Nemzeti Kiválóság Program - fenntartási jelentés (2019)

2013. szeptember 1. és 2014. december 31. közötti időszakban a Nemzeti Kiválóság Program Szentágothai János Ösztöndíjában részesültem. A támogatási szerződés V. fejezet 4.2. pontja szerint ösztöndíjas időszak lezárultát követő 5 éven keresztül, meghatározott időpontokban fenntartási jelentést kell benyújtanom. Mivel a benyújtásra megadott link évek óta nem működik a jelentést itt teszem közzé, hiszen ennek a blognak a létrejöttét a Szentágothai Ösztöndíj iniciálta.

 

Fenntartási jelentés

Nemzeti Kiválóság Program

Konvergencia-Szentágothai János Ösztöndíj Tapasztalt Kutatóknak-2013

 

A támogatott munka címe: Európai orchideák es látonyafélék kutatása

A támogatott neve: dr. Molnár V. Attila

Befogadó intézmény: Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar

Pályázat azonosítója: A2-SZJ-TOK-13-0001

NKPR iktatási azonosító: NKPR-2013-14040

A beszámoló tárgyát képező időszak: 2019. január 01. – 2019. december 31.

 

A 2019-es évben elért fontosabb eredmények:

6 tudományos és ismeretterjesztő előadást tartottam különböző rendezvényeken;

Löki Viktor témavezetésemmel megvédte egyetemi doktori (PhD) értekezését;

Megszerveztem a Botanikai kutatások Debrecenben: növények a környezet és a társadalom szolgálatában – 90 éves a DE Növénytani Tanszék című előadóülést;

Megszerveztem a Másodlagos és antropogén élőhelyek kutatása című előadóülést;

Megszerveztem a Diószegi Szeminárium című előadássorozat 1 előadását;

Kutatói blogot működtettem (újabb 54 bejegyzés);

Részt vettem a Kitaibelia című botanikai folyóirat 24. évfolyamának szerkesztésében, lektorálásában és kiadásában.

14 tudományos közlemény jelent meg (vagy fogadtak el közlésre) nemzetközi folyóiratban (kumulatív impakt faktor: 39,6), melyek a következők:

[1]  Lukács B.A., E.-Vojtkó A., Erős T., Molnár V. A., Szabó S. & Götzenberger L. (2019): Carbon forms, nutrients and water velocity filter hydrophyte and river-bank species differently: A trait-based study., Journal of Vegetation Science https://doi.org/10.1111/jvs.12738     Impact factor:2.944

[2]  Laczkó L., Lukács B. A., Mesterházy A., Molnár V. A., Sramkó G. (2019): Is Nymphaea lotus var. thermalis a Tertiary relict in Europe?, Aquatic Botany 155: 1–4. Doi 10.1016/j.aquabot.2019.02.002, Impact factor:1.787

[3]  Löki V., Deák B., Lukács B. A. & Molnár V. A. (2019): Biodiversity potential of burial places – a review on the flora and fauna of cemeteries and churchyards., Global Ecology and Conservation 18: e00614. DOI 10.1016/j.gecco.2019.e00614,           Impact factor:2.751

[4]  E-Vojtkó A., Balogh N., Deák B., Kelemen A., Kis Sz., Kiss R., Lovas-Kiss Á., Löki V., Lukács K., Molnár V. A., Nagy T., Sonkoly J., Süveges K., Takács A., Tóth E., Tóth K., Tóthmérész B., Török P., Valkó O., Vojtkó A. & Lukács B. A. (2019): Leaf trait records of vascular plant species in the Pannonian flora with special focus on endemics and rarities. Folia Geobotanica (accepted for publication), 2019        Impact factor:1.571

[5]  Fekete, R., Löki, V., Urgyán, R., Süveges, K., Lovas‐Kiss, Á., Vincze, O., & Molnár V. A. (2019): Roadside verges and cemeteries: Comparative analysis of anthropogenic orchid habitats in the Eastern Mediterranean., Ecology and Evolution 9: 6655–6664           Impact factor:2.537

[6]  Lovas-Kiss Á., Vincze O., Kleyheg E., Sramkó G., Laczkó L., Fekete R., Molnár V. A., Green A. J. (2019): Seed mass, hardness and phylogeny determine the potential for endozoochory by granivorous waterbirds., Ecology and Evolution (accepted for publication)           Impact factor:2.537

[7]  Bódis J., Biró É., Nagy T., Takács A., Sramkó G., Bateman R. M., Gilián L. Illyés Z., Tökölyi J., Lukács B. A., Csábi M. & Molnár V. A. (2019): Biological flora of Central Europe Himantoglossum adriaticum H. Baumann., Perspectives in Plant Ecology, Evolution and Systematics 40: 125461. DOI 10.1016/j.ppees.2019.125461           Impact factor:2.524

