Cikk az európai temetők szerepéről az orchideák megőrzésében

Nagy Jenő és Löki Viktor megosztott első szerzőségével megjelent cikkünk az európai temetők orchideáiról a Global Ecology and Conservation című folyóiratban:

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2351989425002148

Abstract

Habitats sensitive to anthropogenic pressures are growing in conservation importance in the protection and perpetuation of rare animal and plant species. Although natural habitats sensitive to disturbance in urban areas have mostly declined in availability, patches offer conservation opportunities for wildlife that are fundamental to maintaining biodiversity. Human burial sites can contribute to this: they are more numerous and greater in extent in more urbanized areas, but their significance in the maintenance and promotion of biodiversity has not been considered across Europe and other continents. Because of their high sensitivity to even minor disturbance to natural habitats, orchid diversity is a key bioindicator of terrestrial ecosystem function. We evaluated orchid diversity in cemeteries of 13 European countries. Comprehensive field surveys of orchid flora in 2079 locations revealed that they occurred in every country visited and in high variability in both the number of taxa (n = 65) and individual plant counts (n = 44680). We propose that cemeteries are of major importance as refugia in conserving orchids in most of the visited European countries; however, one of the most urgent issues is to identify the many anthropogenic factors determining biodiversity of cemeteries, and to eliminate some newly emerged management practices in cemeteries that undermine biodiversity, including the orchid flora. Human burial grounds are therefore not just important in preserving the history of humankind; they are key in protecting biodiversity in this modern era of unprecedented anthropogenic changes to our terrestrial environments, especially as a result of rapid and unrelenting urbanization.

Ferenc pápa a klímaváltozásról és a otthonunk, a Föld bolygó megóvásáról

Ferenc pápa 2015-ben, a párizsi klímaegyezmény évében adta közre Laudatio Si' kezdetű enciklikáját (pápai körlevelét), amelyben többek között ez áll:

„Sürgető felhívást teszek közzé: kezdjünk új párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét. Olyan megbeszélésre van szükség, amely valamennyiünket egyesít, mert a környezettel kapcsolatos kihívás, melyet megélünk, és annak emberi gyökerei mindannyiunkat érdekelnek és érintenek”.

Érdemes elolvasni.

Debreceni siker a Kitaibel-versenyen

Lesku Dórát a Debreceni Egyetem TTK Nyári Táborában ismertem meg tavaly augusztusban. Tegnap Dóra és Vrancsik Emma Éva (azaz az "Állati küldetés" csapat) vettek részt a debreceni Tóth Árpád Gimnázium képviseletében a Kitaibel Pál-versenyen (felkészítő tanáruk Szűcsné Kerti Anita). Dóra és Emma javaslatomra az elfeledett, vadon termő növényeink témakörét kutatták, különös tekintettel a sulyomra (Trapa natans). Tájékozódtak a témakörben a szakirodalomból és interjúkat készítettek Debrecenben, Balmazújvároson és Tiszacsegén. Eredményeiket az "A Nagyi jobban tudta? Sulyom és más elfeledett ételek" című előadásban mutatták be és 2. helyezést értek el. Gratulálok csak így tovább!

Megemlékezés Ujhelyi Péterről a Madártávlat 2025/1-es számában.

 

R.I.P. - U.P.

Ujhelyi Pétert tavaly novemberben terjesztettük fel a Magyar Tudományos Akadémia 2025. évi akadémiai újságírói díjára.

Az indoklást idemásolom (még akkor is ha az indoklás terjedelmi korlátok miatt nem fedi le az egész életművet):

Ujhelyi Péter több évtizede kiemelkedő tudományos-ismeretterjesztő tevékenységet fejt ki a hazai biológia és természetvédelem területén. Szerkesztette a Kossuth Kiadó ÉlőVilág című 52 részes sorozatát, az ÉlőVilág Kiskönyvtár című sorozatát, a kétkötetes ÉlőVilág Enciklopédiát, valamint a Magyarország emlőseinek atlaszát, a Magyar madárvonulási atlaszt és a Magyarország orchideáinak atlaszát. Sorozatszerkesztőként megalapította a Magyar Természettudományi Múzeum Természettár könyvsorozatát (A mi jégkorszakunk, Magyarország szitakötőinek kézikönyve, Darazsak – Gesta Hymenopterorum). Főszerkesztőként formai és tartalmi szempontból is megújította a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madártávlat című folyóiratát. Ezen kívül főleg természetvédelmi és állattani témákban cikkei jelentek meg a Vadon, a Terrárium, a Természet, az Aquila és a Madártani Tájékoztató című lapokban.

