt színes) fénykép illusztrálja. A könyv magyar nyelven íródott, de az ábrák feliratai és az egyes fejezetek összefoglalói angol nyelven is megjelentek.

A kötet tartalma:

I. Előszó
II. A temetkezési helyek jelentősége a növényvilág sokféleségének megőrzésében
III. Kultúrtörténeti és néprajzi tényezők szerepe a magyar temetők kialakulásában és természeti értékeik fennmaradásában
IV. A magyarság temetőinek növényvilága
V. A  vetővirág előfordulása temetőkben
VI. Egy Magyarországról kipusztultnak hitt cserje előfordulása temetőkben
VII. A temetők orchideái
VIII. A temetők állatvilága
IX. A temetési rítusokhoz és temetőhasználathoz kapcsolódó viselkedésformák evolúciós háttere
X. Temetők kezelésének és fenntartásának természetvédelmi kérdései
Kislexikon
Köszönetnyilvánítás
Irodalom

A kiadvány könyvesbolti forgalomba nem kerül. Az érdeklődők hozzájuthatnak 2019. március 8-án, a „Másodlagos és antropogén élőhelyek kutatása” című munkaértekezleten (Debrecen, DAB-székház) ill. 2019. április 12-én, a „Növényi stratégiák és jellegek szerepe az ökológiai kutatásokban” című előadóülésen (Debrecen, DAB-székház).
 
A könyvhöz ezen kívül a következő helyeken lehet hozzájutni:

1.) Személyes átvétel Debrecenben (nálam, a Debreceni Egyetem ÉTK 1.509 szoba, mva@science.unideb.hu, időpont egyeztetést követően). Ár: 4900 Ft.

2.) Személyes átvétel Budapesten (MTM Növénytár, Bauer Norbert, bauer.norbert@nhmus.hu időpont egyeztetést követően). Ár: 4900 Ft.

3.) Személyes átvétel Veszprémben (Csap u. 3., Molnár Vendelné, 88-329-188, időpont egyeztetést követően). Ár: 4900 Ft.

4.) Postai úton történő kézbesítéssel (az ár csomagolási és postaköltséggel együtt 6100 Ft).
 
Megrendelés és további információ:


A temetős témában megjelent legfrissebb cikkünk (48 napig szabadon letölthető innen):
Löki V., Molnár V. A., Süveges K., Heimeier H., Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Kreutz C.A.J., Sramkó G. & Tökölyi J. (2019): Predictors of conservation value of Turkish cemeteries: a case study using orchids. – Landscape and Urban Planning 186: 36–44.

Végül néhány oldalpár a könyvből:








 

 























Lovas-Kiss Ádám tanítványom elismerése

Az EFFS (European Federation For Freshwater Sciences) nevű tudományos szervezet pályázatot írt ki a 2017–2018-ban megvédett, édesvizek kutatásával foglalkozó doktori (PhD) értekezések szerzői számára. Első körben az európai államok önállóan bírálták az értekezéseket és országonként a két legjobbnak ítélt disszertáció „jutott tovább”. A nemzetközi pályázaton Lovas-Kiss Ádám tanítványom (Prof. Andy Green társ-témavezetésével készült) Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates - case studies from Europe című dolgozatáért ítélte oda az első díjat az öttagú, nemzetközi zsűri. Az indoklás szerint a tudományos kiválóságon kívül a disszertáció pán-európai jellegét értékelték nagyra. Ádám meghívott előadóként fog plenáris előadást tartani 2019. július 5-én az EFFS 11. konferenciáján, Zágrábban.

Szép munka volt és gratulálok!

 

2019. március 3., vasárnap

Cikk a Journal of Vegetation Science című folyóiratban

Lukács Balázs András és E.-Vojtkó Anna megosztott első szerzőségével megjelent online a vízi növények jelleg alapú közösségszerveződéséről írt cikkünk a Journal of Vegetation Science című folyóiratban. Közismert, hogy a fajok eltérő környezeti igényekkel és alkalmazkodőképességgel rendelkeznek és ez a fajok testfelépítésében, tűrőképességében és sok más egyéb jellegeikben is megmutatkozik. A környezeti változók jelentősen megszűrik, hogy adott termőhelyen milyen fajok élhetnek együtt. A most megjelent cikkben azzal a kérdéssel foglalkoztunk, hogy folyóvizekben a környezeti faktorok adott helyen milyen növényi jellegeken keresztül választják ki a fajokat, vagyis milyen jellegek játszanak szerepet a különböző környezeti (stressz) faktorokhoz való alkalmazkodásban. A vizsgálathoz a szárazföldi ökológiában széles körben alkalmazott jelleg-alapú közösségszerveződési modelleket használtuk – ám ezúttal édesvízi növényközösségek esetében. Eredményeink rávilágítanak, hogy a víz áramlásának sebesssége, a tápanyagtartalom vagy a felvehető szénforrás típusa milyen jellegekre és hogyan hat, a közösség összetételét milyen testfelépítésű fajok dominanciája felé tolja el. Ezáltal egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy olyan élőhelyi jellemzőket határozzunk meg, amelyek az élőhelyek gyors állapotértékeléséhez szükségesek. A cikk elérhető itt.

Hivatkozás:
Lukács B.A., E.-Vojtkó A., ErősT., Molnár V. A., Szabó S. & Götzenberger L. (2019): Carbon forms, nutrients and water velocity filter hydrophyte and river-bank species differently: A trait-based study. – Journal of Vegetation Science https://doi.org/10.1111/jvs.12738

Abstract
Questions: The majority of theories of trait-based plant community assembly have been developed and tested predominantly in terrestrial ecosystems. Studies investigating the functional trait composition of aquatic plant communities and their relation to environmental determinants remain scarce. Macrophytes are essential components of aquatic ecosystems, and a more detailed knowledge of their trait-based assembly is crucial for their management. We identified how plant functional traits respond to environmental gradients in streams and rivers. 
Location: Danube River Catchment, Hungary
Methods: We studied the processes governing community assembly along major environmental gradients related to carbon and nutrient limiting factors as well as physical strain. We used six continuous traits (leaf area, specific leaf area, leaf dry matter content, seed weight, seed shape, woodiness) and calculated community weighted mean and standardised effect size of functional diversity for each community. We then used stepwise regression analyses for each trait along the environmental gradients to test which environmental factors explain the changes in community weighted mean and functional diversity. All analyses were conducted for aquatic (hydato-helophyte) and riverbank species separately.
Results: We found that the effect of environmental filtering significantly increased toward higher pH, indicating the response of functional traits to carbon limitation. Our results showed trait convergence among riverbank species in rivers with higher productivity. Larger functional diversity (i.e. trait divergence) among hydato-helophyte species suggests an increase in the diversity of resource acquisition strategies under higher productivity.
Conclusions: Here we have shown that the functional trait distribution of aquatic and riverbank plant communities respond to major environmental drivers related to nutrient and carbon availability. The understanding of how community assembly mechanisms varied along environmental gradients might be useful when proposing future management and restoration plans and actions towards the conservation of the aquatic vegetation in streams and rivers.