[8]  Nagy T., Pfliegler W., Takács A., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2019): Distribution, infection rates and DNA-barcoding of Uromyces erythronii (Pucciniaceae), a parasite of Erythronium (Liliaceae) in Europe., Willdenowia 49(1): 13-20, 2019  Impact factor:1.500

[9]  Süveges K., Löki V., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Fekete R., Takács A., Vincze O., Lukács B. A., Molnár V. A. (2019): From European priority species to characteristic apophyte: Epipactis tallosii (Orchidaceae)., Willdenowia 49(3): 401–409. DOI: 10.3372/wi.49.49310,   Impact factor:1.500

[10]         Nobis M., Klichowska E., Terlević A…. Molnár V. A. … Zykova E. (2019): Contribution to the flora of Asian and European countries: new national and regional vascular plant records, 8., Botany Letters DOI: 10.1080/23818107.2019.1600165, 2019     Impact factor:1.342

[11]         Kattge J., Bönisch G., Díaz S., Lavorel S., Prentice I. C., Leadley, Tautenhahn S., Werner G., … Lukács B. A., .… Molnár V. A. … & Wirth C.: (2020): TRY plant trait database - enhanced coverage and open access., – Global Change Biology DOI 10.1111/gcb.14904   Impact factor: 8.880

[12]         Costea M., El Miari H., Laczkó L., Fekete R., Molnár V. A. Lovas-Kiss Á., Green A. J. (2019):The effect of gut passage by waterbirds on the seed coat and pericarp of diaspores lacking “external flesh”: evidence for widespread adaptation to endozoochory in angiosperms., PLoS ONE 14(12): e0226551. DOI: 10.1371/journal. pone.0226551  Impact factor: 2.776

[13]         Sramkó, G., Paun, O., Brandrud, M. K., Laczkó, L., Molnár V., A., & Bateman, R. M. (2019). Iterative allogamy-autogamy transitions drive actual and incipient speciation during the ongoing radiation within the orchid genus Epipactis (Orchidaceae). Annals of Botany 124(3): 481–497.      Impact factor: 3,454

[14]         Löki V.*, Molnár V. A.*, Süveges K., Heimeier H., Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Kreutz C.A.J., Sramkó G. & Tökölyi J. (2019): Predictors of conservation value of Turkish cemeteries: a case study using orchids. – Landscape and Urban Planning 186: 36–44.      Impact factor: 5,144 (* megosztott első szerzők)

  

 

Cikk a PLoS One című folyóiratban

Megjelent a „The effect of gut passage by waterbirds on the seed coat and pericarp of diaspores lacking “external flesh”: evidence for widespread adaptation to endozoochory in angiosperms" című közleményünk az PLoS One című folyóiratban.

A teljes közlemény letölthető innen.

Abstract
The widely accepted “endozoochory syndrome” is assigned to angiosperm diaspores with a fleshy, attractive tissue and implies the existence of adaptations for protection against digestion during gut passage. This syndrome has led diaspore fleshiness to be emphasized as the exclusive indicator of endozoochory in much of the ecology and biogeography research. Crucially, however, endozoochory in nature is not limited to frugivory, and diaspores without “external flesh” are commonly dispersed, often over long distances, via birds and mammals by granivory. A key question is: are such diaspores somehow less prepared from an architectural point of view to survive gut passage than fleshy diaspores? To answer this question, we selected 11 European angiosperm taxa that fall outside the classical endozoochory syndrome yet are known to be dispersed via endozoochory. We studied their seed coat/pericarp morphology and anatomy both before and after gut passage through granivorous waterfowl, and determined their seed survival and germinability. We found no fundamental differences in the mechanical architecture of the seed coat and pericarp between these plants dispersed by granivory and others dispersed by frugivory. Neither diaspore traits per se, nor dormancy type, were strong predictors of diaspore survival or degree of damage during gut passage through granivores, or of the influence of gut passage on germinability. Among our 11 taxa, survival of gut passage is enabled by the thick cuticle of the exotesta or epicarp; one or several lignified cell layers; and diverse combinations of other architectural elements. These protection structures are ubiquitous in angiosperms, and likely to have evolved in gymnosperms. Hence, many angiosperm diaspores, dry or fleshy, may be pre-adapted to endozoochory, but with differing degrees of specialization and adaptation to dispersal mechanisms such as frugivory and granivory. Our findings underline the broad ecological importance of “non-classical endozoochory” of diaspores that lack “external flesh” 

Hivatkozás

Costea M., El Miari H., Laczkó L., Fekete R., Molnár V. A. Lovas-Kiss Á. & Green A. J. (2019): The effect of gut passage by waterbirds on the seed coat and pericarp of diaspores lacking “external flesh”: evidence for widespread adaptation to endozoochory in angiosperms. – PLoS One 14(12): e0226551. DOI: 10.1371/journal. pone.0226551

Kellemes Ünnepeket!

