Ciprusi seprűk

Nemrégiben tértünk haza egy ciprusi kirándulásról. A mostani bejegyzésben az ottani, vadon élő növényekből készített seprűkről szerzett tapasztalataimat osztom meg és néhány fényképet teszem közzé.

A vadon élő növényeken alapuló seprűkötés hagyománya kihalóban van. A funkcionális és rendszertani sokféleséget eltünteti az indusztralizáció (a műanyagból készült seprűk és a motoros lombfúvók térhódítása), a globalizáció (az olcsó, import seprűk hozzáférhetősége) és az önellátásra képtelen fogyasztói társadalom elkényelmesedése…

Úgy vélem, hogy e téren is a 24. órában vagyunk: fogy az időnk, hogy a meglevő hagományos ökológiai ismereteket összegyűjthessük: hol, milyen növényekből, mikor, hogyan, milyen célra alkalmas seprű készíthető?

A ciprusi látogatás előtt úgy véltem, hogy viszonylag kicsi az esélye, hogy egy ilyen jóléti társadalmak közé számító közegben még adatokat gyűjthessek ebben a témakörben. Szerencsére pozitívan csalódtam!

Hogyan lehet adatokat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy milyen növényeket használnak seprűkészítésre? Az alábbi pár fénykép ezt hivatott illusztrálni…

Az ember jártában-keltében észrevesz egy seprűt – mondjuk egy felújítás alatt levő ház udvarán, egy nyitott ajtajú garázsban vagy egy baromfiudvarban

Kérdezősködhetünk is: és néha eredményre jutunk…

Érdemes nyiltott szemmel járni piacok és mezőgazdasági eszközöket áusító boltok környékén is…

Ugye milyen hasznos, ha az ember a közutak mentén terjedő, tengerparti növényfajokat is vizsgálja? Előfordulhat, hogy egy tematikus útmenti megállónál egy öreg, elkopott seprűre bukkan…

Valakit a seprű használata vagy éppen a készítéshez szükséges alapanyag gyűjtése közben is „tetten érhetünk”

A seprűkötésnek sokféle technikája létezik. Cipruson egy másutt addig nem észlelt módszerrel találkoztam. Két köteg fásodó szárú és kellően merev hajtású növényt kötnek a nyél két oldalára, sokszor meglehetősen kevéssé míves és kifinomult módon…

… mindezt megkönnyíti ha a az uralkodó vegetációban számos olyan növény van, amely életformája, növekedési típusa igen alkalmassá teszi erre a célra…

…Bővült a tárgy-gyűjtemény is: egy példányt sikerült hazahoznunk, bár a ciprusi határőr/vám-hivatalnokok kissé értetlenkedtek: "Very unusual!"

 

 

Szilseprű Szerepről



Bernát Miklós (Mityu bácsi) Szerepen megmutatta, miként kell készíteni vesszőseprűt "pusztai szil"-ből

Seprűk nyomában

Ma eljutottunk a karcagi északi temetőbe, ahol még áll a temetőcsősz háza, amely a középkori veremházak valószínűleg utolsó képviselője hazánkban és mint ilyen műemlék jellegű épület

Az egykori temetőcsősz unokája, a most 71 éves Ácsné Lovas Erzsébet elmondta, hogy nagyapja a 70-es években telepítette be a ház kertjébe a Caragana frutex nevű cserjét a temetőből (amelyet ők 'sárga akác' néven ismernek), mégpedig azért mert minden ősszel seprűt kötött belőle. Ezen felül ismerte a pókhálózásra használt, nád virágzatból készült 'pihnád'-at is.

A blog egy korábbi bejegyzése nyomán jelentkezett a vajdasági Adáról (Szerbia) Király János, hogy ő még most is használ ilyen saját készítésű nádseprűt, amit arrafelé porolónak hívnak. 

Ha a blog Olvasói között vannak olyanok, akik környezetükben, ismeretségi körükben tudomásuk van arról, hogy valaki birtokol saját készítésű seprűt vagy arról, hogy a környéken milyen növényfajokból készítettek/készítenek seprűt, örömmel és köszönettel veszem ha értesít az alábbi címen:

A nyírfaseprű kötés fogásait Oláh Jánostól (Hencida) volt szerencsém megtanulni.

