Ismeretterjesztő cikk az év vadvirágáról

Megjelent a 2018-as év vadvirágáról, a kornistárnicsról írt ismeretterjesztő cikkem az Élet és Tudomány legújabb számában.

Ajándék a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék Soó Rezső-herbáriuma számára

Értékes - főleg a Balaton-felvidékről és a Bakonyból származó - herbáriumi lapokkal bővül a gyűjteményünk

Az ajándékot Mészáros Andrásnak (Pécsely) köszönjük!

Lovas-Kiss Ádám doktori (PhD) értekezésének nyilvános vitája

Lovas-Kiss Ádám tanítványom „Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates – case studies from Europe” című PhD-értekezésének nyilvános vitája 2018. szeptember 3-én, 11 órai kezdettel kerül megrendezésre, a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület földszint F202-es termében.

 

 

A bíráló bizottság elnöke:

Dr. Tóthmérész Béla DSc, tv. egyetemi tanár (DE TTK Ökológiai Tanszék)

A bíráló bizottság tagjai:

Dr. Barta Zoltán DSc, tv. egyetemi tanár (DE TTK Evolúciós Állattani Tanszék)

Dr. Valkó Orsolya PhD, egyetemi adjunktus (DE TTK Ökológiai Tanszék)

Dr. Borics Gábor DSc, tud. tanácsadó (MTA ÖK DKI Tiszakutató Osztály)

Dr. Botta-Dukát Zoltán DSc, tud. tanácsadó (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet)

Hivatalos bírálók:

Dr. Török Péter DSc, egy. docens (DE TTK Ökológiai Tanszék)

Dr. Bátori Zoltán PhD, egy. adjunktus (SZTE Ökológiai Tanszék)

Témavezetők:

Molnár V. Attila & Andy J. Green

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

-----------------------------

Az értekezés alapjául szolgáló közlemények:

	IF(2016)	SJR
van Leeuwen, C. H., Lovas-Kiss, Á., Ovegård, M. & Green, A. J. (2017): Great cormorants reveal overlooked secondary dispersal of plants and invertebrates by piscivorous waterbirds. –Biology Letters 13(10): 20170406.	3.089	Q1
Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A., Green, A. J. (2018): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology doi: 10.1111/1365-2745.12913	5.813	Q1
Lovas-Kiss Á., Sánchez M.I., Molnár V. A., Valls L., Armengol X., Mesquita-Joanes F. & Green A.J. (2018): Crayfish invasion facilitates dispersal of plants and invertebrates by gulls. – Freshwater Biology 63: 392-404.	3.225	Q1

Az értekezés témaköréhez kapcsolódó további közlemények:

	IF	SJR
Lovas-Kiss Á., Sonkoly J., Vincze O., Green A. J., Takács A., & Molnár V. A. (2015): Strong potential for endozoochory by waterfowl in a rare, ephemeral wetland plant species, Astragalus contortuplicatus (Fabaceae). – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(3): 321–326.	1.213	Q3
Wilkinson D. M., Lovas-Kiss Á., Callaghan D. A., & Green A. J. (2017): Endozoochory of large bryophyte fragments by waterbirds. – Cryptogamie, Bryologie 38(2): 223–228.	1.062*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Horváth O., Sramkó G., Popiela A., Mesterházy A., Lovas-Kiss Á., Green A. J., Löki V., Nagy T., Lukács, B. A. (2017): The rare aquatic angiosperm Elatine gussonei (Elatinaceae) is more widely distributed than previously thought.– Aquatic Botany 141: 47–50.	1.714*	Q1
Bartel, R. D., Sheppard, J. L., Lovas-Kiss, Á., Green, A. J. (2018). Endozoochory by mallards in New Zealand: what seeds are dispersed and how far? – PeerJ 6:e4811, doi:10.7717/peerj.4811	2.177*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Lukács B. A, Nagy T., Lovas-Kiss Á., Green A.J., Popiela A., Somlyay L. (2018). Resurrection and typification of Elatine campylosperma (Elatinaceae), a long-forgotten waterwort species. – PeerJ 6:e4913, doi: 10.7717/peerj.4913	2.177*	Q1

