Karantén-botanika

Ma az erkélyen botanizáltam. És ezt találtam virágozva:

Dán kanálfű (Cochlearia danica)

A fajról részletesebben lehet olvasni itt.
Salátának is jó.

Amikor az újabb és újabb rekordoknak nem örülünk szívből

A pókbangó (Ophrys sphegodes) egyetemista koromban május elején virágzott. Virágzásának átlagos középnapja egy 148 év hosszú időszakban gyűjtött 170 virágzó állapotú herbáriumi példány alapján május 14. (Julian day 134) volt (Molnár V. et al. 2012). A Magyarországi Orchideák Herbáriumi adatbázisában (Molnár V. et al. 2011) található legkorábbi virágzású példányt Jávorka Sándor és Zólyomi Bálint gyűjtötték Balatonszentgyörgyön 1939. április 23-án.

A tavalyi évben beszámoltam róla, hogy a fajt 2019. március 30-án találta virágozva Lukács Róbert. Az idén a faj további 10 napot javított az országos csúcson… Március 20-án Keresztes-Nagy József fényképezte. Mi lesz ebből???

Virágzó pókbangó, Magyarország. 2020. március 20. Fotó: Keresztes-Nagy József.

A koronavírusról - biológus szemmel. Interjú Jordán Ferenccel

A koronavírusról - biológus szemmel. A Jordán Ferenccel készült interjú olvasásához katt a képre!
Szívemből beszél!

Zenés karanténsláger Kovács András Pétertől

Jó szívvel ajánlom. Katt a képre.

A 'koronavírusról" és egyéb apróságokról

Két hete (március 3-án) Biogeográfia előadást tartottam Biológia BSc- és tanárszakos hallgatóknak.

Éppen arról kellett beszélnem, hogy az élőlények elterjedését milyen tényezők segítik és hátráltatják a Földön (folyosók és akadályok, terjedőképesség, kolonizáció, szigetbiogeográfia). Bár a vírusok nem élőlények, mégis úgy gondoltam: nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ezért megkérdeztem a hallgatókat, hogy az elmúlt hetekben hallottak-e az egyetemi oktatás során a SARS-CoV-2 (az a koronavírus ami a COVID-19 megbetegedést okozza) terjedési mechanizmusáról, halálozási arányáról, és általában arról, hogy mi az hogy zoonózis, azaz mi köti össze az ebola-t a H5N1-gyel, a veszettséggel és a pestissel? Egyöntetű nem volt a válasz.

Mondtam, ami akkor rendelkezésemre állt, annak tudatában, hogy életünk hamarosan megváltozik. Mondanivalóm lényege mégis az volt, hogy az egész mostani (akkoriban Európában még csak kibontakozóban lévő, lekicsinyelt és panikkeltésnek titulált) járvány fő oka hosszú távon fenntarthatatlan társadalmi berendezkedésünk: túlnépesedés és globális mobilitás.

Nálam sokkal avatottabb emberek fejtik ki nézetüket a dologról, kiemelten ajánlom a világhírű hálózatkutató Barabási Albert-László bejegyzését.

De ne csak komoly dolgokról essen szó!

„Kikapcsolódásként” is ajánlom az alábbi tanulságos filmek megtekintését. Ezek messze nem csak egy pándémia kialakulásának lehetőségéről, okairól és következményeiről szólnak.

12 Majom (1995)

Alapmű! Terry Giliam (ex-Monty Python) rendezésében.

„–Ott a televízió! Minden benne van! Nézd, hallgasd, térdelj imádkozz!  Reklámok! Már nem csinálunk semmit! Minden automatizált. Akkor mi minek kellünk? Fogyasztónak, Jim! Ha sokat vásárolsz mintapolgár vagy, de ha nem vásárolsz sok mindent akkor mi vagy? Elmebeteg!”

„–Úgy érzem Dr. Railley, alaposan megadta a vészmadaraknak. Meggyőző adatok utalnak arra, hogy a Föld nem fogja túlélni az emberek mértéktelenségét. Az atomfegyverek elterjedése, a korlátlan szaporodás, a talaj-, a víz-, a levegő-, a környezet szennyezése… Így aztán hamarosan ránk fog szakadni az ég. Ez a Homo sapiens mottója: Gyerünk vásárolj! De valójában az őrület sikolya.”

Fertőzés (2011)

Egy szerintem alulértékelt film valóságos sztárparádéval:

„–E pillanatban a legjobb védelem a kontaktus kerülése: ne fogjunk kezet, maradjon otthon aki beteg és gyakran mossunk kezet!”