UP irodalmi munkássága:

Saját szerzős munkái:

Ujhelyi Péter: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. Az MME Könyvtára: 1. Magyar Madártani Egyesület, 1989.

Ujhelyi Péter: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. Az MME Könyvtára: 6. 2. kiadás. Magyar Madártani Egyesület, 1994.

Csorba G.; Ujhelyi P.; Thomas, N.: Horseshoe Bats of the World. (Chiroptera: Rhinolophidae). Alana Books, 2003.

Szerkesztői és/vagy technikai szerkesztői munkái:

Consuelo Valero De Castro: A kutyák enciklopédiája. Ventus Libro Kiadó, 2009. [Mátrai Hajnalka álnéven szerk.]

Pablo Martín Ávila: Szobanövények enciklopédiája. Ventus Libro Kiadó, é.n. [Mátrai Hajnalka álnéven szerk.]

Verhoef, E.; Rijs, A.: Tyúkok enciklopédiája. Ventus Libro Kiadó, 2004.

Molnár Gyula: Az én Alföldem. Kossuth Kiadó, 2010. [Mátrai Hajnalka álnéven szerk.]

Ujhelyi Péter (szerk.): Madármegfigyelések a Vácrátóti Botanikus Kertben. Magánkiadás, 2007.

David Attenborough: A Gerinctelenek élete. Földön, vízben, levegőben. Kossuth Kiadó, 2006.

Bihari Zoltán; Csorba Gábor; Heltai Miklós (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Természettár. Kossuth Kiadó, 2007. [Sólyom László köztársasági elnök által adományozott Szép Magyar Könyv 2007. évi különdíja]

Schmidt Egon: Madárdalos emlékeim. Érdekes történetek énekesmadarakról. Magyar Madártani Egyesület, é. n.

Schmidt Egon: Madarakról mindenkinek. Kossuth Kiadó, 2020.

Ujhelyi Péter (szerk.): A Kárpát-medence állatai. Élővilág enciklopédia 1., Kossuth Kiadó, 2005.

Ujhelyi Péter (szerk.): A Kárpát-medence gombái és növényei. Élővilág enciklopédia 2., Kossuth Kiadó, 2006.

Fehér György: A madarak művészeti anatómiája. Kossuth Kiadó, 2007.

Tóth Mária: A magyar emlősfauna szőrtani kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, 2015.

Élővilág füzetek. A Kárpát-medence természeti enciklopédiája. Kossuth Kiadó, évszám nélkül. Számonként 31 oldal