* IF (2016)

Hanga és Mandula találkozása a pihseprűvel

Seprűk nyomában

Ma eljutottunk a karcagi északi temetőbe, ahol még áll a temetőcsősz háza, amely a középkori veremházak valószínűleg utolsó képviselője hazánkban és mint ilyen műemlék jellegű épület

Az egykori temetőcsősz unokája, a most 71 éves Ácsné Lovas Erzsébet elmondta, hogy nagyapja a 70-es években telepítette be a ház kertjébe a Caragana frutex nevű cserjét a temetőből (amelyet ők 'sárga akác' néven ismernek), mégpedig azért mert minden ősszel seprűt kötött belőle. Ezen felül ismerte a pókhálózásra használt, nád virágzatból készült 'pihnád'-at is.

A blog egy korábbi bejegyzése nyomán jelentkezett a vajdasági Adáról (Szerbia) Király János, hogy ő még most is használ ilyen saját készítésű nádseprűt, amit arrafelé porolónak hívnak. 

Ha a blog Olvasói között vannak olyanok, akik környezetükben, ismeretségi körükben tudomásuk van arról, hogy valaki birtokol saját készítésű seprűt vagy arról, hogy a környéken milyen növényfajokból készítettek/készítenek seprűt, örömmel és köszönettel veszem ha értesít az alábbi címen:

A nyírfaseprű kötés fogásait Oláh Jánostól (Hencida) volt szerencsém megtanulni.

Ezúton is köszönet érte!

Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola, Botanika és Növénybiológia Program

A Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolájában az elmúlt években a növénytan iránt érdeklődő és elkötelezett hallgatók eddig a Biológia, a Biodivezitás vagy a Kvantitatív és Terresztris Ökológia programokba jelentkezhettek.

A Debreceni Egyetemen a botanikus képzés jelentős múltra tekint vissza, amelyet ’Debreceni Iskola’-ként ismert a magyar növénytani kutatásban meghatározó jelentőségű, Soó Rezső által alapított botanikai (elsősorban növényföldrajzi-rendszertani irányultságú) műhely fémjelez. Az utóbbi évtizedben a Növénytani Tanszék oktatói/kutatói a klasszikus botanikai kutatások (molekuláris taxonómia, filogenetika és filogeográfia, természetvédelmi botanika, terjedésbiológia) mellett a növénybiológia (növényi-metabolizmus, -fiziológia, sejtbiológia, szövettenyésztés, természetes hatóanyag-kutatás) területén is jelentős eredményeket értek el. A Növénytani Tanszék oktatóihoz kötődő doktoranduszok örvendetes módon szélesítették a korábbi kutatási spektrumot, nemzetközi léptékben versenyképes közleményeket publikálnak és értekezéseket védenek meg.

Ennek is köszönhető, hogy a Doktori Iskolán belül, az idei évtől vezetésemmel elindult a Botanika és Növénybiológia Program.



A programba felvételt nyert Süveges Kristóf tanítványom, akinek kutatási témája: Ültetvényerdők és faültetvények jelentősége a növényi biodiverzitás megőrzésében

Jó munkát kívánok!

 

Új könyv a temetők élővilágáról

A Magyar Tudományos Akadémia 2018. évi könyvkiadási pályázatán támogatást nyert el az ’Élet a halál után – A temetők szerepe a természeti értékek megőrzésében’ című könyvünk megjelentetése.

 

 

A temetőkre az elmúlás és az emlékezés helyszíneként tekintünk, amelyek tájképi, történeti és kulturális értéket is képviselnek, de az csupán az utóbbi időben derült ki, hogy jelentős természeti értékeknek is otthont adnak, melyekről kevés átfogó ismerettel rendelkezünk. Néhány éve még egyáltalán nem voltak ismertek olyan tanulmányok, amelyek helyi vagy regionális szinten, az adott vidék tájképi szintjén belül számszerűsítették volna a temetők természetvédelmi értékét, ezen kívül alig tudunk például valamit arról, hogy területükön mely természeti és kulturális tényezők miként határozzák meg a természetes életközösségek tagjainak fennmaradási lehetőségeit.

