Megjelent a tavaly elhunyt Felföldy Lajos életét és
tevékenységét felidéző közleményünk a Kitaibelia
című botanika-természetvédelmi folyóirat 22. évfolyam 1. számában. Az írásban
az életrajzi adatok és a tudományos munkásság főbb állomásai és eredményei mellett igyekeztünk felidézni Lajos bácsi feledhetetlenül
eredeti, lázadó, életigenlő és iskolateremtő személyiségét is.
A megemlékezés letölthető innen.
Összefoglalás – Felföldy Lajos (1920–2016) magyar
botanika és hidrobiológia egyik legsokoldalúbb és legeredetibb egyénisége volt.
Pályáját Soó Rezső irányításával kezdte, 1938 és 1946 között aktívan részt vett
a debreceni és 1941–1942 között a kolozsvári Tudományegyetem Növénytani
Tanszékén folyó geobotanikai kutatásokban. Számos tudományterületen maradandót
alkotott. A légszennyezésnek az epifiton zuzmókra gyakorolt hatását vizsgáló
kutatásai (1942) világviszonylatban is az elsők közé tartoznak. A
Raunkiaer-féle növényi életforma-rendszeren belül elkülönítette a kétévesek
(Hemitherophyta) életforma-típusát az egyévesekétől (1942). Úttörő szerepet
játszott Magyarországon a vadon élő növényfajok citológiai (kariológiai)
vizsgálatában (1947–1949). Foglalkozott növényélettannal (1951–1959), vizekben
folyó primer produkcióval és algatenyésztéssel (1958–1960). 1972-ban életre
hívta és 1990-ig szerkesztette a Vízügyi Hidrobiológia sorozatot.
Megalapozta a magyarországi vízminőség-védelmet, amely a mai napig meghatározza
a magyar hidrobiológusok szemléletét. 14 és 89 éves kora között legalább
tízezer herbáriumi lapot gyűjtött. Nyugdíjba vonulása után a MTM Növénytár és
az ELTE Füvészkert herbáriumi anyagának rendezésével, revíziójával
foglalkozott, aktívan részt vett az Új Magyar Füvészkönyv elkészítésének
munkálataiban. Munkáira egyszerre jellemző a természet iránti mély tisztelet,
az elméleti megalapozottság és a gyakorlatiasság.
Abstract – Lajos Felföldy (1920–2016) was one
of the most versatile and open-minded Hungarian biologists. He began his
scientific career as a student of Prof. Rezső Soó. Between 1938 and 1946 he
participated in geobotanical studies in University of Debrecen and Kolozsvár
(Cluj-Napoca, Romania). He contributed with important achievements to the
development of several biological disciplines. His pioneering study on the
effects of air pollution on epiphytic lichens (1942) was among the firsts in
the world. He described Hemitherophyte life-form as a discrete unit within
Raunkiaer's plant life-form system (1942). He was a pioneer in the cytological
(caryological) study of wild vascular plant species in Hungary (1947–1949). His
results regarding to primary production of freshwater algae and algal culture
(1958–1960) were in leading edge. In 1972 he founded and until 1990 edited the
Hungarian series entitled ‘Vízűgyi Hidrobiológia’. Books of this series aimed
to publish identification keys of freshwater taxa. These books were proved to
be decisive and useful tools for Hungarian hydrobiologists in biological
classification of brooks, streams, rivers and different types of stagnant
waters. Between 1934 and 2009 he collected more than ten thousand herbarium
sheets. After his retirement, he dealt with the revision of the herbarium
material of Department of Botany in Hungarian Natural History Museum and
Botanical Garden of Eötvös University (Budapest). He participated in the
preparation of the New Hungarian Herbal. His scientific work was characterised
by deep humility for nature, which was founded on strong theoretical and
practical background.
Hivatkozás:
Molnár V. A., Csányi B., Vidéki
R., Bauer N., Dolánszky F., Papp V. G., Nótári K., Buczkó K., Gulyás P. & Virók
V. (2017): Felföldy Lajos (1920–2016) /
Lajos Felföldy: a prominent Hungarian botanist and hydrobiologist. – Kitaibelia 22(1): 3–25.