Növényrendszertani tematikus szám a Lengyel Botanikai Társaság folyóiratában

A Lengyel Botanikai Társaság folyóirata (Acta Societatis Botanicorum Poloniae, impact factor: 0,718) “Recent developments in taxonomy and phylogeny of plants” címmel tematikus számot jelentet meg 2020. szeptemberében. A tematikus szám vendégszerkesztőjeként ezúton szeretném a kedves kollégák figyelmét felhívni erre a publikációs lehetőségre.

Hajtásos növényekkel, mohákkal és zuzmók növényi komponenseivel foglalkozó eredeti közleményeket, rövid közleményeket és szemle-cikkeket várunk 2020. március 31-éig.

A folyóiratról és a különszámról további tudnivalók találhatók itt.

Instrukciók a szerzők számára itt.

 

A kéziratok benyújtásához regisztrálni kell itt.

A folyóirat szabad hozzáférést biztosít a megjelent cikkekhez (Open access), a közlemények közlésének díja 260 euró. A tematikus szám meghívott szerzői mentesülnek a díj fizetése alól.

Kérem azokat a kollégákat akik élni szeretnének ezzel a lehetőséggel, hogy a benyújtani kívánt kézirat címét és összefoglalóját küldjék el nekem az alábbi címre:

A tematikus számba beleillő absztraktok beküldőit meghívom a kézirat benyújtására.

A beérkezett kéziratokat két független bíráló értékeli. A kézirat benyújtására vonatkozó meghívás nem jelenti automatikusan annak későbbi elfogadását.

 

Cikk az Annals of Botany című folyóiratban

Sramkó Gábor első szerzőségével megjelent a nőszőfű (Epipactis) nemzetség fajképződési folyamatairól írt cikkünk az Annals of Botany című folyóiratban.

A teljes cikk most szabadon elérhető itt, mint a szerkesztő által erre kiválasztott közlemény (Editor’s choice).

 

Abstract

Background and Aims

The terrestrial orchid genus Epipactis has become a model system for the study of speciation via transitions from allogamy to autogamy, but close phylogenetic relationships have proven difficult to resolve through Sanger sequencing.

Methods

We analysed with restriction site-associated sequencing (RAD-seq) 108 plants representing 29 named taxa that together span the genus, focusing on section Epipactis. Our filtered matrix of 12 543 single nucleotide polymorphisms was used to generate an unrooted network and a rooted, well-supported likelihood tree. We further inferred genetic structure through a co-ancestry heat map and admixture analysis, and estimated inbreeding coefficients per sample.

Key Results

The 27 named taxa of the ingroup were resolved as 11 genuine, geographically widespread species: four dominantly allogamous and seven dominantly autogamous. A single comparatively allogamous species, E. helleborine, is the direct ancestor of most of the remaining species, though one of the derived autogams has generated one further autogamous species. An assessment of shared ancestry suggested only sporadic hybridization between the re-circumscribed species. Taxa with the greatest inclination towards autogamy show less, if any, admixture, whereas the gene pools of more allogamous species contain a mixture alleles found in the autogams.

Conclusions

This clade is presently undergoing an evolutionary radiation driven by a wide spectrum of genotypic, phenotypic and environmental factors. Epipactis helleborine has also frequently generated many local variants showing inclinations toward autogamy (and occasionally cleistogamy), best viewed as incipient speciation from within the genetic background provided by E. helleborine, which thus becomes an example of a convincingly paraphyletic species. Autogams are often as widespread and ecologically successful as allogams.

Hivatkozás

Sramkó, G., Paun, O., Brandrud, M. K., Laczkó, L., Molnár V., A., & Bateman, R. M. (2019). Iterative allogamy-autogamy transitions drive actual and incipient speciation during the ongoing radiation within the orchid genus Epipactis (Orchidaceae). Annals of Botany 124(3): 481–497.

Kanadai orchideák a Soó Rezső-herbáriumban

Néhány napja kellemes meglepetést hozott a posta. Emődy Wáman-Zoltán (Kőszeg) idén nyáron Kanadában (British Columbia) tett kirándulásán gyűjtött és szépen preparált orchideák lapjait adományozta gyűjteményünknek.

Köszönjük szépen!

A temetős könyv egy visszhangja

Tavasszal levelet kaptam Ouanphanivanh-Kiss Noémitől, aki a temetős könyvünk elolvasása után érdeklődött a jászfényszarui temetőben található csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) után. (Noémi férje Fényszaruról származik.) Most kaptam meg Tőle a helyi, a "Mi újság Fényszarun?" című újságban megjelent alábbi cikket:

 



 

De a további sorai is örömmel töltöttek el:

„igyekszem majd kezdeményezni, hogy jövőre kerítsék körbe és táblázzák ki a növényt Jászfényszarun.