„–Tudod, honnan jön ez? A kézfogás?

– Volt idő amikor így mutatták meg egymásnak az emberek, hogy nincs náluk fegyver. 
– És vajon a vírus tudja ezt?”

Vírus (1995)

Az előzőekhez képest fércmunkának tekintem, de vannak benne tanulságos, értékelhető momentumok (és messze nem akarom azt sugallni, hogy a zoonózisok, csak a biológiai fegyvergyártás melléktermékei lehetnek).

Cikk a színes békaszőlőről a Preslia című folyóiratban

Lukács Balázs András első szerzőségével megjelent  „The decline and recovery of populations of Potamogeton coloratus in Hungary” című cikkünk a Preslia című folyóiratban.

A teljes közlemény letölthető innen.

Abstract

Fen pondweed (Potamogeton coloratus) is characteristic species of oligotrophic waters, therefore, one of the rarest and most endangered aquatic plants in Europe; being characterised by habitat loss and population decline all over the continent. In Hungary, all of its population disappeared during the 1950s and 1960s, but the species exhibited a massive recovery in recent years, many populations that once disappeared now recovered; moreover, new populations also emerged. In this study, we investigated the role of the environmental variables in the re-emergence of the species, and in determining its phenology-environment dependency, as well as the role of dispersal potential in the emergence of new populations. Our study is the first to assess the dispersal ability of P. coloratus by means of endozoochory, evaluated within the framework of a forced-feeding experiment of its seeds. We found that variation in annual precipitation does not affect the presence of P. coloratus; however, the variation of karst water level coincides with the number of populations in the studied region. This suggests that the disappearance-reappearance of P. coloratus has been driven by fluctuations in regional karst water levels, which was basically controlled by the development of the socialist heavy industry, and especially by the operation of the bauxite and coal mines. Moreover, we show that water temperature determines the phenology of the species. Importantly, we also demonstrate that a relatively high proportion of forcefed P. coloratus seeds passed through the digestive tract of mallards and many of them contained viable embryos after passage. Thus, birds could serve as possible dispersal vectors of P. coloratus seeds, hence they might be responsible for the emergence of new populations. Overall, P. coloratus appears to be recovering, but regular monitoring should be conducted to ensure its persistence.

Hivatkozás

Lukács B. A., Molnár V. A., Mészáros A., Lovas-Kiss Á., Vincze O., Süveges K., Fekete R. & Mesterházy A. (2020): The decline and recovery of populations of Potamogeton coloratus in Hungary. – Preslia 92: 73–86.

ELHALASZTOTT Előadóülés az Akadémián vizes előhelyeinkről

ELHALASZTVA A KORONAVÍRUS-HELYZET ESZKALÁLÓDÁSA MIATT
  
Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya az MTA Székház Kistermében, (Budapest V. Széchenyi tér 9.) rendezi meg a VIZES ÉLŐHELYEINK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS AZOK MEGŐRZÉSÉRŐL szóló tudományos ülést.

Időpont: 2020. március 20. (péntek), 10.00

Szervezők: MTA Ökológiai Tudományos Bizottság, MTA Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság, MTA DAB Tisza-kutató Munkabizottság.

Az előadóülés szakmai támogatója az MTA Nemzeti Víztudományi Program.

Délelőtti program

Levezető elnök: Padisák Judit, az MTA levelező tagja

10.00-10.10: Megnyitó

10.10-10.30: A felszín alatti víztől függő ökoszisztémák vízellátottságának helyzete alulnézetből Tahy Ágnes (Országos Vízügyi Főigazgatóság)

10.30-10.50: A vizes élőhelyek sérülékenysége a táplálékhálózatokon keresztül Jordán Ferenc (Ökológiai Kutatóközpont)

10.50-11.10: Alap és alkalmazott kutatások eredményei a hazai vizeket érintő környezeti kihívások tükrében Borics Gábor (Ökológiai Kutatóközpont)

Szünet

11.15-11.35 : A vizes élőhelyeink állapota: teendők és kihívások Lukács Balázs András (Ökológiai Kutatóközpont)

11.35-11.55: A vízi- és vizes élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatásai Vári Ágnes (Ökológiai Kutatóközpont)

11.55-12.15: Eltűnő világ: a szikes tavak veszélyeztetettsége a kovaalgák szemszögéből Lengyel Edina & Stenger Kovács Csilla (Pannon Egyetem)

12.15-12.35: Hol bontsunk gátat? - Tájtervezés optimalizációs alapokon Erős Tibor (Ökológiai Kutatóközpont)

