Laczkó
Levente és Lukács Balázs András megosztott első szerzőségével megjelent a
nagyváradi nílusi (hévízi) tündérrózsa eredetéről írott cikkünk az Aquatic Botany című
folyóiratban. A cikk teljes terjedelmében április 9-éig letölthető innen.
 |
| A püspökfürdői növény ábrázolása Waldstein & Kitaibel művéből |
A
nílusi tündérrózsa (Nymphaea lotus) trópusi (afrikai) vidékek lakója. Hatalmas
meglepetést okozott Kitaibel Pálnak, mikor 1798-ban Nagyvárad közelében, a
püspökfürdői (ma Románia: Baile Felix) Pece-patak hőforrások által táplált
vizében megpillantotta. Eredetére nézve voltak akik szerint emberi tevékenység
következtében (betelepítve) fordul elő, mások szerint vízimadarak hurcolhatták
be. Ugyanakkor voltak akik szernit a hőforrások által táplált püspökfürdői
meleg vízben vészelte át a jégkorszakot, azaz jelenléte a harmadkor (tercier)
óta folyamatos. A püspökfürdői tündérrózsát a neves francia botanikus
DeCandolle Nymphaea thermalis (hévízi tündérrózsa) néven önálló fajként
is leírta. Tuzson János (1870–1941) a budapesti tudományegyetem professzorának
vizsgálatai azonban nem igazolták faji önállóságát, ezért a trópusokon élő
törzsalak változatáként (Nymphaea lotus var. thermalis) írta le.
Arasznyi átmérőjű, borús időben és estétől reggelig nyíló illatos virágait kocsányuk
a víz felszíne fölé emeli. Egy-egy növény körülbelül 50–60, a víz felszínén
kiterülő, kihegyezetten fogas szélű levelet fejleszt, melyek válla egy darabon
összenőtt, alsó oldaluk (fonákuk) pedig szennyes ibolyaszínű, gazdagon erezett.
A nílusi tündérrózsához hasonló növény a hazai flórában csak egy van: a fehér
tündérrózsa (Nymphaea alba). Mindkét oldalukon zöld színű leveleinek
széle ép, válluk pedig a levélnyélig szabad. Virágai közvetlenül a víz
felszínén ringatóznak. E faj nálunk, főként az Alföldön még nem ritka, álló és
lassan folyó vizekben fordul elő, júniustól szeptemberig virágzik.
Összefoglalás
A félixfürdői állomány eredetét molekuláris filogenetikai módszerek
segítségével vizsgáljuk meg, hogy megbecsüljük a faj rokonságától való
elválásának idejét, és ezt a populációt filogeográfiai kontextusba helyezzük,
összehasonlítva azt a faj teljes elterjedési területéről származó mintákkal. A
nukleáris és a plasztid genom szekvenciáinak felhasználásával rekonstruáltuk az
N. lotus-on belüli filogeográfiai
kapcsolatokat haplotípus hálózatépítési megközelítéssel, amely szerint a
nyugat-afrikai testvérfaj (Nymphaea
zenkeri) mintája mutatja a legjelentősebb genetikai eltérést. A szűkebb
értelemben vett Nymphaea lotus-on belüli
minták között is tapasztalható genetikai különbség, kivéve az egyiptomi és
romániai populációkat, amelyek egymással teljesen megegyeznek. A Lotus szubgenusz datált filogenetikai
elemzése szerint az Nymphaea lotus és
a testvérfaj közötti elválás fiatalabb, mint a harmadkor (tercier) vége (1,26 millió
éve). Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják az Nymphaea lotus európai állományának tercier reliktum eredetét.
 |
| A termőhelyen néhány éve még bőven megtalálható volt a növény... (a képen Lukács Balázs András) |
Abstract
Nymphaea lotus L.
is a tropical and subtropical species of waterlilies with an African
distribution. A conspicuous satellite occurrence can be found in Europe in a thermal spring in NW Romania. This population
(treated as var. thermalis (DC.) Tuzson) received much attention as a
potential Tertiary relict in the flora of Europe ,
although its relict vs. planted nature has been part of great debate among
scholars during the last 200 years. We revisit this question by using molecular
phylogenetic methods to estimate the timing of divergence of this species, and
put this population into a phylogeographic context by comparing it to samples
coming from the whole area of the species. By using sequences of the nuclear
and the plastid genome, we reconstructed the phylogeographic relationships
within N.
lotus with a haplotype network building approach, that identified a
genetically distant lineage in western Africa, which we relate to N. zenkeri
Gilg, the sister species of N. lotus. All the populations of N. lotus s.str. displayed
genetic distance between each other except for the Egyptian and Romanian
populations. On our dated phylogeny of the subgenus Lotus the separation between N. lotus and
its sister species was found to be younger than the end of the Tertiary (1.26
Mya). These results clearly refute the Tertiary relict status of the European
population of N.
lotus.
Hivatkozás
Laczkó,
L., Lukács, B. A., Mesterházy, A., Molnár V., A. & Sramkó, G.
(2019): Is Nymphaea lotus var. thermalis a Tertiary relict in Europe? – Aquatic
Botany doi 10.1016/j.aquabot.2019.02.002