...

Az év egyik legjobb döntésének érzem, hogy megvettem és elolvastam a temetős könyveteket, mert azóta az egész évemet átszőtte a temetkezés-hagyományok-természetvédelem témakör; remek gondolatébresztőnek bizonyult a könyv!

Megszületett a csatolt cikk, elolvastam Balassa Iván „A magyar temetők néprajza” című könyvét, és még a családi nyaralásokon-pihenéseken is felkeressük a régi, érintetlenebb temetőket (pl. Telkibánya, Derecske-Bányatemető), hogy gyönyörködhessünk a kiveszőfélben lévő, de néhol még látható gyepes sírhantokban, egyszerű fejfákban. Több ismerősömnek is meséltem röviden a temetős könyvben olvasottakról.

Tényleg nagyon sok szép élményt köszönhetek annak, hogy megírtátok ezt a könyvet, nagyon örülök, hogy elkészült ez a hiánypótló mű!”

Kitaibel-könyv kalózkodás

2007-ben jelent meg a „Kitaibel Pál élete és öröksége” című könyvem, amely könyvesbolti forgalomba nem került és azóta elfogyott. Amint U. P. barátom a figyelmemet felhívta a világhálón, egy nem biztonságos jelzésű oldal azt állítja magáról, hogy rendelkezik a szóbanforgó könyv pdf-változatával, amely regisztráció után letölthető. Természetesen nem regisztráltam az oldalon, hogy ellenőrizzem az állítás igazságtartalmát, csak jelzem, hogy a szóban forgó mű a szellemi tulajdonom és senkinek nem adtam hozzájárulást annak elektronikus terjesztésére.

 

Egyébként érdemes elolvasni az oldalon olvasható magyartalan ismertetőszöveget, legalább megtudom, hogy a könyvem értékelései ’kíválóak” és az értéke „általában” majdnem 30 euró:

„Helló, úgy tűnik érdekli a Kitaibel Pál élete és öröksége könyv. Ezt a könyvet szerző által Molnár V. Attila írta és kíválóak az értékelései / általában EUR 28.98 körül van az ára. Ezen az oldalon alexandralevai.tk, rendelkezünk ennek a Kitaibel Pál élete és öröksége könyvnek a pdf változatával. Ha ingyen akarja letölteni a pdf-et, csak kattintson az alábbi letöltés gombra.”

Cikk a Tallós-nőszőfű elterjedéséről a Pannon ökorégió nyár-ültetvényeiben

Süveges Kristóf első szerzőségével megjelent legújabb közleményünk az Epipactis tallosii előfordulásairól a Pannon ökorégió nyár-ültetvényeiben a Willdenowia című folyóiratban. A teljes cikk letölthető innen. A teljes adatsor (e-függelék) letölthető innen.

 

Az Epipactis tallosii-t lokális elterjedése, valamint kis egyedszámú, elszigetelt, csökkenő tendenciát mutató populációi miatt az egyik igen veszélyeztetett orchideafajnak tekintik Európában. (Az IUCN vörös listáján a veszélyeztetett (EN) kategóriába sorolták.) Ugyanakkor az elmúlt időszakban a faj számos új populációját találtak Magyarországon. A Tallós-nőszőfű populációi rendszeresen előfordulnak nyár (Populus) ültetvényekben. Jelen munka során 182 ültetvényt vizsgáltunk Magyarországon és a környező országokban, a pannon biogeográfiai régióban. A fajt a meglátogatott ültetvények 23% -ában találtuk, összesen mintegy 4000 virágzó hajtást. Négy olyan országban (Horvátország, Románia, Szerbia és Ukrajna területén) dokumentáltuk a faj előfordulását, ahonnan korábban nem volt ismert. Az idegen- és őshonos / vegyes nyárültetvényekben hasonló valószínűséggel fordult elő a faj. Vizsgálatunk alapján az E. tallosii elterjedési területe és állománynagysága jóval nagyobb, mint azt korábban feltételeztük. Dokumentáltuk, hogy a nyárültetvények megfelelő élőhelyszigetként szolgálnak az orchidea számára a mezőgazdaságilag művelt tájakon. Eredményeink fényében javasoljuk az E. tallosii IUCN kategóriájának újraértékelését és a közel veszélyeztetett (NT) kategóriába sorolását.

 

Epipactis tallosii A. Molnár & Robatsch. – A. Young sprout [Ukraine: Nove Selo]; B. Habit [Hungary: Debrecen]; C. Habit [Serbia: Martonoš]; D. Achlorophyllous individual [Romania: Valea Lui Mihai]; E. Inflorescence [Romania: Valea Lui Mihai]; F. Inflorescence [Croatia: Baranjsko Petrovo Selo]; G. Inflorescence [Serbia: Martonoš]; H. Fruiting stem [Serbia: Kanjiža]. Photographs: A–H by A. Molnár V.