1. Ujhelyi Péter: Éles karmok, patás lábak

2. Ujhelyi Péter: Vizek hátán, szelek szárnyán

3. Molnár V. Attila: Orchideák erdőn-mezőn

4. Kisemlősök földön, vízben, levegőben

5. Bajzáth Judit; Kordos László; Ujhelyi Péter: Egykor nálunk is éltek

6. Korsós Zoltán: Teknősök, gyíkok, kígyók

7. Rimóczi Imre: Se növény, se állat: Gomba!

8. Csörgő Tibor: Kócsagok, gólyák, darvak

9. Molnár V. Attila: Liliomok, nőszirmok, sáfrányok

10. Molnár V. Attila; Rimóczi Imre; Merkl Ottó; Farkas Balázs; Vida Antal; Ujhelyi Péter: Távoli vidékek küldöttei

11. Merkl Ottó; Szél Győző: A kitinpáncél védelmében

12. Vida Antal: Mint hal a vízben

13. Molnár V. Attila: Különleges növények

14. Halász Antal; Merkl Ottó; Molnár Attila; Rimóczi Imre; Ujhelyi Péter: A városok élővilága

15. Csörgő Tibor; Bihari Zoltán; Fuisz Tibor; Varga Lajos; Vojnits András: Vándorló állatvilág

16. Rimóczy Imre: Ezek is gombák

17. Magyar Gábor: Madarak a vízparton

18. Molnár V. Attila: Boglárkák, rózsafélék, pozsgások

19. Bihari Zoltán; Dobrosi Dénes; Haraszthy László; Molnár Viktor; Ujhelyi Péter: Ha leszáll az éj

20. Vojnits András: Nappali lepkéinmk

21. Kovács Zsolt: Állatok az ember körül

22. Fráter Erzsébet: Nyitvatermők, örökzöldek

23. Haraszthy László: Tollas ragadozók

24. Korsós Zoltán: Szalamandrák, gőték, békák

25. Molnár V. Attila: Pillangósok, ernyősök, gólyaorrok

26. Csörgő Tibor; Fuisz Tibor; Haraszthy László; Ujhelyi Péter: A madárrendszer közepén

27. Szerényi Gábor: Szaporodjatok és sokasodjatok

28. Rimóczi Imre: Mi fán terem a tapló

29. Kriska György; Lovas Béla; Lőw Péter; Török Júlia: Élőlények a mikroszkóp alatt

30. Vida Antal: …Mit fogott a hálótok?

31. Fráter Erzsébet: Őshonos cserjéink

32. Szinetár Csaba: Nyolclábú ragadozók

33. Molnár V. Attila: Ajakosak, tátogatók, keresztesek

34. Szerényi Gábor: Egyedfejlődés és utódgondozás

35. Csörgő Tibor; Fuisz Tibor; Haraszthy László; Magyar Gábor; Ujhelyi Péter: Énekesmadarak - 1

36. Kriska György: Vízi gerinctelenek

37. Fráter Erzsébet: Őshonos lombos fáink

38. Kun András; Peregovits László; Ronkay László; Vojnits András: Éjszakai lepkéink

39. Rimóczi Imre: Gombák erdőn-mezőn

40. Molnár V. Attila: Ibolyafélék, szegfűfélék, fészkesek

41. Bőhm András; Csörgő Tibor; Schmidt Egon; Ujhelyi Péter: Énekesmadarak - 2

42. Molnár V. Attila: Bennszülött és maradványnövényeink

43. Vásárhelyi Tamás: Szipókás rovarok

44. Bőhm András: Énekesmadarak - 3

45. Rimóczi Imre: Növekszenek, mint a gombák

46. Csányi Vilmos; Rózsa Lajos; Török János; Szinetár Csaba; Ujhelyi Péter: Enni vagy nem lenni?

47. Fráter Erzséber: Külhoni fák és cserjék

48. Csorba Gábor; Demeter András; Molnár V. Attila; Szeőke Kálmán: Nádasok élővilága

49. Buczkó Krisztina; Farkas Edit; Lőkös László; Seregélyes Tibor; Tóth Zoltán: Virágtalan növények

50. Csősz Sándor; Földvári Mihály; Móczár lászló; Sziráki György; Tóth Sándor: Hatlábúak birodalma

51. Seregélyes Tibor: Élőhelyek, növénytársulások

52. Apáthyné Tóth Mária; Csuzdi Csaba; Dózsa-Farkas Klára; Fehér Zoltán; Forró László; Gubányi András; Haraszthy László; Korsós Zoltán; Molnár V. Attila; Móczár László; Sziráki György; Zboray Géza: Végül, de nem utolsósorban

Természettár könyvsorozat:

Tóth Mária : A magyar emlősfauna szőrtani kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, 2015.

Gasparik Mihály; Medzihradszky Zsófia: A mi jégkorszakunk. Magyar Természettudományi Múzeum, 2016.

Ambrus András; Danyik Tibor; Kovács Tibor; Olajos Péter: Magyarország szitakötőinek kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, 2018.

Vas Zoltán: Darazsak. Gesta Hymenopterorum. Magyar Természettudományi Múzeum, 2019.

Dulai Alfréd (szerk.): Eocén élővilág a Kárpát-medencében. Magyar Természettudományi Múzeum, 2019.

Élővilág Könyvtár. Kossuth Kiadó:

Molnár V. Attila: Egyszikűek. Orchideák, nőszirmok, liliomok és rokonaik a Kárpát-medencében. 2003.

Kriska György: Vízi gerinctelenek. Szivacsok, kagylók, rákok és más vízi gerinctelenek. 2004.

Fráter Erzsébet: Cserjék. Őshonos cserjéink és külhoni rokonaik. 2003.

Haraszthy László: Énekesmadarak. A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigói, poszátái és más énekesmadarai. 2003.

Molnár V. Attila: Kétszikűek I. 2004.

Molnár V. Attila: Kétszikűek II. 2005.

Molnár V. Attila: Kétszikűek III. 2006.

Szinetár Csaba: Pókok. 2006.

Merkl Ottó: Futrinkák, cincérek, katicabogarak és más bogárcsaládok a Kárpát-medencében. 2003.

Rimóczi Imre: Gombák I. 2004.

Természettudományi enciklopédia. Kossuth Kiadó:

Ujhelyi Péter (szerk.) Emlősök. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Növények és gombák. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Gerictelenek. 2008. és 2018.

Ujhelyi Péter (szerk.): Madarak. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Őslények és hüllők. 2008. és 2017.

Ujhelyi Péter (szerk.): Halak és kétéltűek. 2008. és 2018.

Ujhelyi Péter (szerk.): Kőzetek és ásványok. 2008. és 2018.