Szünet

Délutáni program

Levezető elnök: Varga Zoltán, az MTA doktora, professor emeritus

13.00-13.20: Eltűnő vízimadarak és globális változások Végvári Zsolt (Ökológiai Kutatóközpont)

13.20-13.40: A Duna és a Loire folyók ökoszisztéma válasza a globális felmelegedés és az emberi tevékenységek hatásaira a lebegő algák összetételén és diverzitásán keresztül Abonyi András (Ökológiai Kutatóközpont)

13.40-14.00: Szántóföldi belvizek természetvédelmi jelentősége Molnár V. Attila (Debreceni Egyetem)

14.00-14.20: Diszperzió, mint a vizes élőhelyek állapotát meghatározó folyamat Lovas-Kiss Ádám (Ökológiai Kutatóközpont)

Szünet

14.25-14.45: Rehabilitációs és kezelési eszközök a szikeseken Ecsedi Zoltán (Hortobágy Természetvédelmi Egyesület)

14.45-15.15: Integrált földhasználattervezés támogatása gazdasági értékeléssel belvizes területeken Pinke Zsolt (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

15.15-15.45: A halgazdálkodás hatásai a természetes felszíni vizeink ökológiai állapotára Halasi-Kovács Béla (NAIK Halászati Kutatóintézet)

15.45-16.15: Szikesek helyzete Eurázsiában és jelentősége a Kárpát medencében Boros Emil (Ökológiai Kutatóközpont)

16.15-16.35 Zárszó

A Diószegi Szeminárium következő előadása

A Diószegi Szeminárium következő összejövetelén, 2020. március12-én, 17 órakor Tserendulam Batsukh (Mongol Tudományos Akadémia) Genetic diversity of Argali sheep (Ovis ammon Linnaeus 1758) populations in Mongolia címmel fog előadást tartani.

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

Helyszín: Debreceni Egyetem, Élettudományi Épület, Állattani Szeminárium terem (Földszint, F201)

Ciprusi seprűk

Nemrégiben tértünk haza egy ciprusi kirándulásról. A mostani bejegyzésben az ottani, vadon élő növényekből készített seprűkről szerzett tapasztalataimat osztom meg és néhány fényképet teszem közzé.

A vadon élő növényeken alapuló seprűkötés hagyománya kihalóban van. A funkcionális és rendszertani sokféleséget eltünteti az indusztralizáció (a műanyagból készült seprűk és a motoros lombfúvók térhódítása), a globalizáció (az olcsó, import seprűk hozzáférhetősége) és az önellátásra képtelen fogyasztói társadalom elkényelmesedése…

Úgy vélem, hogy e téren is a 24. órában vagyunk: fogy az időnk, hogy a meglevő hagományos ökológiai ismereteket összegyűjthessük: hol, milyen növényekből, mikor, hogyan, milyen célra alkalmas seprű készíthető?

A ciprusi látogatás előtt úgy véltem, hogy viszonylag kicsi az esélye, hogy egy ilyen jóléti társadalmak közé számító közegben még adatokat gyűjthessek ebben a témakörben. Szerencsére pozitívan csalódtam!

Hogyan lehet adatokat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy milyen növényeket használnak seprűkészítésre? Az alábbi pár fénykép ezt hivatott illusztrálni…

Az ember jártában-keltében észrevesz egy seprűt – mondjuk egy felújítás alatt levő ház udvarán, egy nyitott ajtajú garázsban vagy egy baromfiudvarban

Kérdezősködhetünk is: és néha eredményre jutunk…

Érdemes nyiltott szemmel járni piacok és mezőgazdasági eszközöket áusító boltok környékén is…

Ugye milyen hasznos, ha az ember a közutak mentén terjedő, tengerparti növényfajokat is vizsgálja? Előfordulhat, hogy egy tematikus útmenti megállónál egy öreg, elkopott seprűre bukkan…

Valakit a seprű használata vagy éppen a készítéshez szükséges alapanyag gyűjtése közben is „tetten érhetünk”

A seprűkötésnek sokféle technikája létezik. Cipruson egy másutt addig nem észlelt módszerrel találkoztam. Két köteg fásodó szárú és kellően merev hajtású növényt kötnek a nyél két oldalára, sokszor meglehetősen kevéssé míves és kifinomult módon…

… mindezt megkönnyíti ha a az uralkodó vegetációban számos olyan növény van, amely életformája, növekedési típusa igen alkalmassá teszi erre a célra…

…Bővült a tárgy-gyűjtemény is: egy példányt sikerült hazahoznunk, bár a ciprusi határőr/vám-hivatalnokok kissé értetlenkedtek: "Very unusual!"