 

  

Habitats of Epipactis tallosii in hybrid poplar monocultures. A. Plantation surrounded by agricultural cropfields, Croatia: Baranjsko Petrovo Selo; B. Croatia: Čađavica; C. Serbia: Kanjiža, D–E. Hungary: Vácegres. Photographs: A–E by A. Molnár V.

Abstract

Epipactis tallosii is considered as one of the highly threatened European orchid species due to its local distribution and small isolated populations that are characterized by decreasing trends. The species is now enlisted in the endangered (EN) category of the Red List. Nevertheless, during the last decade, multiple new populations of the species were found in Hungary, while our field surveys indicated that E. tallosii populations regularly occur in poplar (Populus) plantations. Here we conducted a thorough field survey of poplar plantations, by visiting 182 plantations in Hungary and surrounding countries in the Pannonian Biogeographic Region. We found E. tallosii in 23% of the visited plantations, and counted a total of ca. 4000 generative shoots. Moreover, we documented the occurrence of the species to four countries, where it has not been reported before: Croatia, Romania, Serbia and Ukraine. Alien and indigenous/mixed poplar plantations were similarly likely to harbour populations of E. tallosii. Our study suggests, that the distribution area and number of populations of E. tallosii is much larger than previously assumed, and that poplar plantations serve as suitable habitat islands in the agricultural landscapes for this orchid. In the light of our results, we suggest the reassessment of the IUCN category of E. tallosii and to recategorise it as Near Threatened (NT).

 

Hivatkozás

Süveges K., Löki V., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Fekete R., Takács A., Vincze O., Lukács B. A., Molnár V. A. (2019): From European priority species to characteristic apophyte: Epipactis tallosii (Orchidaceae). – Willdenowia 49(3): 401–409. DOI: 10.3372/wi.49.49310

Lovas-Kiss Ádám az Ökológiai Kutatóközpont egyik kutatói díjasa 2019-ben

Lovas-Kiss Ádám volt tanítványom az Ökológiai Kutatóintézet kutatói díját nyerte el (az idei díjazottak közül legfiatalabbként). Az indoklás szerint „Fő kutatási területe a növények madarak általi terjesztése, melyben elért eredményeinek jelentős nemzetközi visszhangja van. 2019-ben kiemelkedő publikációs teljesítményt nyújtott. Mint a legjobb PhD dolgozat írója, több száz kutató előtt tartott plenáris előadást a SEFS–en (Symposium for European Freshwater Sciences) Zágrábban, ami az Ökológiai Kutatóközpont nemzetközi láthatóságát jelentősen növelte.”

Ádám kutatásairól friss híradás a 24.hu-n olvasható.

Gratulálok és további sikereket kívánok!

 

 

Kitaibelia 24. kötet postázása

Megjelent a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirat 24. évfolyam, 1–2. füzete (egybekötve). A megrendelők számára a mai napon postára adjuk. Ha valaki nem kapja meg, megváltozott a postacíme, vagy még nem megrendelő de igényt tart rá, kérjük a kitaibelia@unideb.hu címen jelezze.

 

 

Mérgezett föld - Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene!

Mindenkinek ajánlom a „Mérgezett föld” című magyar ismeretterjesztő film megtekintését. Megdöbbentő, tanulságos, hiteles.

Szabadon megnézhető itt.

Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene! És tanulni belőle.

 

„Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell  táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.”

A filmet írta, fényképezte és rendezte: Kővári Gábor Mihály

Társrendező: Iván Róbert

Producer: Tóth Zsolt Marcell

Gyártó: TZSM Produkció

Forgalmazó: Filmdzsungel Stúdió

Narrátor: Kőszegi Ákos

Közreműködött: Sztarenki Pál

Szereplők: Borsos Béla, Dr. Gyulai Iván, Sztupa Gergely, Dömötörfi József, Christoph Frebourg, John Crawford & Csuja László

Szakértők: Dr. Rodics Katalin, Dr. Daoda Zoltán, Aranyoss Éva, Kontró József, Kökény Attila, Dr. Biro Borbála, Dr. Szabó Béla & Simon Gergely

Nyertes OTKA-pályázat

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a K132573 számú, „Factors affecting plant diversity and conservation value of anthropogenic habitats – Antropogén élőhelyek növényi sokféleségét és természetvédelmi értékét befolyásoló tényezők” című pályázatot 48 hónapos futamidőre 43,683 millió forint támogatásban részesíti.