Madártávlat. Madártani és természetvédelmi folyóirat. MME:

Ujhelyi Péter (szerk.): 2004-2011, 2013-2018

Halál az utakon

Tegnapelőtt délután Szegeden volt dolgom. Ha már át kell utazni a fél Alföldet, akkor hasznosan szerettük volna tölteni, ezért kora reggel indultunk Debrecenből, kis kerülővel - Kiskunhalas érintésével - az 53-as és 55-ös főutak mentén mértük fel közutak mentén terjedő növényfajok állományait, olyan módon hogy 2 kilométerenként megálltunk és ott egy 100 méteres útszakaszt vizsgáltunk át. Megdöbbentő volt az eközben talált elütött állatok mennyisége: erdei fülesbaglyok, vörös vércse, őz, mezei nyulak, fácán, erdei pinty stb. De a legnagyobb szívfájdalmat három, a mozgó autóból észrevett veszélyeztetett és védett menyétféle ragadozó erőteljes hím példányának teteme okozta: molnárgörény, vidra és nyuszt.

A nyugalom megzavarására alkalmas képek következnek, annak ellenére, hogy a legérzékenyebb részeket elhomályosítottam...

About the Journal Kitaibelia

Kitaibelia (ISSN 2064-4507 - online; ISSN 1219-9672 - print) is a peer-reviewed scientific journal that publishes original research articles on floristics, phytogeography, plant systematics, nomenclature, conservation, plant ecology, vegetation science, and the history of science, with a geographical focus on the Pannonian Ecoregion (Central Europe). Papers are published in English (with a Hungarian abstract) or in Hungarian (with an English abstract). The journal was founded in 1996 and is named in honour of Pál Kitaibel (1757–1817), an outstanding Hungarian botanist.

For more information, visit: https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/

Kitaibelia is published twice a year. The online edition is freely accessible.

Publisher: Faculty of Science and Technology, University of Debrecen, H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Kitaibelia is owned and managed by the Faculty of Science and Technology at the University of Debrecen, which holds all copyrights and licensing rights. The cost of printing is supported by the Hungarian Academy of Sciences.

About the Recent Ranking of Kitaibelia

For the third consecutive year, Kitaibelia has been ranked in the field of international scientific journals, based on citation data from the Scopus database, as listed on the Scimago Journal Rankings site. We are pleased to report that the journal has maintained its position from the previous year in both categories. It ranked 228th out of 553 journals in the Plant Science discipline, placing it in the 2nd quartile (Q2). In the Ecology, Evolution, Behaviour and Systematics category, it ranked 351st out of 739 journals, also placing it in Q2. Additionally, in the Agricultural and Biological Sciences category, it ranked 1137th out of 2570 journals (also in Q2).

For further details, visit: https://www.scimagojr.com/journalsearch.php?q=21101067616&tip=sid&clean=0

This ranking provides valuable data for further analysis, and we will now share some key figures.

The Scopus database, based on citations from the previous year, includes a total of 117 scientific journals published in Hungary. Of these, 12 are ranked Q1, 33 are ranked Q2, 39 are ranked Q3, 32 are ranked Q4, and one journal has not yet been assigned a quartile. Among Hungarian journals, Kitaibelia is ranked 14th in terms of its SJR (SCImago Journal Rank) value.

Scimago also estimates the value of journals and the APC (Article Processing Charge) for articles published in them (the APC is the amount that authors and their affiliated organisations must pay to publish an article in journals following the Gold Open Access model). The value of Kitaibelia is increasing: it was estimated at US$45,881 in 2022, US$96,190 in 2023, and US$124,965 (approximately 46 million HUF) in 2024. The estimated APC for an article was US$2,549 in 2022, US$2,748 in 2023, and US$2,777 (just over 1 million HUF) in 2024.

However, to reassure all parties, Kitaibelia also follows a Diamond Open Access model. Authors are not required to pay for the publication of their articles, which will be made freely accessible online as soon as possible after the peer review, acceptance, and editing process. We also intend to continue publishing printed booklets, which will typically be released at the end of the year or in the first quarter of the following year.

Although Kitaibelia has made significant progress, we acknowledge that our international collaborations and the proportion of female authors remain areas for improvement. Most of our articles are written by male authors from Hungary. We would like to emphasise that we welcome manuscripts from outside Hungary (particularly from the Pannonian Ecoregion), international collaborations, and manuscripts authored by women. Manuscripts will be evaluated solely on their scientific quality, novelty, significance, and potential impact.

We would like to express our gratitude to the authors, reviewers, and members of both the Editorial and Advisory Boards for their invaluable contributions to the journal.

Attila Takács and Attila Molnár V.
Editors