Ezúton is köszönet érte!

Saját kötésű nádseprű

Saját kötésű pihseprű (balmazújvárosi ihletésű). Még javítok rajta, de alakul...

Hanga és Mandula találkozása a seprűkötéssel

Hanga és Mandi az első közösen szedett vesszőkből kötött gyöngyvessző-seprűvel. (A Kitaibel által Heves mellől leírt csipkés gyöngyvesszőt annak védettsége miatt az ültetett Spiraea vanhouttei-vel helyettesítettük.)

Pihseprű a Hortobágy mellyékéről

Az Azerbajdzsánban talált, nádból (Phragmites australis) kötött poroló seprű (qamış süpürge) megfelelője a mai napig megtalálható a Magyar Alföldön.

1980 körül lészült 'pihseprű' (Balmazújváros, 2018)

A pihseprű készítéséhez a nádat virágzás előtt kell gyűjteni. A levágott virágzatokat forró vízbe kell mártani, így kerülhető el, hogy azok felnyíljanak, beérjenek és később peregjenek, szemeteljenek.

 

A seprűért és az információkért hálás köszönet a Hunyadi és Szabó család tagjainak!

Seprű-biodiverzitás 2: 'hazaértek' a seprűk

Az egyhetes azeri út alatt a 8 növényfajból készült 11 seprűt vettem. Tele lett velük a csomagtartó. Nem voltam biztos benne, hogy sikerül hazahozni, de úgy gondoltam érdemes megpróbálni.

Mivel a seprűk nem fértel el bőröndben vagy táskában, ezért a reptér előtti parkolóban használt kartonpapírokból rögtönöztem egy szállítódobozt, sok tíz méter ragasztószalag és madzag, valamint merevítő vesszők felhasználásával.

Kétségkívül nem ez a legszebb doboz a világon, de a célnak megfelelőnek látszott. Mikor a biztonsági ellenőrzés során kérdezték, hogy mi van benne (az átvilágítás után), a 'full of süpürge' válasz hallatán először kissé csodálkoztak, majd nevettek és felengedték a gépre

A biztonsági ellenőrzést követően lehetőség volt fóliával körbetekerni, amitől kicsit jobban hasonlított egy reptéri csomagra... (nagyon kicsit). A csomagfelvevő hölgy furcsán méregette és amikor mondtam neki, hogy 'süpürge' azonnal mosolygósra változott és kiderült a családja is foglalkozik seprűkötéssel... A csomagnak külön elbánásban volt része, nem a szállítószalagon utazott, hanem egy fiatalember kézben elvitte. A kép már Debrecenben készült a megérkezést követően.

A seprűk kicsomagolás után már a laborban. A fajok dokumentálása céljából mindegyikből elhelyezünk egy herbáriumi példányt a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék herbáriumában. A seprűket a Néprajzi Múzeumnak ajándékoztam. (Természetesen mindegyikhez rendelkezésre áll a pontos lelőhely és gyűjtési dátum.)

Ma kilátogattam a debreceni zsibvásárba, ahol megismerkedtem a hencidai Oláh Jánossal, aki megmutatta a nyírfaseprű-kötés mesterfogásait és értékes információkat osztott meg a seprűkötéshez használható vadon élő növényfajokról és népi elnevezéseikről.

Kipróbáltam és igaznak találtam a magyar közmondást: 'új seprű jól seper'

Ismét Azerbajdzsánban: seprű-biodiverzitás

Második nap Azerbajdzsánban. Időutazás egy fenntartható világba. Ahol a természetben gyűjtött, vadonélő növényből kézi munkával készült seprű olcsóbb, mint a termesztett cirokból nagyipari úton előállított és kilométerek ezrein át szállított. Ahol emiatt két nap alatt a hatodik növényfajból készült seprűt találtam. És közülük csak egy termesztett, de vannak viszont ritka sztyeppi növényfajok is.

Egyéb kötelező olvasmány Konrad Lorenz-től: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne.

Érleli a termését a Himantoglossum formosum