 

A kutatás összefoglalója, célkitűzései:

Napjainkban a szinte mindenütt jelen lévő emberi tevékenység (elsősorban a mezőgazdasági művelés, erdőirtás és az élőhelyek beépítése) következtében világszerte jelentősen csökken a természetes növényzettel borított területek kiterjedése. Különösen igaz ez az évszázadok óta sűrűn lakott és évezredek óta művelt területekkel jellemezhető Európában. A növénytermesztésre legkedvezőbb talajadottságú területeken sokszor az eredeti vegetációnak hírmondója is alig maradt. Az intenzíven művelt tájban a kis kiterjedésű, emberi tevékenység által létrehozott vagy fenntartott élőhelyfoltok az utóbbi évtizedekben felértékelődtek, mint a természetes élővilág menedékhelyei. Egyes antropogén élőhely-típusokat (például határmezsgyéket, földvárakat, sáncokat, kurgánokat) viszonylag régen tanulmányoznak. A pályázat további 6 antropogén élőhely-típus vizsgálatát tűzte ki célul. Tanítványaimmal, és együttműködő kollégáimmal 2013 óta európai léptékű intenzív adatgyűjtést folytattam nyár-ültetvények, olajfa-ligetek, útszegélyek és temetők esetében. A pályázat keretében hasonló vizsgálatokat tervezünk kutak és külterjesen művelt gyümölcsösök esetében, továbbá az első 4 élőhelytípus esetében gyűjtött adatok feldolgozását és publikálását.

 

A kutatás alapkérdései:

Előzetes tanulmányaink alapján mára kiderült, hogy a vizsgálni kívánt 6 antropogén élőhelytípus mindegyike „modern menedékhely”-nek tekinthető egyes veszélyezetett élőlények számára. Ugyanakkor keveset tudunk arról, hogy egyrészt mennyire hatékonyak ezek az élőhelyek a fajok megőrzésében. Másrészt hiányosak az ismereteink arról, hogy a kezelésben, hasznosításban bekövetkező változások (például útszegélyek téli sózása, régi rakott kőfalu kutak felhagyása, temetőkben a fűnyírás gyakoribbá válása, temetkezési gyakorlat változása, nyárfa-ültetvények rönkfa-termesztés helyett energiaültetvényként történő hasznosítása) milyen hatással vannak ezekre az élőhelyekre?

A tervezett kutatás a következő kérdésekre igyekszik válaszolni:

– Mely antropogén élőhelyek játszanak jelentős szerepet a veszélyeztetett és ritka növényfajok megőrzésében?

– Mely növényi tulajdonságok befolyásolják a különböző fajok megtelepedési és / vagy túlélési sikerét az antropogén élőhelyeken?

– Mely földrajzi, gazdasági, gazdálkodási vagy ökológiai tényezők felelősek a különböző antropogén élőhelyek természeti és biológiai sokféleségének potenciáljáért?

– Hogyan lehet összehangolni a gazdasági használatot és a természetvédelmet? Milyen kezelési gyakorlatok teszik lehetővé a természeti értékek túlélését és a gazdasági jövedelmezőség optimalizálását egyidejűleg?

Vezető kutató:
Molnár V. Attila

Résztvevő kutatók:
Lukács Balázs András, Löki Viktor, Lovas-Kiss Ádám, Takács Attila & Vincze Orsolya

Résztvevő hallgatók:
Fekete Réka, Süveges Kristóf, Zsólyomi Tamás & Bak Henrietta

 

Nyár-ültetvények



Gyümölcsösök és gesztenyeloigetek

 

Olajfa-ligetek



Útszegélyek

 

Kutak

Temetők

 

 

Humboldt-emlékülés



Alexander von Humboldt portréja.
(Friedrich Georg Weitsch festménye)

A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya és Földtudományok Osztálya a 250 évvel ezelőtt született Alexander von Humboldt, német természettudós tiszteletére

Az örök értéket teremtő Alexander von Humboldt máig tartó hatása a természettudományokra

címmel

2019. november 25-én előadóülést szervez.

Helyszín: MTA Székház (Felolvasóterem és Képes terem), Budapest Széchenyi tér 9.

 

A rendezvényen egy etnobotanikai témájú előadást tartok - emlékezve Humboldt e téren tett úttörő tevékenységére.

A plenáris és a biológiai szekció programja:

10.30: Plenáris előadások (MTA Székház, Felolvasóterem)

Megnyitó

Podani János, az MTA rendes tagja

Alexander von Humboldt: életrajzi mozaikok
Dövényi Zoltán, az MTA doktora

Humboldt kozmosza
Szabó József, az MTA doktora

Humboldt és az Újvilág növényzetének feltárása

Borhidi Attila, az MTA rendes tagja

Az afrikai magashegységek klímaváltozásainak evolúciós szerepe
Pócs Tamás, az MTA rendes tagja

13.30: A biológiai tudományok szekció előadásai (MTA Székház, Felolvasóterem)

A zonalitás és a vertikális övezetesség kérdései Humboldt munkásságában és a mai eurázsiai kutatásokban