A temetők tudományos vizsgálatának ötlete egy 2013-as törökországi kirándulás során fogalmazódott meg bennem és hamarosan ez lett a kötet második szerzőjének, Löki Viktornak doktori témája. A készülő könyv tehát mester és tanítvány közös munkájának eredménye. Az utóbbi évek során társszerzőinkkel 15 országban, összesen több mint 2600 temetőben mértük fel az ott található természeti értékeket. Munkánk során meggyőződésünkké vált, hogy a temetők kultúrtörténeti-néprajzi értékei (a hagyományos temetkezési szokások és temetőkezelés, a tradícionális sírkövek, fejfák) fennmaradása, a tájképi érték megőrződése, és a természeti értékek továbbélése szorosan összekapcsolódik. Munkánk során sajnálattal észleltük a temetők évszázadokat átvészelt élővilágának napjainkban – a kezelés átalakulásával, a temetőkultúra megváltozásával, a temetők uniformizálódásával együtt – növekedő veszélyeztetettségét. Korunk tudományos elvárásaihoz igazodva eredményeinket nemzetközi folyóiratokban igyekeztünk közölni. De emellett úgy gondoltuk, hogy eredményeinket érdemes lenne magyar nyelven összefoglalva és színesen illusztrálva is közreadni.

 

A kötet megjelentetésével kettős célt szeretnénk elérni. Egyrészt reméljük, hogy ha mégoly csekély mértékben is, de hozzájárulhatunk ahhoz, hogy legalább a legértékesebb temetők élővilága továbbra is fennmaradhasson, amely elképzelhetetlen a temetőket kezelő szervezetek (önkormányzatok, egyházak) és a helyi lakosság tájékoztatása, tevékeny közreműködése nélkül. Reméljük, hogy munkánk tanulságos lehet örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek, hagyományőrző patrióták, tanárok, biológusok és természetvédők számára is. Másrészt célunk, hogy legalább fényképeken, és adatokkal dokumentáljuk az élővilágnak a temetőkben ma még megtalálható – és a jövőben valószínűleg tovább fogyatkozó – gazdagságát.

 

A készülő könyv mintegy 200 oldal terjedelmű lesz, több száz színes fénykép fogja illusztrálni. A kötet fejezeteinek megírásában és az illusztrációk elkészítésében számos szaktársunk is közreműködik.

 

A kötet tartalma:

 

Az Olvasóhoz

A temetkezési helyek jelentősége a természetes élővilág megőrzésében (Löki Viktor & Molnár V. Attila)

Kultúrtörténeti és néprajzi tényezők szerepe a magyar temetők kialakulásában és természeti értékeik fennmaradásában (Molnár V. Attila & Löki Viktor)

A Kárpát-medencei és magyarországi temetők növényvilága (Molnár V. Attila & Löki Viktor)

Európai és kis-ázsiai temetők orchideái (Löki Viktor, Molnár V. Attila et al.)

Temetők állatvilága (Molnár V. Attila, Löki Viktor et al.)

A temetési rítusokhoz és temetőhasználathoz kapcsolódó viselkedésformák evolúciós háttere és összefüggései (Szabó Lajos)

Temetők kezelésének és fenntartásának természetvédelmi kérdései: hagyományok és realitások (Molnár V. Attila & Löki Viktor)

Legértékesebb temetők: javaslatok a védelemre (Löki Viktor, Molnár V. Attila et al.)

Köszönetnyilvánítás

Irodalomjegyzék

 

A kötet megjelenése 2019. januárjára várható. Könyvesbolti forgalomba nem kerül, 5000 Ft/db áron beszerezhető lesz a szerzőktől. További információk: kitaibel.konyv@gmail.com