Varga Zoltán, az MTA doktora

A humboldti biogeográfiai szemlélet a Kárpátok vonatkozásában, Paxtól a kolozsvári növényföldrajzi iskolán át napjainkig

Höhn Mária PhD

A humboldti örökség és etnobotanikai vonatkozásai a Kaukázus térségében
Molnár V. Attila, az MTA doktora

A humboldti biogeográfia molekuláris kitekintésben

Sramkó Gábor PhD 

A herbáriumok jelentősége a biogeográfiában

Takács Attila PhD

A balatoni nádasról

Aktuális hírek között szerepel, hogy a Balaton partján nádasokat irtanak ki, hogy a helyükön beruházások, építkezések valósulhassanak meg. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vezetőjével készült interjú itt olvasható.

E hír kapcsán kedves íróm, Fekete István Nád című novellájának néhány részletét szeretném közreadni.

Tanulságos.

„A tónak ebben az öblében nem volt nád. Valamikor talán lehetett, de most nem volt. Igaz, az utóbbi időben elkövesedett a fenék, mert a patak kevés iszapot hordott be; ami volt, azt elmosták a hullámok. Pár szál azért mégiscsak lehetett volna. De nem volt, s ezért rideg és üres volt ez az öböl. A hullámok nekinyargaltak a partnak, rombolták a köveket, összetörték a virágokat és kagylókat, mert hiányzott a szelíd nád, aki türelmesen eléjük állt volna, mérsékletre intve a rakoncátlan vizet. [...]

De ebből az öbölből hiányzott a nád.

Hiányzott a víznek, a partnak, a madaraknak, a halaknak, a kígyóknak és békáknak, még az öreg várromnak is hiányzott, aki mereven állott az öböl partján kiugró sziklákon, unatkozva nézegette magát a víz tükrében, és szerette volna, ha legalább a tükörben nád nőtt volna udvarán, és tavirózsa ablakai alatt. [...]

És hiányzott a nád az embereknek is, akik nem sokra becsülték, mert csak nád volt, de házaikat vele fedték, jószágaikat vele etették, békés kunyhókat csináltak belőle, és ha tüzet raktak a nádból arra gondoltak, hogy hitvány nádtűz csak, amit mindig etetni kell.

De azért nagyon hiányzott.

A víz mosta, egyre mosta a partot, és a part úgy érezte: nád kellene szélfogónak. A szél dühösen nyargalt a parton, mert unatkozott, és szeretett volna muzsikálni a nád hárfáján, mert alapjában véve muzikális természetű volt. A madarak szerettek volna leszállni, megpihenni és fészket rakni, és keresték a nádat, és vágytak utána. A halak hűsölni szerettek volna árnyékában, turkálni gyökerei mellett, és dörgölőzni lába szárán. A kis csigák derekára tapadtak volna, és a szitakötők leveléről lesték volna a szúnyoghegedűsöket.”

90 éves a DE Növénytani Tanszék - előadóülés a DAB-ban

A Magyar Tudományos Akadémia DAB Botanikai Munkabizottság

és a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék

Botanikai kutatások Debrecenben: növények a környezet és a társadalom szolgálatában –

90 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke

 

címmel előadóülést szervez.

Időpont: 2019. november 15.,

Helyszín: MTA Debreceni Területi Bizottság Székháza, Csokonai terem

Program

                         1. szekció (levezető elnök: Vasas Gábor)

09.00–09.05       Vasas Gábor: Köszöntő

09.05–09.25       Molnár V. Attila: 25 év a 90 éves Növénytani Tanszéken: célok és eredmények

09.25–09.40       Máthé Csaba: Hogyan látjuk ma a növényi sejtet? Tények és gyakorlati alkalmazások

09.40–09.55       Mészáros Ilona, Oláh Viktor, Nyitrai Balázs, Adorján Balázs & Kanalas Péter: A fafajok növekedési és ökofiziológiai válaszai klimatikus szélsőségekre

09.55–10.10       Mikóné Hamvas Márta, Máthé Csaba, Jenei Nándor & Freytag Csongor: Gyógynövények szövettani vizsgálata a Növénytani Tanszéken

10.10–10.25       Oláh Viktor, Hepp Anna & Mészáros Ilona: Békalencse-fajok (Lemnaceae) összehasonlító vizsgálata klorofill fluoreszcencia leképezésen alapuló fenotipizálással

10.25–10.45       Kávészünet

                         2. szekció (levezető elnök: Mikóné Hamvas Márta)

10.45–11.00       Vasas Gábor: Különleges növényi metabolitok – kutatás és termékfejlesztés a Növénytani Tanszéken

11.00–11.15       Gonda Sándor, Szűcs Zsolt, Plaszkó Tamás & Vasas Gábor: Armoracia rusticana (torma) - metabolom és mikrobiom

11.15–11.25       Garda Tamás, Máthé Csaba, Freytag Csongor & Tomasz Nodzynski: A mikrocisztin-LR (MCY-LR) auxin transzport fehérjékre gyakorolt hatása Arabidopsis thaliana csíranövényekben

11.25–11.35       Freytag Csongor, Garda Tamás & Máthé Csaba: Arabidopsis thaliana gravitropikus válasza foszfatáz gátlók hatása mellett

11.35–11.50       Lisztes Szabó-Zsuzsa, Filep Anna, Sóvágó Dávid & Braun Mihály: Új növényi indikátorok a környezetkutatásban: mire való még a karácsonyfa?

11.50–12.00       Filep Anna, Braun Mihály, Sóvágó Dávid & Lisztes-Szabó Zsuzsa: Picea abies tűlevelek, mint biogén szilícium raktárak

12.00–12.10       Sóvágó Dávid, Lisztes-Szabó Zsuzsa, Filep Anna & Braun Mihály: Szilícium izotópok versenyfutása a lucfenyőben: ki jut magasabbra?

12.10–13.00       Szendvicsebéd

                         3. szekció (levezető elnök: Molnár V. Attila)

13.00–13.15       Sramkó Gábor, Laczkó Levente, Malkócs Tamás, Jordán Sándor, Takács Attila, Molnár V. Attila & Varga Zoltán: Az eurázsiai sztyepprégió filogeográfiai kutatásának eredményei

13.15–13.30       Süveges Kristóf, Fekete Réka, Takács Attila, Lovas-Kiss Ádám & Molnár V. Attila: Nyár-ültetvények orchideái

13.30–13.40       Malkócs Tamás, Laczkó Levente, Takács Attila, Jordán Sándor & Sramkó Gábor: A magyar vadkörte taxonómiai helyzetének tisztázása filogenomikai módszerekkel

13.40–13.55       Takács Attila, Sonkoly Judit, Süveges Kristóf & Molnár V. Attila:Potyautasok a dísznövénykereskedelemben

13.55–14.10       Löki Viktor, Fekete Réka, Süveges Kristóf, Lovas-Kiss Ádám, Malkócs Tamás, Takács Attila & Molnár V. Attila: Európai temetők orchideái

14.10–14.20       Jordán Sándor, Malkócs Tamás, Laczkó Levente, Takács Attila & Sramkó Gábor: A Pulsatilla × zimmermanni Soó hibridogén eredetének vizsgálata filogenomikai módszerekkel

14.20–14.30       Laczkó Levente, Molnár V. Attila & Sramkó Gábor: A vajszínű atracél Magyarországon – taxonómiai kérdések a hibridizáció tükrében

14.30–14.35       Matus Gábor, Balogh Rebeka, Novák Tibor & Lőkös László: Védett talajlakó zuzmók idehaza, nyírségi példák az állománybecslésre

14.35–14.40       Barabás Anett, Hricsovinyi Dominik, Antal Károly, Budai Júlia, Peter Erzberger & Matus Gábor: Adatok a Zempléni-hegység Nanocyperion fajainak előfordulásához

14.40–15.00       Kávészünet

                         4. szekció (levezető elnök: Lisztes-Szabó Zsuzsa)

15.00–15.15       Lovas-Kiss Ádám, Vincze Orsolya, Löki Viktor, Pallér-Kapusi Felícia, José María Navarro, Casper van Leeuwen, Andy J. Green & Lukács Balázs András: Jobban terjednek az idegenhonos növényfajok mint az őshonosak? Esettanulmány tőkésrécével

15.15–15.30       Lukács Balázs András & Szabó Sándor: Átokhínár fajok kompetíciós képességeinek vizsgálata

15.30–15.40       Veres Szilvia, Simkó Attila, Kiss László, Frommer Dóra & Gáspár Soma: Növényi hatékonyság élettani aspektusai

15.40–15.50       Kovács Szilvia, Neama Abdalla, Csatári Gábor, Fehér Csaba & Fári Miklós Gábor: Lucerna nedves frakcionálása során nyert présrost kutatásának és felhasználásának lehetőségei

15.50–16.00       Barna Döme, O. Tóth Ibolya, Fári Miklós Gábor & Bákonyi Nóra: Növényi barnalevek (BJ-brown juices) tulajdonságainak vizsgálata, hasznosítási lehetőségek megfogalmazása

16.00–16.10       Kaszás László; Kovács Zoltán; Koroknai Judit; Fári Miklós Gábor; & Domokos-Szabolcsy Éva: Növények biotechnológiai kutatásokban

16.10–16.20       Makleit Péter & Szőke Lóránt: A cilikus hidroxámsavak előfordulása, szerepe

16.20–16.25       Molnár V. Attila: Zárszó

A rendezvényen a részvétel ingyenes. Minden érdeklődőt szeretettel látunk!